Október
Október az év tizedik hónapja, 31 napos. A 18. századi nyelvújítók októbert: Mustonos néven nevezik. A népi kalendáriumban Mindszent hava a neve.
A Hónap ajánlata:
2024. Az év gombája: a szürke galóca
2023. Október jeles szülöttei Gyomán és Endrődön
2022. Bálnák és delfinek
2021. Diófélék
2020. Könyvtárunk történetéből
2019: A velünk élő természet
2018: A család
2017: A víz
2016: Ökológia. Körös-Maros Nemzeti Park
2015: Elfeledett gyümölcsök
2014: A mesékről
2013: A Csatorna alagút
2012: A tojás
Jeles napok
| Október 1. |
A Zene Világnapja |
| Október 4. |
Kállai Ferenc születésnapja |
| Október 5. |
Gergely Ágnes születésnapja |
| Október 6. |
Az aradi vértanúk emléknapja |
| Október 6. |
Rózsahegyi Kálmán születésnapja |
| Október 15. |
Kálmán Farkas születésnapja |
| Október 23. |
Az 1956-os forradalomra emlékezünk ezen a napon |
| Október 27. |
A nyári időszámítás vége. Óraátállítás |
| Október 29. |
Corini Margit születésnapja |
| Október 30. |
A nyári időszámítás vége |
Október 1. - A Zene Világnapja
A zenehallgatás és a zenélés jelentőségét Kodály Zoltán a következőképpen fogalmazta meg:
„A zene rendeltetése: belső világunk jobb megismerése, felvirágozása és kiteljesedése.”
Egy kellemes dallam képes elűzni az ember rossz hangulatát, oldani a feszültséget. Az orvosok sem véletlenül alkalmazzák a gyógyítás során vagy a rendelőkben. Immunerősítő, nyugtató, vérnyomáscsökkentő hatását remekül tudják a betegek kezelésénél hasznosítani.
A közös zenehallgatás, zenélés vagy csak maga az éneklés remek alkalmat nyújt az emberek egymásra hangolódásához, a közösségek erősítéséhez. Sőt, a zene kapocs lehet a siket és halló emberek között is, hiszen a siketek érzékelik a zenét, vagyis érzik a rezgéseket, amelyek hatnak rájuk is.
Mindezeket figyelembe véve értehető, hogy Yehudi Menuhin világhírű hegedűművész kezdeményezésére október elsejét a Zene Világnapjának nyilvánították.
(kép forrása)
Október 4. - Kállai Ferenc születésnapja
Színművész, főiskolai tanár, egyetemi tanár – a Nemzet színésze, Kossuth és kétszeres Jászai Mari Díjas, érdemes és kiváló művész.
Kállai Ferenc (Gyoma 1925.10.04. – Budapest, 2010. július 11.) 12 éves koráig élt Gyomán, majd szüleivel Budapestre költöztek. Ezután is gyakran megfordult nagyszüleinél, s haláláig Gyomainak vallotta magát. Pályáját 1945-ben a Belvárosi Színházban kezdte, 1948-tól a Nemzeti Színház, majd a Pesti Magyar Színház tagja volt. Számos színpadi, és filmszerep kötődik nevéhez.
Emlékét őrzi Gyomaendrődön: Kállai Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Kállai Ferenc utca, Kállai Ferenc Népfőiskola Alapítvány, Kállai Ferenc Integrált Kulturális Intézmény és Művelődédi Ház, köztéri szobor a Szabadság téren (2015).
(kép forrása)
Október 5. - Gergely Ágnes születésnapja
A Budapesten élő Kossuth-díjas költő, író, műfordító 1933. október 5-én született Endrődön. Gyermekkorában Zalaegerszegen élt családjával, de a nyarakat, szünidőket mindig szülőfalujában töltötte. Kötődését mutatja, hogy 1997-ben díjat alapított az endrődi Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola tanulóinak jutalmazására.
Pályáját általános, majd középiskolai tanárként kezdte. Hat év után újságíróként folytatta, majd az 1960-as évektől jelennek meg művei. Versei eddig 18 kötetben láttak napvilágot. Emellett négy regényt, valamint visszaemlékezéseket (naplókat, memoárt) is írt.
Az alkotás mellett szívesen fordít; többnyire verseket a brit, amerikai és afrikai irodalomból. Ugyanakkor az ő művei is eljutnak külfödre. Regényei svédül és németül, válogatott versei angolul, franciául és svédül jelentek meg.
Számos elismerést, díjat kapott munkássága elismeréseként. Városunk 2011-ben adta át a díszpolgári kitüntető címet Gergely Ágnesnek.
Az író életrajzát, műveit itt olvashatod.
Október 6. - Az aradi vértanúk emléknapja
Az aradi vértanúknak nevezzük azt a 13 honvédtisztet, akiket a szabadságharc bukása után Aradon végeztek ki:
Aulich Lajos, Damjanich János, Knézich Károly, Lahner György, Leiningen-Westerburg Károly gróf, Nagy-Sándor József, Pöltenberg Ernő, Török Ignác, Vécsey Károly gróf, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Lázár Vilmos, Schweidel József.
A magyar szabadságért és egyenlőségért folytatott harc tábornokai a birodalom különböző szegleteiről érkeztek. Közös volt bennük, hogy jól kereső katonai állásuk volt a császári és királyi hadseregben. Ám ez nem volt elegendő számukra, mert a zsarnokságot és az igazságtalanságot nem tűrhették meg.
A magyar honvédsereg tisztjei végül az orosz hadseregnek adták át magukat, akik ígéreteik ellenére átadták a foglyaikat a császáriaknak, ugyanakkor kegyelmet kértek Ferenc Józsefnél az aradi törvényszék elé állított tiszteknek. A császár Haynau kegyelmére bízta a tizenhármak sorsát. Haynau viszont nem ismert kegyelmet.
Ugyanezen a napon végezték ki az első felelős magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost Pesten.
(kép forrása)
Október 6. - Rózsahegyi Kálmán születésnapja
Rózsahegyi Kálmán a Nemzet színésze, kiváló művész, a Nemzeti Színház örökös tagja, színészpedagógus, színiiskola alapító, író. (Endrőd, 1873. október 6. – Budapest, 1961. augusztus. 27.) Vándorszínészként már kisgyermek korában megismerte a színészi élet viszontagságait és szépségeit. „Faluról falura jártunk – írta visszaemlékezéseiben – fagyban, sárban, hóban, hordókra épített színpadon – kocsiszínben, kocsmák ivójában – nagy nélkülözések között, de rendíthetetlen hittel hirdettük a magyar szót. A színészetnek minden lépcsőjét bejártam.” Városunkban általános iskola viseli nevét.
Márton Gábor Rózsahegyi Kálmán című könyvét itt olvashatod.
Október 15 - Kálmán Farkas születésnapja
Kálmán Farkas református lelkipásztor, irodalom- és zenetörténész 1838-ban ezen a napon született Siómaroson. Pápán végezte a teológiát, majd Szabadszálláson, Halson és Vajszlón volt segédlelkész. 1885-ben Gyomára hívták meg lelkésznek. Itt élt és szolgált haláláig. Már teológus korában foglalkozott zenével és különösen az egyházi zenetörténeti tanulmányokban mélyedt el. Több cikke jelent meg a protestáns énekirodalom történetéről. Dalszerzéssel is foglalkozott. Városunkban utcát neveztek el róla.
Október 23. - Az 1956-os forradalomra emlékezünk ezen a napon
Az 1956-os forradalom a budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én. Az október 23-i budapesti tömegtüntetés még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt. Ez a kormány bukásához vezetett. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval, a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjet csapatok november 4-én, hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott hősi szabadságharca így végül elbukott. A harcokban 2652 magyar és 720 szovjet állampolgár esett el. A forradalom következményeként kb. negyedmillió magyar hagyta el az országot, nyugatra menekülve. 1957 januárjától a forradalom résztvevőit tömegesen börtönözték be, majd sokukat kivégezték. A forradalom leverését követő évtizedekben Magyarországon hosszú ideig tilos volt erről az időszakról beszélni.
Október 27. - A nyári időszámítás vége. Óraátállítás
A nyári időszámítás ötletét Benjamin Franklin, a híres amerikai feltaláló már 1784-ben felvetette. A közismerten takarékos tudós javaslata szerint, ha az emberek a nyári időszakban egy órával korábban (de már világosban) kelnek fel, akkor egy órával hamarabb is fekszenek le: vagyis az esti világításra használt gyertyákkal spórolni lehet. Azonban 132 évet kellett várni, míg az elgondolás megvalósult első világháború közepén. Németország üzemanyag megtakarítása céljából vezette be a nyári időszámítást, hiszen ekkor még sok helyen a mesterséges világítást olajlámpák látták el. Az eredményes energiamegtakarítás hatására a második világháború alatt több ország is bevezette az óraátállítást.
Érdekes, hogy már az első bevezetéskor is voltak olyanok, akik kifejezetten ellene voltak. Például a mezőgazdaságban dolgozó gazdák megfigyelték, hogy az óraátállítás az állatokat megzavarja - emiatt előfordulhat, hogy a tehenek pár napig kevesebb tejet adnak. Sikerült is elérniük, hogy az első majd a második világháború után is megszüntessék a nyári időszámítást.
Október 29. - Corini Margit születésnapja
1897-ben ezen a napon született Corini Margit Kolozsvárott. Színésznőnek készült, majd Corini báróval kötött házassága révén New Yorkba került, ahol képzőművészeti tanulmányokat folytatott. 1928-tól 15 évig Párizsban élt. A francia sajtó az éjszaka festőjének nevezte. 1945 után hazatért. 1952-től, mint a fővárosból kitelepített, osztályidegen, Gyomán élt 1982-ben bekövetkezett haláláig. Képeit megnézheted a városi képtárban.