Értéktárba kerülés ideje:

2018. Gyomaendrődi Értéktár

Előterjesztő:

Határ Győző Városi Könyvtár

A szőttesek mintái gyakran két részből álltak: a főmotívumból és a szegélymintából. A szegélyminták harmonikusan illeszkedtek a fő motívumhoz, kiemelték azt, így a két motívum szerves egységet alkotott. A szőttesek között nem találni két egyformát, sokféle variáció létezett. Mindez az endrődi asszonyokat dicséri, akik a szőttesek készítésekor is megmutathatták tehetségüket, szorgalmukat, kézügyességüket és szépérzéküket.
A szőttesek mintáit Vaszkó Irén gyűjtötte össze, az egyes szőttesekről Kunkovács László készített fotókat. Vannak közöttük sima csíkos, duplaveréses és szedett mintájúak. Ez utóbbihoz rengeteg türelem, sok számolás kellett. A szőttesek motívumait tovább osztályozva találunk csillagos, egyedi, feliratos, geometrikus, labdarózsás, madaras, oltott, rozmaringos, vadrózsás és rojt mintákat is. Az értékes mintagyűjtemény, Vaszkó Irén Endrődi szőttesek című munkájának kézirata a Határ Győző Városi Könyvtár honlapján olvasható.

Előterjesztés

Értéktárba kerülés ideje:

2018. Gyomaendrődi Értéktár

Előterjesztő:

Határ Győző Városi Könyvtár

Előterjesztés

Értéktárba kerülés ideje:

2017. Gyomaendrődi Értéktár

Előterjesztő:

Dr. Rákóczi Attila

Gyomaendrőd térségében számos folyóág, mellékág húzódott, mely így folyók szabdalta térség volt. Ebből kifolyólag több ezer éve lakott volt, hiszen a folyóhátakon megtelepedett az ember. Számos kunhalom fekszik a térségben, több közülük művelt, bolygatott állapotban van. A Szilasok nevű gyomaendrődi halomsor topográfiai szempontból betöltött szerepén túl, közigazgatási határjelölő pont tulajdonsága miatt is, valamint kultúrtörténeti szempontból is kiemelt jelentőséggel bír.
„A Szilasok nevű gyomaendrődi halomsor” méltó arra, hogy Gyomaendrőd települési értékei között feltüntessük.

Előterjesztés

Értéktárba kerülés ideje:

2017. Gyomaendrődi Értéktár
2017. Békés Megyei Értéktár

Előterjesztő:

Határ Győző Városi Könyvtár

Városunkon túli fellépéseik Gyomaendrőd jó hírnevét öregbítik. A Körösmenti Néptáncegyüttes példamutató közösség. A kisgyermekkortól kezdett táncoktatás jó hatással van a gyermekek fejlődésére, viselkedéskultúrájára is. A hozzáadott pedagógiai értékkel, az erős közösségi szellemmel, az egymást segítő, támogató magatartással példát mutatnak. Az ötven éves Körösmenti Táncegyüttes a város kulturális életében meghatározó szerepet tölt be, a hazai és nemzetközi fellépéseivel pedig gyarapítja város jó hírnevét.

Előterjesztések

Értéktárba kerülés ideje:

2017. Gyomaendrődi Értéktár
2017. Békés Megyei Értéktár

Előterjesztő:

Határ Győző Városi Könyvtár

Kner Izidor klasszikus alapító, modern gondolkozású vállalkozó volt. Felismerte a közigazgatási nyomtatványok készítésében rejlő lehetőségeket. A közigazgatás szakembereivel együttműködve készítette, majd forgalmazta a nyomtatványokat és a belőlük összeállított mintatárakat. A nyomda termékeivel bekapcsolódott az ország vérkeringésébe: a Gyomán készült közigazgatási nyomtatványok és művészi báli meghívók eljutottak az ország valamennyi településére. A magas szakmai követelményeknek és a reklámnak köszönhetően a Kner névhez a minőség párosult.
A könyvművészeti törekvések Kner Imre – az alapító elsőszülött fiának – nevéhez kötődtek, az első világháború után bontakozott ki a kneri könyvkiadás barokk, majd klasszicista tipográfiai stíluskísérlete. Korának tipográfiai gyakorlatával szakítva Kozma Lajos grafikussal közösen megalkotta a barokk tipográfiát. A Kozma által tervezett könyvdíszek, körzetek felhasználásával készült könyvek országhatáron túl is ismertté tették a Kner nevet. Az 1926-ban megvásárolt Bodoni betű alkalmazásával Kner Imre a klasszicista tipográfia felé fordult, az 1930-as évek kiadványai már ebben a stílusban készültek. A Kner kiadványokat mind a hazai, mind a külföldi szakmai körök nagyra értékelték, elismeréssel nyilatkoztak róluk, a gyomai nyomdát európai minőséget produkáló műhelyként tartották számon.
Kner Izidor gyermekei és a család leszármazottai közül többen dolgoztak, dolgoznak a könyves szakmában. Kner Endre gazdasági területen képezte magát, édesapja halála után Imre fivérével a nyomda tulajdonosai lettek. Kner Erzsébet könyvkötő, Kner Albert reklámgrafikus lett – Budapesten dolgoztak, munkásságuk és szakmai-művészi kibontakozásuk Chicagoban teljesedett ki. Haiman György, a nyomdaalapító unokája a családi tradíciók követőjeként neves grafikus, könyvtervező, egyetemi tanár és a magyar nyomdák történetének elismert kutatója volt.
Amit a Kner család tagjai munkásságuk során a magyar nyomdaiparban és könyvművészetben létrehoztak, méltán emelte őket világhírűvé.

Előterjesztés

Értéktárba kerülés ideje:

2017. Gyomaendrődi Értéktár

Előterjesztő:

Határ Győző Városi Könyvtár

A Gyomaendrődi Zenebarátok Kamarakórus működésének célja a zene szeretetének erősítése - elsősorban a magyar - kórusművészet hagyományainak ápolása, illetve a nemzetközi zenei tradíciók megtartása. Törekvésük a kórus szellemiségének megőrzése, magas színvonalú zenei tevékenység, a barátság ápolása. Elkötelezett igényességük, példaértékű, munkájuk a város javát szolgálja. 

Hunya Alajosné tanárnő 1996-ban volt tanítványaiból kamarakórust szervezett, amelyet Zenebarátok Kórusának nevezett el. A baráti együtténeklésnek induló kezdeményezés hamar komoly formát öltött és olyanok csatlakoztak hozzájuk, akik kedvelik a közös éneklést, a kóruséneklést. A kórus eleinte nőikarként működött, majd 2000-től vegyeskarként működik. A kórus átlag létszáma 25 fő körül mozog. A tagok szabadidejüket feláldozva járnak a próbákra, s teszik mindezt azért, hogy a zene és a kórusművészet szeretetét átadják a közönségnek és a jövő nemzedékének. Az énekkar igyekszik minden felkérésnek eleget tenni, így fellépnek, műsort adnak a különböző városi rendezvényeken.

A zenei kultúra folyamatos fejlesztése, a zene, az éneklés megszerettetése, elfogadtatása, igényes művelése jellemzi őket. Jelentős szerepet játszanak a testvérvárosi kapcsolatok fejlesztésében, a kapcsolattartásban. Városunkon túli fellépéseik Gyomaendrőd jó hírnevét öregbítik, a zene „nagykövetei”. A Gyomaendrődi Zenebarátok Kamarakórus olyan közösség, amely a maga erejével, tehetségével a szülőföld kulturális életében meghatározó szerepet tölt be, a hazai és nemzetközi kapcsolataival pedig gyarapítja a város jó hírnevét.

Előterjesztés

Értéktárba kerülés ideje:

2017. Gyomaendrődi Értéktár

Előterjesztő:

Határ Győző Városi Könyvtár

A sorozat kötetei Békés megyében helytörténeti törzsanyagnak számítanak. Az egyes kötetek főiskolai, egyetemi ajánlott olvasmányok. A kötetek az alföldi pedagógusképzés különböző szintjein feldolgozásra ajánlott olvasmányok. Az egységes tipográfiával, színvilággal, papírminőséggel készült kötetekben a visszaemlékezések, történeti, néprajzi leírások révén nemcsak Endrőd múltja, kultúrája bontakozik ki, hanem a szülőföld szeretete is megérinti az olvasót.

Előterjesztés

Értéktárba kerülés ideje:

2015. Gyomaendrődi Értéktár

Előterjesztő:

Gyomaendrődi Kállai Ferenc Népfőiskola Alapítvány

Papp Zsigmond gyomai gazdálkodó, autodidakta művész hagyatéka jelentős helytörténeti és művészeti értéket képvisel. Síremlék szobrászata megváltoztatta korának gyomai és a környező települések sírkertjeinek képét. A gyomai országzászló és a református templom belsőépítészeti tervei és munkálatai is az ő nevéhez kötődnek. Egyedi, kézi faragású bútorai iparművészeti remekművek. Festményein Gyoma 20. század eleji képét örökítette meg, a jellegzetes református parasztpolgári értékrendet és ízlésvilágot. Közéleti tevékenysége, feltalálói munkássága városunk kiváló személyiségei közé emelte. Művészi és szellemi hagyatékát a Papp Zsigmond Emlékházban őrzik és mutatják be.

Értéktárba kerülés ideje:

2015. Gyomaendrődi Értéktár

Előterjesztő:

Gyomaendrődi Kállai Ferenc Népfőiskola Alapítvány

A hagyatékból 2014 áprilisában nyílt kiállítás az Endrődi Népház kiállító termében.
A Gyomaendrődre került Kállai Ferenc hagyaték helytörténeti és színháztörténeti szempontból egyedülálló és pótolhatatlan gyűjtemény. A gyomai származású Kossuth-díjas művész életművének sajátos lenyomata a hagyaték, mely jelentős, eddig fel nem tárt, színháztörténeti szempontból hiánypótló dokumentumot, leírást tartalmaz. A hagyaték nemcsak gyomaendrődi szempontból javasolt megőrzendő értéket képvisel, hanem a Magyar Nemzet számára is jelentős értéktár.

Előterjesztés

Értéktárba kerülés ideje:

2015. Gyomaendrődi Értéktár

Előterjesztő:

Gyomaendrődi Kállai Ferenc Népfőiskola Alapítvány

Az endrődi hagyományos temetői kultúra ősi sírkeresztjei ma is láthatók öreg temetőinkben. A rózsakeresztnek nevezett forma jellegzetessége a keresztvégződések hármas félköríves tagoltsága. Gyakran a keresztre szomorúfűz motívumot véstek rá. Az endrődi katolikus temetőknek sajátos hangulatot nyújtanak az 50 cm-től a 150 cm magasságig felnyúló keresztek.

Útmenti fogadalmi feszületek Endrőd minden a községbe vezető útján állnak. A belterületeken és Öregszőlőben 11 fogadalmi kereszt van felállítva, a külterületeken pedig még két keresztről van adatunk. Öntöttvasból és fából készült kereszteket a 19. századtól napjainkig állítanak a városban. Általában vallási fogadalmakból, hála és köszönet képpen állítják a családok ezeket az emlékeket.

Előterjesztés