A hónap ajánlata
A mesékről
A mese csodás elemekkel átszőtt, kitalált történet.
Tágabb meghatározás szerint a monda is mesének mondható, de a mondának gyakran van valóságtartalma és gyakrabban játszódik létező helyszíneken, a történetet pedig átszövik az adott kor, a környezet, és az adott nép szokásai.
A mese közvetlen elődjének a hiedelemmondák tekinthetőek. Néha a mese létrejöttének oka a természeti jelenségek. Így szólhat eredetmese arról miért sós a tenger, vagy az ősi kagylók maradványai a „balatoni kecskekörmök", hogy kerültek a tóba. Ezáltal elfogadhatóbbá vált a megérthetetlen.
Balatoni kecskekörmök.
A mese többnyire a múltban játszódó esemény, valamint a szerkezete, történet és jellem ábrázolása meglehetősen egyszerű. Ennek oka a népmesék esetén, hogy a szájhagyomány útján terjedt. Nem volt lehetőség összetett, kifinomult jellemábrázolásnak.
Később a műmeséknél, ha gyermekeknek készült az érthetőség szabott határokat.
A klasszikus mese többnyire csodás, valószerűtlen elemekkel átszőtt általában nem létező térben és időben lejátszódó eseményeket ábrázol. A reális világot képviselő szereplők többnyire csak típusok (legkisebb fiú, öreg király, özvegyasszony, okos lány). Az események is valószerűtlenek. A szereplők élesen elkülönülnek jókra és rosszakra, a végkifejletben mindig diadalt arat a jó, a rossz pedig elnyeri méltó büntetését.
A mese típusai eredet szerint:
Népmese: A legősibb műfajok egyike. Írásos emlékek alapján mesék már több ezer éve léteznek. Mesével az eredeti, szájhagyomány útján terjedő formájában és irodalmi művekben is találkozhatunk.
A magyar népmesék: A magyar népmeséken egy szűkebb kört értünk. A magyar népmesék leginkább a középkori paraszti kultúra gyümölcsei, noha egyes meséknek akár ókori gyökerei is lehet.
Troll.
A magyar népmesékben többnyire hiányoznak az angol-francia kultúrában megszokott meselények, mint pl: trollok, gnómok, és tündérek.
Gnóm.
A csodatételt inkább mágikus képességekkel felruházott, de létező állatok (egér, ló, szarvas, stb.), tárgyak (tű, kalap, malom, stb.) és emberek viszik véghez, amelyek akár átváltozásra is képesek.
Megjelenik még a boszorkány vagy boszorkányszerű mágikus tudású öregasszonyok, valamint az ördög és valamely családtagja.
Az ördög szerepe nem mindig egyértelműen negatív, hanem csalafinta, furmányos, tréfacsináló.
A magyar népmese többnyire kitalált helyen, időben valamint személyekkel játszódik, de kivételek itt is vannak, mint a rátótiak vagy a Mátyás király mesék.
A kitalált helyszín meghatározására használt "Óperenciás tengeren túl" kifejezés valószínűleg az "Ober Enns" kifejezésből vagyis "túl az Enns folyón"-ból származik. Az egyik feltételezés szerint a X. századi kalandozó magyarok az Ennsen, az Óperenciás-tengeren túlról hozták zsákmányukat és regényes történeteiket.
Népmese feldolgozások: Az összegyűjtött népmeséket gyakran átírták különböző szerzők, Ilyen munkákat végeztek a Grimm fivérek, Arany László, Benedek Elek, Illyés Gyula.
Ezek a mesék nem tekinthetők egészen műmesének, mert az eredeti tartalom és mondanivaló zöme megmaradt.
A műmese, olyan mese, amelynek szerzője ismert. Már időszámításunk előtti századokból származó meséknél is előfordult, hogy fennmaradt a szerző neve. De amíg az írás és olvasás nem volt széles körben elterjedt addig számos ilyen mű szájhagyomány útján is terjedt.
Így fordulhatott elő aztán, hogy az ókori görög Aiszóposz "Farkas és a hét kecskegida" műmeséje később némileg átköltve magyar népmesévé vált.
Műmeseszerzők pl.: Hans Christian Andersen, Oscar Wilde, akik még főleg felnőttek számára írtak meséket és Lázár Ervin, Csukás István, akik zömmel gyermekmeséket alkottak.
Kortárs mese: több értelmezésben is szokták használni. A kortárs mesét egyik értelemben véve a meseíróra szokták vonatkoztatni.
Olyan meghatározás is ismert, hogy a környezet az klasszikus mese, de a történet vezetése attól gyökeresen eltér. (pl.:Shrek).
Más meghatározásban a kortárs jelzőt a mese történetének idejére és helyszínére értjük.
A kortárs meséknek az az előnye, hogy a gyerekek könnyebben azonosulnak a mese szereplőivel, mint Janikovszky Éva műveiben, vagy például Csukás István meséiben. Így mese ma már születhet legkisebb fiú, boszorkány, királylány vagy sárkány nélkül is.
Néhány kortárs mese messzebb megy és akár a "jó és rossz" ellentétjét is elhagyja, mint a Bartos Erika könyvei. Ezek a mesék a legkisebb gyerekek számára is megérthetők.