Endrőd népi vallási hagyományai és népszokásai |
|
Értéktárba kerülés ideje: 2015. Gyomaendrődi Értéktár Előterjesztő: |
|
Endrőd népi vallási hagyományainak és népszokásainak gazdagságára már az 1960-70-es években felhívták a szakkutatók a figyelmet. Balassa Iván az endrődi sajátos gazdálkodásra, Beck Zoltán az endrődi Háromkirályjárásra és betlehemesre, Erdélyi Zsuzsanna pedig az itt megőrzött archaikus imákra. A gyűjtőmunkát Vaszkó Irén tanárnő, az endrődi tájház létrehozója végezte el. Kutatásaiból az Endrődi Füzetek sorozat közölt összegzéseket. A téli ünnepkör dramatikus vallási szokásait (Betlehemezés, Háromkirályjárás) már több mint tíz éve, minden Vízkeresztkor felelevenítik a gyermekcsoportok a tájházban és a népházban.
Az endrődi hagyományos temetői kultúra ősi sírkeresztjei ma is láthatók öreg temetőinkben. A rózsakeresztnek nevezett forma jellegzetessége a keresztvégződések hármas félköríves tagoltsága. Gyakran a keresztre szomorúfűz motívumot véstek rá. Az endrődi katolikus temetőknek sajátos hangulatot nyújtanak az 50 cm-től a 150 cm magasságig felnyúló keresztek. Útmenti fogadalmi feszületek Endrőd minden a községbe vezető útján állnak. A belterületeken és Öregszőlőben 11 fogadalmi kereszt van felállítva, a külterületeken pedig még két keresztről van adatunk. Öntöttvasból és fából készült kereszteket a 19. századtól napjainkig állítanak a városban. Általában vallási fogadalmakból, hála és köszönet képpen állítják a családok ezeket az emlékeket. |
|
|
|
|