Augusztus (Ősi magyar nevén, Újkenyér hava) az év nyolcadik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Nevét a híres római császárról Augustus Octavianusról kapta. Az, hogy ez a hónap – különös módon – a július után szintén 31 napos, annak köszönhető, hogy Augustus császár ugyanannyi napot akart a naptárban, mint amennyi a Caesarról elnevezett júliusban van. A hónap főbb eseményeiről olvashatsz a Jeles napok című részben, a Hónap ajánlatában a nyár nagy kedvencéről, a dinnyéről találsz érdedekességeket!
Weöres Sándor: Égi csikón léptet a nyár
Égi csikón léptet a nyár,
tarka idő ünnepe jár,
táncra való, fürdeni jó,
nagy hegy alatt hűsöl a tó.
Hogyha kijössz, messzire mégy,
hogyha maradsz, csípdes a légy.
Habzik az ég, mint tele-tál,
tarka idő szőttese száll.
A hónap régi neve a rómaiaknál „ sextilis" volt, mert a „ hatodik" hónapja volt az esztendőnek. Ez a neve maradt meg még a Julius Caesar-féle naptárreform után is. A mikor azonban Augustus császárnak újabb naptárrendezést kellett végrehajtania, akkor ennek a hónapnak a nevét megváltoztatta: miután életének legfőbb szerencsés eseménye ebben a hónapban játszódott le, a saját felvett nevével jelölte meg ezt a hónapot.
Oroszlán hava
 |
A történelem hajnalán az oroszlán nemcsak Afrikában volt honos. A fekete földrészen kívül Dél-Európától Indiáig mindenütt nagy számban élt. Az óriás macskát nemcsak azért irtotta az ember, mert a bőrét és a nyájait féltette tőle. Oroszlánt ölni egykor a férfiasság próbája volt, a törzsön belüli hatalmat igénylők rituális kötelezettsége, ami a vadászmódok és fegyverek tökéletesedésével királyi passzióvá süllyedt. Így pusztult ki e királyi vad gyorsan civilizálódó eurázsiai élőhelyein. Mielőtt azonban ez bekövetkezett volna, mint a királyok állata és az állatok királya jelképpé nőtt, és mivel a királyság intézményét égi eredetűnek hirdették, a királyok pedig a Nap fiának tekintették magukat, az aranysörényű ragadozó napjelképpé lett. Mint ilyen, nemcsak a szakrális és profán művészetekben jutott főszerephez, hanem a közelmúlt népművészetében is, ott is, ahol élő oroszlánt nem láttak soha. |
Szűz hava
 |
Az augusztus 23/25-től szeptember 23-ig tartó csillagászati hónapot ma is Szűz havának nevezik, noha a Nap a valóságban már egy bő hónappal később lép a csillagképbe. Egykor az augusztust, az aratás, betakarítás hónapját értették alatta. Az antikvitásban a kalászos szűz-anyaistennővel, Perszephoné–Démétérrel (latin Proserpina–Ceres) azonosították. Démétér volt a csillagkép és hónap olümposzi védnöke. Egyiptomban a gabona-napisten Ozirisz nővér-felesége, Ízisz égi képmása volt. Örökösük a keresztény Szűzanya, Mária lett. A katolikus naptárban ez idő tájt egymást érik a Mária-ünnepek: HaviBoldogasszony (aug. 15.), Kisasszonynapja (szept. 8.), Máriaszentneve (szept. 12.), HétfájdalmúSzűzanya (szept. 15.), FogolykiváltóMária (szept. 24.). A népi vallásosságban az „arató Szűz" alakja eggyé forrott Máriáéval, ennek korábban már láttuk példáit. |
A képek és a részletek Jankovics Marcell Jelkép-tár című könyvéből valók.
A Hónap ajánlata
2018: A dinnye
2016: A budapesti állatkert
2015: Kon Tiki expedíció
2014: A forint történetéről
2013. A repülésről
2012: Virágkarnevál Debrecen
2011: augusztus 20.
Május: ősi magyar nevén, Ígéret hava, az év ötödik hónapja. Nevét Maia görög istennő római alakjáról kapta, aki ősi termékenység istennő volt a római mitológiában. A népi kalendárium Pünkösd havának nevezi, a horoszkóp szerint az Ikrek havának is nevezik.
Véget ért a 2017/18. tanév Szövegelő versenye. A szövegértő olvasást segítő versenyt évek óta megrendezi könyvtárunk, az idei tanévben is szép számmal vettek részt a tanulók. Azokat jutalmaztuk, akik mind az öt forduló feladatait megoldották – ők meghívást kaptak az eredményhirdetésre, ahol oklevelet, csokit és üdítőt kaptak. Akiknek a teljesítménye 80% fölötti volt, könyvjutalomban is részesültek. A nagy létszám miatt az eredmények kihirdetése és a jutalmak átadása korcsoportok szerint történt április 19-én és 20-án.
A Költészet Napjáról minden évben, általános iskolások számára szervezünk szavalóversenyt. A létszámkorlátozás ellenére ismét három napon keresztül zajlott a verseny, olyan sok szavaló jelentkezett. A szavalók sok kellemes percet szereztek a hallgatóságnak, nem kis gondot okozva a zsűrinek, akiknek ismét nehéz dolga volt. A zsűri elnöke Kovács Edit a Békéscsabai Jókai Színház színművésze volt. A megérdemelt dicsértek mellett, hasznos, jó tanácsokkal is ellátta a szavalókat.
A meghívottak névsora 
A meghívottak névsora 
A meghívottak névsora 
Az április ősi magyar nevén Szelek hava. A hónapot Mars kedveséről, Venusról nevezték el, Venust ugyanis Aperirének is hívták. A név a latin aperire szóból származik, melynek jelentése „megnyitni" – ez valószínűleg utalás az ekkor kinyíló természetre.
Március az év harmadik hónapja. Nevét Marsról, a háború istenéről kapta. Mars hadisten emléke már rég kiveszett a március hó fogalmából, de a tél elmúlásának, a tavasz megszületésének ünnepét még mindig a március fogalmához kapcsolja az emberiség. A népi kalendárium böjt máshavának (vagy másképpen böjtmás havának) nevezi.