Határ Győző hagyatékából jutott könyvtárunk birtokába az Irodalmi újság több évfolyama. Digitalizálás után azzal a céllal tettük közzé, hogy megismerhessék ezt a különös és a magyar történelemre jellemző sorsú lapot. A szinte propaganda lapnak indult újság egyre inkább ellenzékivé vált, majd az 56-os események után emigrációba került. Határ Győző írásai is rendszeresen megjelentek benne.

 

Az Irodalmi Újság magyarországi időszaka 1950. november 2-án indult, havonként jelent meg. Főszerkesztője 1956. szeptember 22-ig Illés Béla volt. Az első évfolyamok a hatalomhoz (Rákosi-diktatúra) és a párthoz hű művelődéspolitikának szellemiségét tükrözték annak ellenére, hogy kitűnő írók írásai is megjelentek benne. Az ’50-es évek közepére a lap egyre inkább Nagy Imre törekvéseit támogatta, az 1956-os forradalom előkészítőjévé vált. 1956. november 2-i, utolsó hazai száma az ’56-os forradalom fontos dokumentuma. A jelentős hatású forradalmi szerepvállalás vezetett a hazai megszűnéshez. Az emigrációban 1957. március 15-én jelent meg először, Bécsben, majd Londonba került át a székhely. 1962-től Párizsban adták ki, főszerkesztője Méray Tibor lett. Gyakran csak kéthavonta jelent meg összevont szám. 1989-ban két száma Budapesten jelent meg, majd Méray, a rendszerváltásra tekintettel, bejelentette az Irodalmi Újság megjelenésének felfüggesztését: „fenntartjuk magunknak a jogot, hogy ha a felhők akár a világban, akár Magyarország fölött sűrűsödni kezdenek, akkor akár különszámokkal vagy újbóli megjelenéssel ismét megszólaljon az a hang, amely a magyar függetlenség, a nyugati típusú demokrácia és a szociális igazság hangja volt és marad."