A vakvezető kutyákról

1994-ben emlékeztek meg róluk először a Vakvezető Kutyakiképző Iskolák Világszövetségének javaslatára.
A jól képzett vakvezető kutya megóvja gazdáját a lépten-nyomon útjába kerülő akadályoktól, sőt az utasítások ellenére sem tesz meg bizonyos dolgokat, ha úgy véli, ezzel veszélybe sodorja a rábízottat.

Vakvezető kutyának elsősorban a labrador retriever, a golden retriever és a német juhászfajta vált be (az utóbbiak közül csak azok, amelyekből hiányzik a fajtára néha jellemző agresszió), ám sok keverék kutya is alkalmas e célra.

    A labrador retriever hihetetlen vízszeretete miatt terjedt el az a legenda, mely szerint az újfundlandi és a vidra keresztezéséből származik. Bár régóta létezik, csak az 1900-as évek elején ismerték el önálló fajtának. Őseit új-fundlandi halászok hozták magukkal Angliába, ahol céltudatos tenyésztőmunkával a világ egyik legkiválóbb vadászebét faragták belőle. A retriever szó jelentése: visszahozni, apportírozni. Ez a tulajdonság nagy előny. Ez egy veleszületett készség, a labradornak olyan könnyed a fogása, hogy akár egy tojást is elhoz anélkül, hogy eltörné, éppúgy, mint közeli rokona, a golden retriever. A labradornak rövidebb, tömöttebb a szőre, mint a goldennek.

   Az arany retriever (golden retriever). Kedves, élénk természete, remek idegrendszere miatt a nem ölebre vágyó városlakók egyik ideális barátja. (Beceneve: "Goldi".)A golden retriever az egész család számára ideális fajta. Elhancúrozik a gyerekekkel, élvezi, ha alkalmanként vadászni mehet gazdájával. Megbízható fajta, amely kennelben is tartható, ám akkor a legboldogabb, ha szeretett családja körében élhet. Imád apportírozni. Vakvezető kutyaként is népszerű.

A német juhászkutya (gyakran csak németjuhász) Németországból származó közepes termetű kutyafajta. Okos, kedves, játékos kutya, és mindemellett hűséges társ. Gyakran alkalmazzák nyomozó-, mentő- és vakvezető kutyaként, de ideális háziállat lehet egy családnak is, mert remekül megérteti magát a gyerekekkel.

 

 

 

 

 

 

A vakvezető kutyák első iskoláját 1916-ban a németországi Oldenburgban alapították, az ebeket akkor a világháborúban megvakult katonák vezetésére képezték ki.

 

 

 

Magyarországon Rithnovszky János volt az első, aki vakvezető kutyával közlekedett, majd 1978-ban létrehozta a csepeli vakvezető kutyakiképző iskolát, amelyet a hatóságok szinte azonnal be is zárattak. Csaknem egy évig tartó harc után, 1979-ben az iskola újra megnyithatta kapuit a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének keretei közt.

 

 

Angliában évente 700 kutyát képeznek ki vakvezetésre, Magyarországon az elmúlt időszakban mindössze évi 20-25 kutyát. Egy eb nevelése másfél, kiképzése fél évig tart, ennek költsége akár másfél millió forint is lehet. A Magyarországon élő körülbelül 20 ezer vak emberből mintegy 110-120 rendelkezik segítő kutyával.

 

A vakvezető kutyák kiképzésének első mozzanata a kiképzésre alkalmas egyedek kiválasztása. Az egy-másfél éves korukban felajánlott fajtatiszta, egészséges labrador vagy golden retriever kutyákat két héten át a legkülönbözőbb helyzetekben tesztelik. Vizsgálják viselkedésüket forgalomban, tömegben, járműveken, zajban, kutyák, macskák és más állatok társaságában. A megfelelési arány mintegy huszonöt százalékos.

 

 

 

 

 

Ha a szigorú állatorvosi szűrővizsgálatok igazolják a jelölt egészségügyi alkalmasságát, akkor elkezdődhet a hat hónapos kiképzést. Elsőként fontos fegyelmező feladatokat kell elsajátítania, és csak ezután kezdődhet a vezetési munka tanítása.

 

 

A kiképzés során a kutya minél inkább leendő életkörülményeinek megfelelően él és gyakorol. Nem kennelekben tartják, hanem kiképzőik saját otthonukban nevelik őket. A gyakorlati kiképzés nem tanpályán folyik, hanem kezdetben kis forgalmú, majd egyre népesebb utcákon.

 

 

Buszra való felszállásnál a négylábú megy elöl és megkeresi a legközelebbi üres ülőhelyet, viszont leszállásnál a gazdi megy elöl, társa csak vezényszóra követheti! A keresések tartoznak a kutya által legkedveltebb feladatok közé. Keresniük kell: zebrát, ajtót, nyomógombos jelzőlámpát, liftet, lépcsőt, postaládát, padot, megállót jelző táblát.

 

 

A látássérültek közlekedési képességeit jól ismerő kiképzők saját mozgásukkal, szükség esetén botlások és ütközések imitálásával tanítják a kutyát a helyes vakvezető munkára. A kiképzés végére a kutyának nagy biztonsággal kell vezetnie lefedett szemű kiképzőjét minden, a gyakorlatban feltételezhető közlekedési szituációban. Ezt egy kiképzést lezáró vizsgán bizonyítania is kell.

 

A vakvezető kutyák kiképzésének utolsó, és legfontosabb szakasza a leendő gazdával történő közös gyakorlás, az úgynevezett átadó tanfolyam. Gazdának és kutyának meg kell tanulni egymással kommunikálni, megismerik egymás képességeit és megtanulják megérteni egymást.