A Hónap ajánlata

A budapesti állatkert

Az állatkertek olyan intézmények, amelyekben a különféle, elsősorban vad állatokat tartanak fogságban, és mutatnak be a közönségnek. Nagyon fontos feladatuk a kihalófélben lévő vagy veszélyeztetett fajok fogságban nevelése és szaporítása. A legtöbb állatkert fontos szerepet tölt be a fiatalok környezettudatosságra nevelésében is.

A Fővárosi Állat- és Növénykert 2016-ban ünnepli megnyitásának 150. évfordulóját. Az állatkerti szakemberek most azon dolgoznak, hogy még nagyszerűbbé varázsolják ezt a városligeti csodavilágot.

   A Fővárosi Állat- és Növénykert a világ egyik legrégebbi állatkertje, hiszen csaknem százötven éves múltra tekint vissza.

 

Az első állattartó kerteket az ókori kelet államaiban hozták létre. Feljegyezték például, hogy Sulgi, az ókori Mezopotámia egyik jeles uralkodója már népes állatseregletet mondhatott a magáénak. Az ókori Egyiptomban is létesítettek állattartó kertet, amely az Amon-papság fennhatósága alá tartozott. A távoli Kínában Ven Vang császár már csaknem négyezer éve állatkertet létesített.

 

 

 

 

 

 

 

A rómaiaknál - kisebb magán-vadasparkoktól eltekintve - nem volt divat az állatkertek létesítése. A különleges vadak csupán a véres gladiátor-viadalokon szerepelhettek.

 

 

 

 

A középkorban az uralkodók előszeretettel tartottak vadállatokat, különösen olyanokat, amelyek messzi világrészekből származtak. Az egyszerű emberek persze ezeket az állatokat nemigen láthatták.

 

 

Manapság a Bécs melletti Schönbrunn állatkertjét tartják a világ első újkori zoojának, bár eredetileg ez a kert sem volt nyilvános. Ez az állatkert 1752-ben nyitotta meg kapuit.

 

 

 

 

 

 

 

 

A mai értelemben vett állatkertek közül hazánkban a budapesti volt az első, azonban már történelmünk korai századaiban is tartottak vadállatokat a Kárpát-medencében. Feljegyezték például, hogy Nagy Lajos király Nápolyból egy oroszlánt szerzett be. Bonfini leírásaiból azt is tudjuk, hogy Mátyás is kapott oroszlánokat, méghozzá a Velencei Köztársaságtól. A hagyomány szerint, amikor 1490-ben Mátyás király Bécsben meghalt, az uralkodó oroszlánja is elpusztult a budai várkertben.

 

 

 

 

 

 

Már a reformkorban felmerült, hogy Schönbrunnhoz hasonlóan Pesten is egy állatkertet kellene létesíteni. A Pesti állatkertet ma már szinte hihetetlen nemzeti összefogás hívta életre. 1866. augusztus 9-én a déli harangszóra nyithatta meg kapuit. Igazgatója Xántus János volt. A közönség ekkor csaknem ötszáz különféle állatot láthatott a kertben, tizenegy nagyobb és számos kisebb állatházban, valamint elkerített, nyílt gyeptereken. A legnépszerűbb állat Kristóf, a fiatal barnamedve volt, aki nemcsak gondozójának, volt a kedvence, hanem a jeles államférfinak, Deák Ferencnek is. A majomházban kilencféle virgonc majmot mutattak be, gazdag volt a tó és a fácánház madárgyűjteménye is.

 

 

 

 

Az állatállomány megteremtése több forrásból történt. Igen sok állat érkezett ajándékba. Nem volt azonban sem oroszlán, sem tigris, sem elefánt ebben az időben. Az első zsiráf két évvel a nyitás után, 1868-ban érkezett. A nyakigláb állatot Ferenc József ajándékozta az Állatkertnek, Erzsébet királyné közbenjárására. 1876-ra elkészült az első oroszlánház, amelyben az oroszlánok mellett tigriseket is bemutattak. Később már elefánt, majd víziló és orrszarvú is akadt a bemutatott állatok között.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

      

Jónás a legtermetesebb víziló.                                   Jónás költöztetése Bébi segítségével.

 

Amikor a költöztetés történt még nem létezett sem altatópuska, sem nagy teljesítményű önjáró daru, ezért az állat átszállítása igen nagy problémát jelentett az állatkerti szakembereknek.
Az első feladat az volt, hogy Jónást rávegyék, sétáljon be a számára előkészített hatalmas ládába. Ez eleinte nemigen akart menni, de végül néhány finom falat segítségével sikerült a művelet. Igen ám, de a nehéz ládát, benne a még nehezebb Jónással valamiképpen el kellett juttatni az új Elefántházhoz. Szerencsére az állatkertnek akkor is volt tanított, idomított elefántja. A Bébi nevű állat szolgáltatta a tolóerőt, amint Jónás ládáját az új helyre szállították, a gondozóknak "csak" a görgőket kellett újra meg újra a láda elé tenni.

A második világháború szinte teljesen elpusztította az Állatkertet. Egyetlen épen maradt állatház sem akadt, a több mint kétezer állatból pedig csak tizenöt élte túl a főváros ostromát. A háborús károkat azonban az elkövetkező években lépésről lépésre sikerült helyreállítani.

 

     

Romos Pálmaház a második világháború után, és napjainkban.
Az Állatkert rekonstrukciója során, amely az 1990-es évek közepén kezdődött meg, nagyrészt a régi, műemlék épületeket igyekeztek oly módon helyreállítani, hogy ismét eredeti műemléki szépségükben pompázzanak, de megfelelő, korszerű férőhelyet is nyújtsanak a bennük elhelyezett állatoknak. Épültek azonban új épületek is.

Újjászülettek, és újra régi szépségükben pompáznak azok a műemlék épületek, amelyek a kert világszerte ismert, sajátos hangulatát adják. Ezenközben az állatok férőhelyeit is sikerült korszerűsíteni, tágasabbá, természetszerűbbé, és a látogatók számára is esztétikusabbá tenni.

Állatkerti épületek

   A Varázshegy projekt 2010-ben kezdődött. A régi Bölény-és Zsiráfház eredeti tervei alapján történt a műemléki visszaépítés.

 

    

Elefántház. Ha a kupolák az elefánt hátát jelképezik, akkor a tornyok az ormányát.

    

A Zsiráfház és lakói.

Pálmaház

 

 

 

A végleges felújítás 1991-ben kezdődött, és 2000-ben egy korszerű és esztétikus állattartó hely nyitotta meg kapuit. Nem sokkal később az alatta kialakított Akvárium felújítása is befejeződött.
A Pálmaház tó felőli kupolája alatt cukrászda működik, az oldalházakhoz pedig külső röpdék és kifutók csatlakoznak. A hat oldalház tematikusan épül fel: egy-egy trópusi életközösség néhány növény- és állatfaját mutatják be.

Norvég Ház

 

 

A Norvég Ház 1912-ben épült. Stílusa nevének megfelelően skandináv: vaskos rönkökből álló épület.
Borjú- és oroszlánfókák, jegesmedvék, hóbaglyok és pingvinek élnek itt.
Szerepe az idők folyamán sokat változott. Jelenleg a december 6-i Mikulás-ünnepségeken az állatkerti Mikulásnak ad otthont. Erkélyéről remek kilátás nyílik a borjúfókák és a pingvinek közös medencéjére.
Kisszikla

 

 

A vasbetongerendák által tartott cementbeton szerkezet gránitsziklákat utánoz, legmagasabb pontja a 16 méteres magasságot is eléri. Belsejében étterem, rendezvénytermek és állattartó helyek vannak. Az 1998–1999 közti felújítása óta a szikla tetején látogatóútvonal vezet keresztül, és nemrég a jegesmedvék kifutójára néző terasz is megnyílt. A Kisszikla északi oldalán jelenleg a jegesmedvék és oroszlánfókák ún. Sarki Panorámája látható. A többi részen pedig hóbaglyok, pápaszemes pingvinek, borjúfókák, koronás darvak és fakó keselyűk osztoznak – ez utóbbiak röpdéjébe a bátrabb látogatók bemerészkedhetnek.

 

 

Az állatkert 1067 állatfaj körülbelül tíz és félezer egyedét mutatja be. Széles áttekintést nyújt a Föld élővilágának sokféleségéből, benne valamennyi kontinens állatvilágának képviselői megtalálhatók. A gyűjtemény nemzetközi összehasonlításban is számottevő.