2012. július 27-én kezdődik hivatalosan a XXX. nyári olimpia. A helyszín London. Az egyetlen olyan város, ahol immár harmadszorra leng az olimpiai zászló./ 1908, 1948 és 2012 /

 

Az első olimpiát ie.776-ban rendezték Olümpiában. Az olimpiai játékok eredetét mítoszok sora lengi körbe, de ezek mind megegyeznek abban, hogy a játékok isteni eredetűek. A játékokon szereplő sportágak és a versenynapok száma változó volt. A versenyek győzteseit nagy tisztelet övezte. A leghíresebb ókori olimpikon, a krotoni birkózó Milón volt, az egyetlen, aki hat olimpián is tudott győzedelmeskedni; az időszámításunk előtti 6. században élt. Az ókori olimpiáknak Nagy Theodosius császár rendelkezése vetett véget, /isz. 393 /, ugyanis a kereszténység megszilárdítása érdekében megtiltott minden pogány rendezvényt, így az olimpiát is.

 

Az újkori olimpiák a XIX. században éledtek újra. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), 1894-ben alakult meg a francia Pierre de Frédy, Baron de Coubertin kezdeményezésére. A NOB lett az „olimpiai mozgalom" szíve, a nemzeti olimpiai szervezetek összefogója. Ahogy az olimpiai mozgalom nőtt, kialakult a szerkezete, összetettsége. Az olimpia hármas jelszava: Gyorsabban Magasabbra Erősebben

Az Olimpiai játékok ötkarikás szimbóluma, melyet a modernkori olimpiai játékok alapítója, Pierre de Coubertin báró tervezett 1913-ban. Valószínűleg az öt kontinenst, míg egy másik magyarázat szerint a sport alapelveit szimbolizálják: szenvedély, hit, győzelem, munkaerkölcs, sportszerűség

 

Magyarország először az első,1896-os nyári játékokon vett részt, és majdnem az összes nyári illetve az összes téli olimpián indultak versenyzői. Az 1920. évi nyári olimpiai játékokra nem kapott az ország meghívót, mivel az I. világháború vesztesei között volt. Pedig ez lett volna a magyar olimpia: a rendezés jogát Budapest nyerte el, a háborús vereség miatt szállt át a jog később Antwerpenre.

Magyarország érmeinek száma: aranyérem: 159, ezüstérem: 143, bronzérem: 163, összes érem: 465.

 

A legeredményesebben a következő sportágakban szerepeltek magyar sportolók az olimpiákon:

vívás, torna, úszás, öttusa, vízilabda

 

A legeredményesebb tíz magyar sportoló az olimpiákon:

 

Gerevich Aladár	vívás,
Kovács Pál	vívás
Kárpáti Rudolf	vívás
Keleti Ágnes	torna
Egerszegi Krisztina	úszás
Kulcsár Győző	vívás
Darnyi Tamás	úszás
Fuchs Jenő	vívás
Balczó András	öttusa

 

Érdekességek a londoni olimpiáról

A londoni játékokon a magyar csapat kalotaszegi motívumokkal díszített formaruhákat viseli majd.

 

 

Jelenleg a csapat létszáma 141 fő, de ez még változik, az olimpiai kvóták megszerzése még tart. További lehetősége van még 12-22 főnek a kijutásra. A Magyar Olimpiai Bizottság minimálisan három aranyérmet és összesen tíz dobogós helyet vár sportolóinktól.

 

Harmincnégy helyszínre irányul a sportbarátok figyelme a XXX. nyári olimpiai játékok alatt – London ennyi létesítménnyel fogadja a versenyzőket, illetve a média képviselőit. A harmincnégy helyszínből harminckettőben rendeznek versenyeket, „kakukktojás" a médiaközpont, illetve az olimpiai falu.

 

Olimpiai falu

A sportolók, az edzők, stábtagok az olimpiai faluban laknak, ami 16000 ember befogadására alkalmas épületegyüttes. Helyet kaptak itt üzletek, éttermek, média-és szabadidős létesítmények. A játékok elmúltával 2800 lakást alakítanak majd ki, parkokat és más közösségi épületeket oktatási intézményeket a leendő lakosok számára. No meg konyhákat, mert azok nincsenek a jelenlegi apartmanokban, hiszen elsőként beköltöző sportoló lakosaik főzni biztosan nem fognak.

 

Nem könnyű az olimpiai falu vezetőjének dolga, amikor dönt a csapatok elhelyezéséről. Azoknak az országoknak a sportolóit amelyek között feszültség támadhat egymástól távol szállásolják el. A baráti kapcsolatokat ápoló országok sportolóit általában egy épületben helyezik el. A sportolók négy csillagos szállodai ellátásban részesülnek. Száz ember irányítja majd az olimpiai falu életét, ami a játékok ideje alatt a világ legnagyobb hoteljévé változik.

 

 

Olimpiai láng

 

Héra temploma, Olümposzban

 

Az olimpiai láng az olimpiai játékok szimbóluma. Az olimpiai láng az ókori Görögországból származik, arra a hagyományra emlékezve, hogy Prométeusz ellopta a tüzet Zeusztól. A láng az ókori olümpiai játékokon a játékok ideje alatt égett. Az olimpiai lángot az amszterdami 1928. évi nyári olimpiai játékokon vezették be újra, és ettől kezdve a modern olimpiai játékok része. Az olimpiai lánggal való futás a modern olimpiák része, amelynek során az olimpiai lángot Görögországból viszik a játékok helyszínére.

 

Az olimpiai fáklyával való futásnak a megnyitó ünnepség napján van vége, ekkor a játékok központi stadionjába érkezik a láng. Az utolsó futó személyét általában titokban tartják, gyakran a szervező ország sporthíressége. Nagy megtiszteltetést jelent a felkérés az olimpiai láng meggyújtására. Miután meggyulladt a láng, a játékok folyamán végig ég, csak a záróünnepség napján alszik ki. Olümpiában már meggyújtották az olimpiai lángot. A fáklyát Héra istennő 2600 éves temploma előtt a Nap sugaraival, egy fém parabolatükör segítségével lobbantották fel. A láng egyhetes, közel 2900 kilométeres görögországi útja során negyven várost érint, 490-en veszik kézbe. Brit körútja után az olimpiai láng a július 27-i megnyitón lobban fel a londoni Olimpiai Stadionban.

 

Szintén szimbólumok még az olimpia logoja és kabala figurája.

 

A xxx. nyári olimpia logoja.

 

Az olimpiáknak már az 1924-es párizsi torna óta van logójuk, de ezek, 1964-ig még nem voltak hivatalosak.

 

 

Kabala figurák

 

Az 1972-ben Münchenben megrendezett olimpia óta van az olimpiáknak hivatalos kabala figurája. Ezek eleinte még kedves állatkák voltak, vagy az adott országot szimbolizálták valamilyen módon. Az első állatka a Waldi nevet kapta, és egy kedves kis tacskó kutyusra hasonlított. 1992 után elkezdődött a kabala figurák felismerhetetlenségi versenye.

 

A londoni olimpia sem kivétel, hiszen figurái külseje meglehetősen formabontó. Wenloc és Mandeville.

 

A tervezőjük által „mágikus lényeknek" nevezett kabalák egyszeműek, a narancssárga-fehér Wenlock testén a londoni olimpia logója látható, a kék-fehér színű Mandeville pedig a paralimpia hivatalos figurája lesz. Wenlock öt karkötőt visel, amelyek az öt karikát szimbolizálják, a fejformája pedig a dobogóra emlékeztet. Mandeville fizimiskája leginkább a kerékpárosok által viselt sisakra hasonlít.

 

 

Olimpiai érmek

 

Az ókori olimpiák győztesi a szent olajfáról aranykéssel levágott olajágból font koszorút kaptak, életnagyságú szobrot készítettek róluk, költők, megénekelték őket, és teljes ellátásban részesültek városállamukban. Athénben pl. 500 drachmát kaptak, ami egy kisebb vagyont jelentett akkoriban.

 

Az első újkori olimpián a győztes ezüst-, a második helyezett bronzérmet, míg a harmadik babérkoszorút kapott. Az 1900-as, illetve 1904-es olimpián a sportolók okleveleket kaptak érmek helyett. Azóta kezdett egységesülni az olimpiai dobogós helyezések éremmel való jutalmazása. Az első helyezettek aranyérmet kapnak – 1912-ig színarany, ezután arannyal futtatott ezüst, majd arany tetejű ezüstlap. Minden aranyéremnek legalább 6 gramm aranyat kell tartalmaznia. A másodikakat ezüstéremmel, a harmadikakat bronzéremmel jutalmazzák.

 

A XXX.nyári olimpia érmei:

 

 

A XXX. nyári olimpiai érmek minden eddigi olimpiai éremnél nagyobbak: átmérőjük egyenként 85 milliméter, vastagságuk 7 milliméter, súlyuk, pedig 375-400 gramm. A medálok egyik oldalán a győzelem görög istennője, Niké látható, a hátoldalon, pedig egy kompozíció, amelyen a Temze folyó és a Londoni Olimpia logója látható, a háttérben, pedig a marokkó játék pálcikáira emlékeztető grafika, mely a művész szerint az atléták energiáját és az összetartozást jelképezi.

 

Az érmeket a brit David Watkins tervezte. A londoni olimpia 16 napja alatt több mint 2100 érmet osztanak ki, 302 győzelmi ceremónián. A medálokhoz szükséges nyersanyagot amerikai, valamint mongol lelőhelyekből nyerik ki, de fémek a Brit Király Pénzverde központjában, a dél-walesi Llantrisantban kerülnek megformálásra.