Januári népszokások, hagyományok
|
Január. Nevét Janus isten után nyerte, akit a szerencsés kezdet, illetve a kapuk és átjárók isteneként is tiszteltek az ókori Rómában. Ősi magyar nevén Fergeteg hava, illetve mai népi elnevezése Boldogasszony hava. Ekkor zárul a karácsonyi ünnepkör, és elkezdődik a farsang. Ahogy általában minden kezdethez, január első napjaihoz is számos hiedelem és hagyomány kötődik.
A magyar nyelvben az újévet népiesen kiskarácsonynak hívjuk. Újév napjának reggelén a férfiak, legények, fiúgyermekek házról házra jártak és köszöntőt, jókívánságokat mondtak, amiért a háziak kisebb adományt adtak a köszöntőknek.
Újévkor az első nap szerencséjével az egész esztendő sikerét igyekeztek biztosítani. Úgy tartották, hogy amit ezen a napon csinálnak, az így vagy úgy hatással lesz az előttük álló évre. Ezért sok tiltás kapcsolódik ehhez a naphoz. A fentebb említetten kívül íme pár példa:
Vízkereszt (január 6.) az egyik legrégibb egyházi ünnep. Ekkor emlékezik meg az egyház a napkeleti bölcsekről és Jézusnak a Jordán vizében történt megkeresztelkedéséről. Ez utóbbi emlékére e napon szentelti a vizet az egyház. Ebből a szertartásból ered a magyar vízkereszt elnevezés.
Téli Szent Antal vagy Remete Szent Antal napja január 17-én van. A szerzetes a beteg emberek és a háziállatok védőszentje volt. Szent Antal tüzének nevezik az orbáncot és az ehhez hasonló mérgezést. Ráolvasásokkal és imádságokkal próbálták a betegséget gyógyítani.
A hónap jelesebb névnapjaihoz is kötődnek szokások, ezek elsősorban jóslások. Piroska napja (január 18.) időjós nap, hiszen „ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy” a hideg idő. Vince napján (január 22.) főként a szőlőtermesztők figyelték az időjárást. „Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince.” Ezen a napon vincevesszőt (szőlővesszőt) metszettek, amit a meleg szobában vízbe állítottak, s abból, hogy mennyire hajtott ki, a következő év termésére jósoltak. Állítólag sok bort kell inni ezen a napon, hogy bő legyen a termés. Pál napját (január 25.) is „negyvenes napnak” tartották. Vagyis a Pál napihoz hasonló időjárás lesz a következő negyven napig. A néphit szerint ez a nap a haláljóslás napja is. Pálpogácsával jósolták meg, hogy kire mi vár az esztendő során. Minden családtag számára pogácsát készítettek, amelybe libatollat tűztek. Akinek a tolla megperzselődik sütés közben, arra betegség, akié megég, arra halál vár. |