Ha a gondoskodás mellett döntünk, akkor mindenképpen tartsuk szem előtt, hogy a rosszul megválasztott táplálékkal nagy bajt tudunk okozni. Semmiképpen ne adjunk nekik kenyeret, kalácsot, ropit, mert ezek a madarak begyében megsavanyodnak. Szintén alkalmatlanok a sós és fűszeres csemegék, mint például a sós mogyoró, pattogatott kukorica, csipsz, kolbász, sózott szalonna, sonkafélék. Ne adjunk konyhai maradékot sem, hiszen ez nem csak a madarakat, hanem a rágcsálókat és más kártevőket is odacsalogatnak, azonkívül gyorsan megromolhatnak. (kép forrása)

A madaraknak adható eleségek első csoportjába a magvak tartoznak. A legjobb és legolcsóbb a napraforgó, amibe apróbb szemű magvakat (búzát, kölest, len- és fénymagot) is keverhetünk. A magvakból készített cinkegolyók nagyon népszerűek mind a madarak, mind a madárbarátok körében. Azon felül, hogy változatos magkeverékből állnak, könnyű őket kihelyezni. Ha lehet, háló nélküli változatot válasszunk, így kevesebb eleség vész kárba. (kép forrása)

A madarak igencsak kedvelik a gyümölcsöket, gondoljunk csak a cseresznye- és meggyfák hívatlan vendégeire termésérés idején. Ősszel a lepotyogó, sérült gyümölcsöket össze lehet szedni, és feldarabolva az etetőtálakba helyezni. De a földre is szórhatunk belőle, hiszen a rigók, a meggyvágók inkább a talajon szeretnek keresgélni. Az alma mellett kedvelik a banánt, szőlőt, narancsot, mazsolát is. A bogyókat (vadszőlő, borostyán, tűztövis termését, csipkebogyót, kökényt) is nagyon szeretik. (kép forrása)

Az állati zsiradékok és húsok sok energiát biztosítanak. A húsokat (csirke máj, csirke szív, csirke mell) apró darabokra vágva adjuk, és semmi esetre se legyenek sózva, fűszerezve. Zsírok közül jó a sótlan szalonna, a háj, a tepertő, a marhafaggyú. A túró, főtt tojás és a sótlan lágy sajt is adható, ezek sok tápanyagot tartalmaznak, amelyekre a madarak szervezetének szüksége van. (kép forrása)

Az etetés mellet fontos az itatás is. Jó esetben az év során már helyeztünk ki itatót. Ezek közelében kezdhetjük el a vízhez szokott madarak etetését. Több faj számára a víz sokszor vonzóbb, mint a madáreleség. Az itatók olyan helyen legyenek, ahonnan a madarak belátják a környezetüket és a közelben található cserjéken meg tudnak szárítkozni. Fűthető madáritató híján egy műanyag cserépalátét is megteszi. Ezekből könnyebben kivehető a jéggé fagyott víz, mint a kerámiatálakból. Enyhe fagyoknál egy csepp olivaolaj megakadályozza, hogy a víz befagyjon. (kép forrása)

A gondoskodás során nem feledkezhetünk el az etető és az itató rendszeres takarításáról sem. A felhalmozódó maghéjak miatt, gyakran úgy tűnik, hogy még elegendő eleség van az etetőben, ez azonban többnyire nem így van, ezért pár naponta ellenőrizzük, takarítsuk ki, és töltsük fel őket újra! (kép forrása)

A kert madarai eltérő módon táplálkoznak, ezért érdemes többféle etetőt kihelyezni. A rigófélék, a pintyek nem, vagy csak ritkán használják az etetőket, inkább a kiszóródott magokat a földről csipegetik össze. Számukra tisztítsunk meg egy részt a kertben a levelektől, és itt a földre szórjuk a madáreleséget, a gyümölcsdarabokat.
A kisseb testű madarak félénkebbek és csak pár pillanatra használják az etetőt. Fontos, hogy az etető környékén legyen valamilyen bokor, örökzöld vagy cserje. Ha megijednének, akkor legyen számukra biztonságot nyújtó búvóhely.
Tálcás etetőt csak olyan helyre és magasságba érdemes kihelyezni, ahol a madarak zavartalanul tudnak enni.
A kutyák és a macskák ellen nyújthatnak nagyobb védelmet a függő etetők.
A dúcetetők előnye, hogy nagy mennyiségű eleséggel tudjuk feltölteni, ezért nem kell olyan gyakran ellenőrizni. (kép forrása)

Jó, ha tudjuk, hogy a magevő madarak a fiókáikat alapvetően rovarokkal etetik. Ez könnyen emészthető számukra, és a vízigényüket is ebből fedezik, ezért a nálunk fészkelő madárszülők nem is itatják a fiókáikat. Ezért áprilistól már nem szabad etetni, mert a fiókák tömeges pusztulását okozhatja. (kép forrása)