Bálnák és delfinek
|
Az állatok világnapja október 4-én van. Ünnepelhetjük az állatok sokféleségét, törekedhetünk a védelmükre. Az ember végveszélybe sodorta a bálnákat és sok delfinfajt. A vadászatuk már a vikingek korában elkezdődött és napjainkban sem kímélik ezeket az állatokat. A természetvédők és állatbarátok óriási energiával és minden létező eszközzel harcolnak a cetek védelméért.
Ma a kék bálna a legnagyobb állat a Földön.
Az ámbráscet igazi ínyenc. A mélytengerek óriás tintahalait fogyasztja, amelyekért akár 1000 méter mélyre is lemerül az óceánban. Merülés előtt az izomszövetében oxigént raktároz el. A tüdőjében viszont csak egy parányi marad a porccal körülvett tüdőhólyagocskákban. Anyagcseréje ilyenkor egészen lelassul és vérnyomása a külső nyomáshoz alkalmazkodik.
A hosszúszárnyú bálna a nagyobb testű barázdásbálna-félék közé tartozik. Az állat hossza általában 13–14 méter, néha 16 méter is lehet. Testtömege általában 25-30 tonna. Ez a bálnafaj a többi bálnához képest elég gyakran ki-kiugrik a vízből. A hímek hangja bonyolult „énekekből” áll, melyek 6–35 percig tartanak. Az ének, melyet néhány órán keresztül folyamatosan ismétel, 30 kilométer távolságra is elhallatszik. Az éneklés szerepe még nem ismert pontosan, de a párkeresésben lehet jelentősége.
A hosszúszárnyú bálna vadászmódszere egészen különleges. A zsákmányállatok raja alá merül, majd széles ívű spirálban úszik felfelé és közben folyamatosan levegőbuborékokat enged ki az orrából. A felfelé gyöngyöző buborékoszlop szinte egy hengerbe zárja a zsákmányt, amit azután a bálna szélesre tárt szájába könnyedén beszippant.
A kardszárnyú delfin a legnagyobb testű delfinfaj. Az óceánokban világszerte előfordul. A hím átlagos hossza 6–8 méter, tömege 6 tonna, a nőstény átlagos hossza 5–7 méter, tömege 3–4 tonna |