Endrődi szőttesek

endrodi_szottesek_170  

„Akinek a Jóisten gondolatot, tettet adott, végre kell hajtania a parancsot. Tilos rosszul sáfárkodni adottságainkkal, mert egyszer mindenért számot kell adni."


Ezeket a gondolatokat a Heti Délkelet című lap 1995. szeptember 3-án megjelent Életfa egy igaz életért című, Vaszkó Irén tanárnővel készült cikkben olvashatják.

Honlapunkon már megjelentettünk egy válogatást az endrődi szőttesekről. Most kiegészítve, a teljes anyagot olvashatják, nézhetik végig. A digitális adatbázisban, az Endrőd történetéhez kapcsolódó anyagokban Vaszkó Irén tanárnő saját gyűjtése alapján helyi adatközlők segítségével megírt, az Endrődi szőttesek című művét adjuk közre. A háziszőttesekről készült teljes fotógyűjtemény - amelyet Kunkovács László fotóművész fényképezett - könyvtárunk helytörténeti gyűjteményét gazdagítja. A leírás és a több mint 350 fotó felbecsülhetetlen helytörténeti érték.

 

Kedves ajándék Maros-Mureş Ifjúsági szervezettől

marosfo_1 ·

Kelemen Péter a helyi autóbusz társaság dolgozója azzal a kéréssel kereste meg Várfi András polgármester urat és a könyvtárat, hogy a selejtezett könyvekből Romániába vihessen, amennyit a könyvtár adni tud. A Maros-Mureş Ifjúsági Szervezet Marosfőn egy ifjúsági klubot hozott létre, ahol egy kis könyvtárat szeretnének kialakítani, számukra kért könyvadományt.

 

Bővebben ...

Költészetnapi szavalóverseny

szavaloverseny_150  

Ismét egy csodálatos, hosszú délután, amikor gyerekzsivajtól volt hangos a könyvtár. A Költészet Napja tiszteletére rendezett hagyományos versmondó versenyre több mint 130-an jelentkeztek, s mondtak verset. 2012. április 12-én 13 órától az alsó tagozatos gyerekek, majd a felső tagozatos tanulók következtek. A zsűrizés ideje alatt üdítővel, finom csemegékkel vendégeltük meg a gyerekeket.

A résztvevőket három kategóriába sorolta a zsűri, akik természetesen figyelembe vették a gyerekek életkorát. Az oklevél és dicséret mellé a legügyesebbek könyvjutalmat is kaptak, néhányan kiemelt dicséretben részesültek.

Bővebben ...

Meghívó

meghivo_szavalo_2012_150  

MEGHÍVÓ

A Határ Győző Városi Könyvtár tisztelettel és szeretettel meghívja Önt és kedves ismerőseit a
Költészet Napja tiszteletére megrendezésre kerülő
városi versmondó versenyre.

A verseny időpontja:
2012. április 12.

13 órától alsó tagozatos diákok
16 órától felső tagozatos diákok

Helyszíne: Kossuth út 50. sz.

Szeretettel várjuk az érdeklődőket!

Rólunk írják a A Városunk, Gyomaendrőd című lapban

varosunk_350

 

A Városunk, Gyomaendrőd című lap 2012. áprilisi számában két cikk is megjelent az endrődi könyvtárral kapcsolatban.


Dr Szilágyiné Németh Eszter a könyvtár nyugalmazott igazgatója köszöntőt írt az endrődi könyvtár 60. éves születésnapjára.


Kunkovács László etnofotográfus a hazajárás emlékeit osztotta meg az olvasóval, amelyek között jelentős és szép szerep jutott kedves könyvtárunknak is.
Köszönjük a szép sorokat!

 

Városi versmondó verseny

A Határ Győző Városi Könyvtár a Költészet Napja tiszteletére meghirdeti a városi versmondó versenyt.

Részvételi feltételek: szabadon választott vers könyvnélküli előadása.

A versenyen részt vehetnek: azok az általános iskolai tanulók, akik határidőre leadják jelentkezésüket. A versenyzők életkoruknak megfelelően, külön-külön kategóriákban, egyénileg fognak versenyezni.

A verseny időpontja: 2012. április 12. (csütörtök)
Jelentkezni lehet a könyvtárakban: 2012. március 31-ig.

Szeretettel várjuk a jelentkezőket, felvilágosításért forduljanak a Könyvtár dolgozóihoz!

Bővebben ...

Gergely Ágnes Békéscsabán

  
A Békéscsabai Jókai Színház és a Körös Irodalmi Társaság a Tavaszi Fesztivál keretében rendezett 2012. március 19- i estjének vendége  Gergely Ágnes költő, író, műfordító volt. Az endrődi születésű, Kossuth-díjas, Prima Díjas költőnőt 2011-ben Gyomaendrőd Díszpolgárává választották. A Békéscsabai Jókai Színház Szalonjában megtartott esten szó esett régebbi és új versekről, prózai munkákról, műfordításokról.

A költőnő legújabb, készülő művéből -amely az Úttalan út címet viseli- is olvasott fel egy részletet, s mint elmondta, műfaját dokumentumként határozta meg.

Gergely Ágnes humánuma, kedves, fegyelmezett, emberséges lénye, ironikus finom humora meghódította a közönséget, akik Békéscsabán 10 éve találkozhattak utoljára vele. Gyomaendrődiek - itt lakók és elszármazottak- is ellátogattak a találkozóra.
A Bárka friss számában olvashatják új versét.
A Bárkaonline cikkét a tálkozóról itt olvashatják.

 

Az endrődi csendőrsortűz emlékére

endrodi_csendorsortuz_150  

„1935 márciusában országgyűlési választásokra készültek a pártok. A gyomai választókerületben a Nemzeti Egység Párt - vagyis a kormánypárt hivatalos jelöltje Rubinek István volt,a Kisgazdapárt - vagyis az ellenzék jelöltje Andaházi Kasnya Béla.
Endrőd akkoriban közel 15 ezer főt számláló nagy település volt. A falu szellemi elitje kormánypárti volt: Csemus Mihály apátplébános - a tanítók főnöke -, aki a falu szellemének
irányítója volt, 1935-ben belépett a kormánypártba. De kormánypártiak voltak: a patikus, a főjegyző, az orvosok, a takarékpénztár igazgatója és természetesen a tanítók is.

 

A nép nem tudott csak a Kisgazdapártba menni. Itt tudott kenyeret remélni, itt fogadták fel őköt a nagyobb gazdák béresnek, negyedesnek, felesnek, itt kapott munkát. Ez a hely vót az összekötő. Ez a párt segítette a nyomorult emberek előrehaladását. Vaszkó Mihály bácsi, Polányi Miska bácsi, Rácz Lajos bácsi, ezek vótak a hajjakendek."

Bővebben ...

Megfontuk az aranyfonalat

mesemondo_2012_1  

A 17 éves mesemondóverseny a város és a könyvtár életében is az egyik legrégebben zajló vetélkedés. Az első alkalommal 1996-ban megrendezett mesemondóversenyen 72-en szerepeltek, azóta ez a szám felkúszott 100 fölé. Az idén, minden eddigi rekordot megdöntve, 155-en jelentkeztek a város három általános iskolájából. minden nap más-más korcsoportban mondták, hallgattuk a meséket. A mesemondókat sok pedagógus és szülő is elkísérte, minden délután megtelt az endrődi könyvtár. Nagyon sok ügyes mesemondó szerepelt, a zsűri nehéz helyzetben tudott sorrendet felállítani.

Bővebben ...

Málenkij robot

muth_adam_150  


Muth Ádám kézirata a könyvtár adatbázisában

A Szovjetunióban működött hadifogoly-, munka- és gyűjtőtáborok történetét túlnyomó többségében a korabeli dokumentumokra és az eseményeket átélők visszaemlékezéseire építik. A rendszerváltást közvetlenül megelőző időszakig – elsősorban a szovjet hadifogságba kerültek rendkívül mostoha körülményei, élményei, valamint az ott meghaltak magas száma miatt  –  tabu téma volt.  A táborokból

hazatérők esélye a túlélésre a hallgatás, életcéljuk a felejtés volt. Hét évtized távlatából, már egyre kevesebb túlélőnek adatik meg a lehetőség, hogy felelevenítse a szomorú emlékeket. Emiatt egyre fontosabb, hogy a rendszerváltás óta átadott és valamilyen formában lejegyzett információkat megörökítsük az utókor, s közzé tegyük a jelen és jövő nemzedék számára.

Bővebben ...