A Hónap ajánlata
Az ökológiáról
Az ökológia az élőlények és környezetük közötti kölcsönhatásokat vizsgáló tudomány. A növények és állatok nem léteznek függetlenül egymástól. Az életük szoros kapcsolatban áll más növényekkel és állatokkal, közösségekben élnek együtt.
Az ökológia kifejezést 1866-ban alkotta meg Ernst Haeckel német biológus az „öko" (görögül oikosz=„lakás, ház, háztartás") és a lógia (görögül logosz=„tudomány") szavakból.
Az ökológiát környezetbiológiának is szokták nevezni, ami nem egyenlő a környezettel.
Az ökológusok nyomatékosan szóltak arról, hogy az embernek ügyelnie kell a BIOSZFÉRÁRA.
Mi a bioszféra? Az élet tere a földön. Minden odatartozik, ahol az élet bármilyen formája megtalálható. Az ökológusok és tudományuk célja és feladata ennek a vékony buroknak működési sajátosságait feltárni és alkalmazni, amire leginkább a természetvédelem területén van lehetőség.
A természetvédelem az élőlények, élőhelyek a természeti táj megőrzésére szolgáló tevékenység
Természetvédelmi terület: olyan összefüggő terület, ami jellegzetes, természeti értékekben gazdag és ezért védeni kell.
A nemzeti park olyan terület, amelynek ökológiai egységessége megőrzendő a jelen és a jövő generációi számára; és megvédendő mindenfajta mezőgazdasági és ipari hasznosítástól; és amelyen lehetőség nyílik nemcsak tudományos, hanem oktatási és szabadidős tevékenységek végzésére is.
Magyarországon az első Nemzeti Park a Hortobágyi Nemzeti Park volt. /1973/
Gyomaendrőd a Hármas- Körös folyó bal partján helyezkedik el . A folyó ártere része a Körös- Maros Nemzeti Parknak.
A logón egy túzok látható. Legnagyobb egybefüggő európai fészkelő helye Magyarországon van. Főleg Dévaványa közelében, a dévaványai túzokrezervátumban fordul elő.
A folyó szabályozása után megváltozott a táj, és megváltozott a táj élővilága is. Az egykori árterületek sokféle növény- és állatfajnak adtak otthont. A hullámterek egyik jellemzője a hullámtéri erdő./hullámtér= a gátak és a folyó medre közötti terület/
A hullámtéri erdőknek két jellemző típusa van:
1. puhafa ligeterdő /fehér fűz, fehér nyár, fekete nyár/
2.tölgy-kőris-szil keményfa ligeterdő.
A Körösökben leggyakrabban előforduló halak: harcsa, süllő, csuka, balin, sügér, ponty, keszeg, kárász, busa.
Madarak a hullámtérben
A Hármas-Körös hullámterének mélyebb fekvésű kaszálórétjein költ a Nemzeti Park legjelentősebb haris állománya. Ennek a rejtett életmódú madárfajnak a fészkelőállományai Európa-szerte jelentős mértékben megfogyatkoztak.
Gyakori a fehér és a fekete gólya
Barna kánya is fészkel a Hármas-Körös menti erdőkben. Vonuló madár, a telet Afrikában tölti. Március-áprilisban tér vissza Magyarországra trópusi telelőhelyéről és októberig tartózkodik nálunk. Társaságkedvelő, gyakran verődik kisebb csoportokba. Alacsony repülése közben, észreveszi a táplálékát, ami lehet kis emlősállat, madár, dög vagy hal. Folyóvizek menti erdős területeken fészkel. Fészket ritkán rak, mivel általában más madárfajok fészkét foglalja el. A fészek mindig fákon van.
Gyomaendrőd Város Önkormányzata a Körös árterében a folyó medrét követve 26 kilométer hosszú túravonalat alakított ki, mely gyalogosan, kerékpárral és lóháton is bejárható. A Hármas-Körös partján horgászhelyeket alakítottak ki.
A túraútvonal segítségével lehetőség van a folyó hullámterében kialakult élővilág feltérképezésére A túraútvonal az endrődi közúti hídtól egészen a Gyomaendrődtől dél-keletre található Kecsegés-zugig kínál túrázási lehetőséget.