A hónap ajánlata

 

 

Világszerte széles körben ünneplik a Csillagászat Napját. A Csillagászat Napja mozgó ünnep, ami azt jelenti, hogy nem minden évben esik ugyanarra a napra. A holdfázishoz igazodik. Ebben az évben első negyed április 18.-ra esik, így a Csillagászat Napján, április 20-án már nem félholdat, hanem annál kétnapnyival kövérebb " dagadó félholdat" figyelhetünk meg. Ez az este kiváló lehetőség arra, hogy programokat szervezzünk és megfigyeljük a csillagok világát.

 

A csillagászat, vagy asztronómia a Földön kívüli jelenségek megfigyelésével és magyarázatával foglalkozó tudomány.

 

A csillagászat egyike azon kevés tudományoknak, ahol az amatőrök (a tudománnyal nem hivatásszerűen, hanem műkedvelő módon foglalkozók) még mindig aktív szerepet játszanak, különösen a rövid ideig tartó jelenségekhez kapcsolódó felfedezések és megfigyelések terén.

Amatőr csillagászok által használt távcső.

Az idei év megfigyeléseinek célpontjai:

Hold

 

Jupiter

 

PanSTARRS-üstökös

 

a tavaszi égbolt érdekességei /gömbhalmazok, nyílthalmazok, néhány fényes galaxis /

 

 

A Hold

 

 

A Hold, a Föld bolygó egyetlen kísérőjének (holdjának) neve. A Földtől való átlagos távolsága 384 402 kilométer. Átmérője 3476 kilométer, hozzávetőleg a Földének negyede. A Hold különleges helyet foglal el az emberiség kultúrtörténetében is. Az őskor és az ókor vallásaiban a Holdat istenségnek tekintették. Közelsége miatt már régóta vizsgálják; ennek fő módszere sokáig a vizuális megfigyelés volt (szabad szemmel, majd távcsővel, eleinte a Földről, majd műholdakról is). Így főleg domborzatáról gyűjtöttek mind részletesebb adatokat.

Fogy vagy növekszik?

Ha a Hold korongja nem teljes, nem mindenki tudja rögtön megállapítani, hogy fogyóban van-e a Hold vagy növekvőben. Az újhold vékony sarlója és a fogyó Holdé csak abban különbözik, hogy domborodásuk ellenkező irányba mutat. Emlékezőtehetségünk segítségére a magyar nyelvben a holdsarlónak a D illetve a C betűhöz való hasonlóságát használhatjuk fel a Dagad (Duzzad) és Csökken szavakkal.

 

Árapály- jelenség

 

 

 

A tengerparton élők, nyaralók számára ismert jelenség a tenger vízszintjének ritmikus emelkedése, és apadása. A Hold gravitációs vonzásának hatására, a földfelszín Hold felé mutató részei kissé megemelkednek, hullámhegyet alkotnak, az előtte és mögötte fekvő területek pedig kissé lesüllyednek. A hullámhegyet hívjuk dagálynak, a hullámvölgyet apálynak.

 

 

 

 
Fogyatkozások

A Hold időnként különböző kitüntetett térbeli helyzetekbe kerül, ilyenkor holdfogyatkozást, vagy napfogyatkozást figyelhetünk meg.

 

 

 

Napfogyatkozás: Akkor jöhet létre, amikor a Hold keringése során néhány percre pontosan a Föld és a Nap közé kerül, azaz újholdkor. Ilyenkor a Hold árnyékot vethet a földfelszínre, amit a lent álló szemlélő úgy él meg, hogy az égbolton, a Nap helyén egy sötét lyuk keletkezik, amelyet a fénylő napkorona övez.

 

 

 

 

 

 

Holdfogyatkozás: Ebben a jelenségben a Föld kerül a Nap és a Hold közé és árnyékot vet az utóbbira. Ez esetben is többféle típust figyelhetünk meg; az ismertebbek a teljes és a részleges holdfogyatkozás. A holdfogyatkozás ritkább, mint a napfogyatkozás, de a Föld egy adott pontjáról nézve gyakrabban látható, mert a holdfogyatkozás egyidejűleg mindenhol látszik, ahonnan a Hold éppen látható.

 

 

 

 

 

Jupiter

A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a Naprendszerben. Óriásbolygó. A Földről nézve a harmadik legfényesebb égitest az éjszakai égbolton. A Jupiter főként hidrogénből áll, tömegének egynegyedét hélium teszi ki. A külső atmoszférája láthatóan számos sávra oszlik a különböző szélességi körökön, turbulenciát és viharokat okozva ezek határain.

A bolygót már az ókori csillagászok is ismerték, számos kultúrában mitologikus és vallási tartalommal ruházták fel. Nevét Jupiterről, a római főistenről kapta.

 

 

 

 

 

 

 

 

A Jupiter és a Föld méreteinek összehasonlítása

 

 

 A Nagy Vörös Folt és más viharok

 

 

Jupiter legismertebb alakzata a Nagy Vörös Folt, a Földnél nagyobb átmérőjű, tartós anticiklon vihar legalább 300 éve tombol. Matematikai modellek azt mutatják, hogy a vihar stabil képződmény, a bolygó állandó alakzata. A vihar elég nagy ahhoz, hogy akár kisméretű földi távcsövekkel is megfigyelhessük. Az ovális alakú vihar az órajárással ellentétesen forog, periódusa körülbelül hat nap. A Jupiteren más nagy viharok is vannak, amelyek azonban sem méretükben, sem élettartamukban nem közelítik meg a Nagy Vörös Foltot. A Jupiteren fehér és barna ovális alakú viharok is tombolnak, amelyek kevésbé vannak elnevezve. A fehér színűek általában viszonylag hűvös felhőkből állnak a légkör felső rétegeiben, míg a barnák melegebbek.

 

 

 

 

 

PANSTARRS-üstökös

 

 

 

 

A PANSTARRS-üstökös március 11-én látcsővel is látható volt a nyugati látóhatár közelében, az alkonyati égen. Csaknem tizenhat esztendőnek kellett eltelni ahhoz, hogy ismét látható legyen hazánkból is, hosszabb időn keresztül az üstökös.
Az üstökös széles, sárgás csóvája porból áll, de a fej körül látható zöldes korona arra utal, hogy gázok is nagy mennyiségben szabadulnak fel az üstökös magjából.

 

 

 

 

 

 

 

 

A tavaszi égbolt érdekességei

 

Gömbhalmazok

 

 

gömbhalmaz csillagok gömb alakú csoportja, amely 10 000-től 50 millióig terjedő számú tagot tartalmazhat, meglehetősen kicsi átmérőjű területen. A csillagok a központ felé olyan erősen összesűrűsödnek, hogy nagy távcsövekkel sem lehet őket szétválasztani, ebből a nagy sűrűségből eredő gravitáció az, ami összetartja gömbhalmazokat. A gömbhalmazok keletkezésére több elmélet létezik. Általában feltételezik, hogy közepükön fekete lyuk van. Ütköző galaxisok nyomán is keletkeznek gömbhalmazok. A Tejútrendszerben, illetve körülötte több mint 150 gömbhalmazt ismerünk, ezek idős csillagainak segítségével a Világegyetem távoli múltjába tekinthetünk vissza.

 

 

 

 Nyílthalmazok

 

 

A nyílthalmaz csillagok olyan csoportja, amely egy közös csillagközi gázfelhőből alakult ki, és tagjai még mindig laza gravitációs kapcsolatban állnak egymással. Csillagaik száma a néhány tucatnyitól a néhány ezerig terjedhet. Többnyire csillagközi gáz- és porfelhők környezetében találhatóak. A Tejútrendszerben mintegy 1000 nyílthalmaz ismert, de a teljes szám ennek a tízszerese lehet.

 

 

 

 

 

 

Fényes galaxisok

A galaxisok égitestek: csillagok, csillagközi gázok, por és a láthatatlan sötét anyag nagy kiterjedésű, kötött rendszerei. Egy tipikus galaxis tízmillió és ezermilliárd közötti számú csillaggal rendelkezik és mind azonos középpont körül kering. A magányos csillagokon kívül egy galaxisban rengeteg több csillagot tartalmazó rendszer, nyílthalmaz, gömbhalmaz és köd található. Feltehetően több mint százmilliárd galaxis van a Világegyetem belátható részében.
A galaxis szó a Tejútrendszer görög nevéből származik. A monda szerint ugyanis a Tejút a Herkulest szoptató Héra istennő szétfröccsent teje. A mi galaxisunk, a Tejútrendszer körülbelül 300 milliárd csillagot tartalmaz, a tömege egytrilliószor annyi, mint a Nap tömege.