Dr Szilágyiné Németh Eszter a könyvtár nyugalmazott igazgatója köszöntőt írt az endrődi könyvtár 60. éves születésnapjára.
Kunkovács László etnofotográfus a hazajárás emlékeit osztotta meg az olvasóval, amelyek között jelentős és szép szerep jutott kedves könyvtárunknak is. Köszönjük a szép sorokat!
A Határ Győző Városi Könyvtár a Költészet Napja tiszteletére meghirdeti a városi versmondó versenyt.
Részvételi feltételek: szabadon választott vers könyvnélküli előadása.
A versenyen részt vehetnek: azok az általános iskolai tanulók, akik határidőre leadják jelentkezésüket. A versenyzők életkoruknak megfelelően, külön-külön kategóriákban, egyénileg fognak versenyezni.
A verseny időpontja: 2012. április 12. (csütörtök) Jelentkezni lehet a könyvtárakban: 2012. március 31-ig.
Szeretettel várjuk a jelentkezőket, felvilágosításért forduljanak a Könyvtár dolgozóihoz!
A Békéscsabai Jókai Színház és a Körös Irodalmi Társaság a Tavaszi Fesztivál keretében rendezett 2012. március 19- i estjének vendége Gergely Ágnes költő, író, műfordító volt. Az endrődi születésű, Kossuth-díjas, Prima Díjas költőnőt 2011-ben Gyomaendrőd Díszpolgárává választották. A Békéscsabai Jókai Színház Szalonjában megtartott esten szó esett régebbi és új versekről, prózai munkákról, műfordításokról.
A költőnő legújabb, készülő művéből -amely az Úttalan út címet viseli- is olvasott fel egy részletet, s mint elmondta, műfaját dokumentumként határozta meg.
Gergely Ágnes humánuma, kedves, fegyelmezett, emberséges lénye, ironikus finom humora meghódította a közönséget, akik Békéscsabán 10 éve találkozhattak utoljára vele. Gyomaendrődiek - itt lakók és elszármazottak- is ellátogattak a találkozóra. A Bárka friss számában olvashatják új versét. A Bárkaonline cikkét a tálkozóról itt olvashatják.
„1935 márciusában országgyűlési választásokra készültek a pártok. A gyomai választókerületben a Nemzeti Egység Párt - vagyis a kormánypárt hivatalos jelöltje Rubinek István volt,a Kisgazdapárt - vagyis az ellenzék jelöltje Andaházi Kasnya Béla. Endrőd akkoriban közel 15 ezer főt számláló nagy település volt. A falu szellemi elitje kormánypárti volt: Csemus Mihály apátplébános - a tanítók főnöke -, aki a falu szellemének irányítója volt, 1935-ben belépett a kormánypártba. De kormánypártiak voltak: a patikus, a főjegyző, az orvosok, a takarékpénztár igazgatója és természetesen a tanítók is.
A nép nem tudott csak a Kisgazdapártba menni. Itt tudott kenyeret remélni, itt fogadták fel őköt a nagyobb gazdák béresnek, negyedesnek, felesnek, itt kapott munkát. Ez a hely vót az összekötő. Ez a párt segítette a nyomorult emberek előrehaladását. Vaszkó Mihály bácsi, Polányi Miska bácsi, Rácz Lajos bácsi, ezek vótak a hajjakendek."
A 17 éves mesemondóverseny a város és a könyvtár életében is az egyik legrégebben zajló vetélkedés. Az első alkalommal 1996-ban megrendezett mesemondóversenyen 72-en szerepeltek, azóta ez a szám felkúszott 100 fölé. Az idén, minden eddigi rekordot megdöntve, 155-en jelentkeztek a város három általános iskolájából. minden nap más-más korcsoportban mondták, hallgattuk a meséket. A mesemondókat sok pedagógus és szülő is elkísérte, minden délután megtelt az endrődi könyvtár. Nagyon sok ügyes mesemondó szerepelt, a zsűri nehéz helyzetben tudott sorrendet felállítani.
A Szovjetunióban működött hadifogoly-, munka- és gyűjtőtáborok történetét túlnyomó többségében a korabeli dokumentumokra és az eseményeket átélők visszaemlékezéseire építik. A rendszerváltást közvetlenül megelőző időszakig – elsősorban a szovjet hadifogságba kerültek rendkívül mostoha körülményei, élményei, valamint az ott meghaltak magas száma miatt – tabu téma volt. A táborokból
hazatérők esélye a túlélésre a hallgatás, életcéljuk a felejtés volt. Hét évtized távlatából, már egyre kevesebb túlélőnek adatik meg a lehetőség, hogy felelevenítse a szomorú emlékeket. Emiatt egyre fontosabb, hogy a rendszerváltás óta átadott és valamilyen formában lejegyzett információkat megörökítsük az utókor, s közzé tegyük a jelen és jövő nemzedék számára.
A találkozót nagy várakozás előzte meg a közönség részéről: vajon kiderül –e, a Szuroveczek melyik ágához tartozik a fiatal írónő. Ha ezt nem is, de nagyon sok érdekességet megtudtunk Kittiről- Kittitől. A csinos, fiatal írónő a Sanoma Lapkiadónál dolgozik, nagyon szereti munkáját. Már gyakornokként is itt kezdett, a főiskola elvégzése után.
A riportok, amelyeket ismert, népszerű emberekkel készített, rengeteg olyan háttér információhoz, kulisszatitokhoz juttatták, amelyeket „grafomán" ember lévén, könyvek formájában írt ki magából. Első regénye a Smink nélkül, kicsit romantikus, kicsit krimi is, a Sanoma Kiadónál jelent meg. A Gyémántfiú és A Fényemberek című regényeinek első (!) kötetei a szegedi Könyvmolyképző Kiadónál, a Vörös pöttyös könyvek sorozatban. Művei nem csak nyomtatásban, hanem interneten keresztül is olvashatók, nagyon népszerűek.
Kedves Olvasók! Az alábbi sorokban a BMTK által meghirdetett BékésWiki szócikkíró verseny felhívását olvashatják. Ne feledjék: jelentkezési határidő: március 8.
A verseny célja a BékésWiki elnevezésű Békés megyei online helyismereti enciklopédia bővítésén, szócikkei-nek gyarapításán és a jelentkezők szellemi megmérettetésén túl az internethasználók figyelmének felkeltése Békés megye és településeinek helytörténete, helyismerete, a közösségi alkotó munka iránt.
A versenyen a Békés Megyei Tudásház és Könyvtár munkatársainak és közvetlen családtagjainak kivételével bárki részt vehet, aki valamilyen módon kötődik Békés megyéhez, vagy érdeklődik a megye története, irodalma, kulturális értékei, nevezetességei iránt.
Az Adatbázis, Digitalizált dokumentumok menü pont alatt megtekinthető témáink a Helyi lapok, Helytörténeti kiadványok, Helytörténeti események-egyéb és Tímár Máté versei mellett, Rózsahegyi Kálmán híres színészünk bemutatásával indítjuk útjára a Személyek témát. Itt szeretnénk összegyűjteni és bemutatni a gyomaendrődi kötődésű, a szakmájukban elért sikerükkel vagy egyéb tevékenységükkel híressé vált személyek életét, munkásságát, a könyvtárunkban megtalálható dokumentumok alapján.
Rózsahegyi Kálmán (Endréd, 1873. okt. 6. – Bp., 1961. aug. 27.): színész, olvasható a Magyar Filmlexikon rövid, tárgyilagos életút leírásának elején. Aki igazán ismerte és könyv formájában is megörökítette a színész életét és pályáját az Márton Gábor (1924-2010) tanár, helytörténész volt. Rózsahegyi Kálmán naplója és családjának visszaemlékezése alapján írta meg a nagy színész életrajzát. Unokájának - Rózsahegyi Marica - elbeszéléséből készítettük a rövid életrajzot azzal a szándékkal, hogy bemutassuk a könyvtárunkban található eredeti Rózsahegyi Kálmán fotókat és dokumentumokat. Több fotóról nem tudjuk, hogy pontosan mikor és hol készült ezért a beérkező adatokkal folyamatosan kiegészítjük a képleírásokat, szivesen fogadjuk az Önök segítségét.