A hónap ajánlata

 

A húsvéti nyúl történetéről

 

 

 

 

 A húsvéti nyúl a húsvéti ünnephez kötődő figura, a Mikuláshoz hasonlóan ajándékot hoz a gyerekeknek csak nem télen, hanem tavasszal. Ténykedése szinte az egész világon ismert, de tipikusan nyugat – európai hagyomány.

 

 

 

 

 

 

Néhány forrás szerint a nyúl egy félreértés kapcsán került a húsvéti ünnepkor jelképei közé. Egyes német területeken ugyanis gyöngytyúkot ajándékoztak egymásnak az emberek, annak tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, rövidebben Hasel. A nyúl németül pedig Hase.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Franciaországban és Belgiumban a tojásokat nem a húsvéti nyúl hozza, hanem azt mondják: a húsvéti harangok pottyantják le őket.

 

 

 

 

 

 

Ausztráliában, ahol a nyúl behurcolt állat, kártevőnek tartják. A húsvéti nyulat próbálták lecserélni a húsvéti erszényes nyúllal (bilbyvel), egy nyúlhoz hasonló őslakó erszényes állatfajjal. Ez nem járt túl nagy sikerrel. Az ausztrál áruházakban húsvét környékén tipikus látvány a csokoládé húsvéti bilby. De a kihalás fenyegette bilby nem tudta „leváltani"a húsvéti nyulat. Új- Zélandon a nyulakat szinte természeti csapásnak tartják, és tűzzel – vassal irtják őket.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A húsvéti tojásokat hozó nyuszi története eredetileg Németországból származik. A hagyomány szerint, a jó gyerekeket a Mágikus Nyuszi, az Oschter Haws egy csokoládétojásokkal teli kosárral ajándékozza meg. Egy régebbi történet szerint pedig, egy asszony, aki nagyon szerette a gyerekeket, színes tojásokkal teli kosarakat rejtett el oly módon, hogy azt a gyerekek hamar megtalálják.
A húsvéti nyúl egyes források szerint a 16. századi Németországban vált a keresztény ünnepkör részévé, itt készítették az első kosárfészket és később az első édességből készült nyulat.

 

 

 

 

 

 

 

 

A fészekrakás valószínűleg abból vezethető le, hogy a nyugati kultúrákban ábrázolt nyúl általában a Lepus fajhoz tartozik, amely abban különbözik más nyúlfajoktól, hogy nem üregben él, hanem fészket rak, kicsinyei nyitott szemmel születnek, teste nagyobb és füle hosszabb.

 

 

 

 

 

A Húsvét szimbólumai, ahogyan mindannyian tudjuk a nyuszi és a piros tojás, amelyeket még a kereszténység előtti korszakból vettük át. A húsvéti nyúl eredete valójában a mai napig tisztázatlan, de a legenda szerint húsvét napján, a hold felszínén egy nyuszi képét vélték felfedezni. Részben ennek köszönhető, hogy a nyúl szimbóluma szorosan összefonódott ezzel az ünneppel. Valójában ezek a szimbólumok nem állnak szoros összefüggésben Jézus halálával és feltámadásával; ők csak a tavasz jövetelét, valamint a növényzet és a termékenység megjelenését hirdetik. Egy régi legenda szerint Eostre istennő a téli időszakban egy sebzett madarat talált egy mezőn. Hogy megmentse a haláltól, átváltoztatta nyuszivá, ám ez megőrizte tojásrakó képességét. Köszönetképpen a nyuszi kidíszítette a tojásokat, és az istennőnek ajándékozta.

 

 

Más történetek

 

Habár nem egy különleges állat, a nyuszi számos kultúrában az istenség szent üzenetközvetítője. A kínai kultúrában, a nyuszi egy olyan teremtmény, amely a Holdon él, és az élet lényegével, a rizs őrlésével foglalkozik.

 

 

A buddhisták számára a nyuszi ugyancsak egy különleges állat. A legenda szerint mivel nem volt mit felajánljanak Indra istennőnek, a nyúl saját magát készítette el a szent tűzben, és jutalomképpen a Holdra helyezték.

Az amerikaiak számára is a nagy fülű állat egy legendás szereplő. Egyes törzsekben mai napig él az a legenda, miszerint a nyuszi hozta az emberiségnek a tüzet.

Az ókori Egyiptomban a nyuszi egy különleges helyet foglalt el, mint a termékenység szimbóluma, miközben a német hagyományok szerint ő az, aki minden tavasszal új életet teremt a Földön.
A keresztény kultúrkörben elterjedt szokás a húsvéti nyulat ábrázoló képeslapok küldése. Húsvét előtt az áruházakban slágertermék a színesbe csomagolt csokoládé nyúl és tojás és a plüssnyulak. Hazánkban a nyúl a húsvéti locsolóversek gyakori szereplője.

 

 

 

 

A húsvéti nyúl leginkább a gyerekek számára kedves, hiszen a legtöbb helyen a "nyuszi hozza" a húsvéti ajándékokat. Az angol és német nyelvterületeken gyakran rendeznek különféle tojáskereső versenyeket a kisebbek számára, ez a hagyomány hazánkban is egyre népszerűbbé válik. A színes húsvéti tojásokat a szabadban, rejtik el, amelyeket a gyerekeknek kell megtalálniuk.

 

 

 

A húsvéti nyúlról szóló legendák eltérőek, azonban a legtöbb esetben közös elemként szerepel bennük az a tény, hogy nyuszi színes tojásokat tojik és azokat húsvét reggelén a kertekben rejti el. Erre a kissé furcsa jelenségre, mint láttuk, többféle magyarázat létezik.

Az ősi germán népek a nyulat a tavasz keleti istennőjének, Eostra-nak hírnökeként tartották számon. A tavaszi napéjegyenlőség idején hatalmas ünnepségeket tartottak a tiszteletére. A történet szerint a gyermekek örömére Eostra kísérője egy nyuszi volt, aki egy jó gyermek láttán színes tojásokat rakott le maga után. Mivel a tojások különböző helyre kerültek, ezeket a gyerekeknek kellett megkeresniük a fűben vagy a bokrok aljában. Bármelyik elképzelést tarthatjuk az igazinak, a lényeg mégis az, hogy a nyuszi megajándékozza a gyerekeket húsvét alkalmából.

 

Napjainkban a húsvét elmaradhatatlan kelléke a csokoládé nyúl, de számos más változatban is megtalálható a boltok polcain. Ezekből évente mintegy 90 millió kerül az emberek kosarába, a csokitojásokkal együtt pedig a legkelendőbb finomságnak számítanak ebben az időszakban.