A hónap ajánlata

 

 

 

 

A forint (más nyelveken florin és gulden néven is) a történelem során több országban is használt pénznem volt. A magyar forint (HUF) ma Magyarország hivatalos fizetőeszköze. Az ország történelme folyamán már többször is használatban volt a forint elnevezés:
1. 1325–1553-ig aranyforint,
2. 1750-1892-ig pedig forint volt a hivatalos fizetőeszköz.
3. 1946-tól napjainkban is

 

 

 

 

 

Történetéről

A középkor leghíresebb aranyérmei közé tartozott a forint. Az aranyforint a nevét Firenze városról nyerte, ahol 1252 óta vertek aranypénzt. Ennek a pénznek a latin neve ugyanis florentinus, azaz „firenzei" volt, és ebből származik többek között a magyar forint neve is (régi alakja: florint).

 

Az első európai uralkodó, aki országában bevezette az aranyvalutát, Károly Róbert volt. A magyar király ehhez az 1325-től firenzei mintára veretett magyar aranyforintot használta fel.

 

A Károly Róbert-féle aranyokra Keresztelő Szent János képe volt vésve, Karolus rex körirattal. A firenzei mintájú aranyforint-okat a magyar király példáját követve Európa majdnem összes uralkodója bevezette. A magyar aranyforint azonban a későbbiekben is keresett pénznek számított.

 

 

 

 

 Az ezüstalapú forint (németül Gulden a bankjegyeken, de Fl., azaz Florin az érméken) egy történelmi ezüstalapú pénzegység. 1750-től 1892-ig, volt az Osztrák–Magyar Monarchia elsődleges törvényes fizetőeszköze. Ebben az időben jelentek meg a papírpénzek is.
Két fő típusa 1750-1857 között az úgynevezett konvenciós forint, azután pedig az osztrák-értékű forint.

 

 

 

 

1848 nyarán Kossuth Lajos pénzügyminiszter azzal próbálta stabilizálni az ország pénzügyi helyzetét, hogy az udvar tiltakozása ellenére önálló magyar bankjegyet bocsátott ki forint néven. A szabadságharc kitörése után az ország magyar ellenőrzés alatti területein ez a papírpénz volt forgalomban. A magyar forint a nép körében a Kossuth-bankó elnevezést kapta.

 

A „harmadik forintot", a mai magyar forintot 1946. augusztus 1-jén vezették be, a pengő helyett. Ez a forint még aranyalapú pénz volt a kibocsátáskor.
1 Ft = 0,0757575 gramm arannyal. 1 kg arany = 13 210 Ft-tal.
A forint váltópénze a fillér, de a fillérérméket 1999-ben kivonták a forgalomból.

 

 

 

 

 

Az 1946-ban készült első veretek anyaga a filléreknél réz, az egy- és kétforintosnál alumínium volt.

 

 

A legnagyobb értékű pénzérme a 20 forintos volt, Magyar Köztársaság felirattal.

 

1949-ben a kommunista párt a politika és gazdaság minden területén átvette a hatalmat. Az ország hivatalos nevét Magyar Népköztársaságra változtatták, ez a név került az ebben az időszakban vert pénzekre is. A Kossuth-címer helyébe a népköztársaság címere került.

 

1992-re készült el az új forint érmesor. Az érmesor az addigiakhoz képest három címlettel: ötven-, száz- és kétszáz forintossal bővült. A címletek felváltva ezüst- és aranyszínűek voltak.

 

 

1993 tavaszán az egy-, két- és húszforintosok kerültek forgalomba.

Az egyforintost kritika érte szokatlanul kis mérete miatt. A húsz forint feletti címletek forgalma még jó darabig másodlagos volt az azonos címletű bankjegyekével szemben (az ötvenforintos bankjegy 1996-ig, a százas 1998-ig volt forgalomban).

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jelenleg forgalomban lévő magyar forint érmék.

 

        
                           5 forint                                                           10 forint                                                  20 forint

 

         

A magyar forint pénzjegyei a jelenleg hivatalos készpénzállomány részét képezik Magyarországon. Valamennyi forintpénzjegy a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott bankjegy.
A bankjegy-alappapírt Miskolcon gyártja a Diósgyőri Papírgyár, nyomtatásukat Budapesten végzi a Pénzjegynyomda Zrt. A legkisebb címlet 500, legnagyobb címlete 20 000 forint./további címletek: 1000 forint, 2000 forint, 5000 forint/

 

Így változtak a címerek a 100 Ft-os bankjegyeken 1946-tól 1998-ig.

A kilencvenes évekre Nyugat-Európában gyakorlattá vált, hogy a bankjegysorozatokat 10-20 évente lecserélik. Magyarországon gyakorlatilag 1948 óta változatlan volt a bankjegysorozat. Biztonságtechnikai szempontból is nagyon elavultak voltak.

Biztonsági elemek

Olyan új biztonsági elemek jelentek meg, mint az árnyalatos vízjel, a hologramhatású csík, a rejtett kép, az illeszkedőjel. Bizonyos biztonsági elemeket csak a bankjegyek újabb kiadásain alkalmaztak. A legtöbb korszerű bankjegyen már szerepel az EURion csillagkép, mely a digitális utánzatok készítését nehezíti.

 

 

 

 

 

Az öt kört tartalmazó EURion "csillagkép" 1996 után kiadott bankjegyeken szereplő biztonsági jelzéscsoport.

 

 

 

 

 

A tíz- és húszezreseknél 2009-ben egyes hamisítók olyan példányokat hoztak forgalomba, amely mindezeket a biztonsági intézkedéseket megkerüli. Az ilyen ún. „szuperhamisítványok" ellen biztos védelmet jelenleg csak az UV A/C lámpákkal való ellenőrzés jelent.