Újabb érdekes folyóiratot böngészhetnek olvasóink, ha a honlapunkon található Adatbázis menüpont alatt felkeresi a digitalizált dokumentumokat.
Honlapunkon a Hármas Körös folyóirat - könyvtárunkban, fénymásolatban megtalálható -1934. júniustól 1941. szeptemberig megjelenő számait tettük közzé.
Idézet a lap első számában, a címoldalon megjelent vezércikkből:
„ Komoly törekvésű, a közélet javítását önzetlenül szolgálni akaró, községünk fejlődését elősegítő, vallás- erkölcsi és hazafias felfogást terjesztő – újsággal léptünk a nagy nyilvánosság elé. „Hármas Körös" nevet adtuk az újszülöttnek azért, mert nemcsak helybeli vonatkozású közleményeket akarunk hozni, de katolikus szóvivője óhajtunk lenni az egész endrődi esperesi kerületnek, tehát a Hármas-körös vidékének is. ...
Önzetlen vállalkozásunk és a nemes ügy érdekében – szeretettel kérjük Endrőd és vidékének, a vármegye4 északi része józan, becsületes katolikus népének érdeklődő figyelmét és hűséges mellénk állását. Isten nevében előre!
Honlapunk gazdagabb lett egy teljes terjedelmében olvasható helyi lappal. A Gyomaendrődi Szó-Beszéd című havi lap felkerülésével újabb helyi folyóirat olvasható a Helyi lapok menüpont alatti adatbázisban.
Könyvtárunk sajnos nem rendelkezik minden - hosszabb-rövidebb időre- megjelent helyi lappal.
Archívumunkat a teljesség igényével, folyamatosan fejleszteni szeretnénk, ezért kérjük kedves olvasóinkat, hogy ha az adatbázisban nem található helyi újsággal, helytörténeti jelentőségű kiadvánnyal rendelkeznek, a digitalizált megjelenést segítsék azzal, hogy a könyvtárnak átadják azokat.
Az ünnepek után derűs hétköznapokat kívánunk mindenkinek! Teremtsenek maguknak és családjuknak alkalmat olvasásra, szórakozásra, pihenésre. Térjenek be könyvtárunkba, és böngésszenek honlapunkon . Látogassanak el a gyermek honlapra is.
Az endrődi fiókkönyvtár 2009. május 9-én vette föl az endrődi születésű jeles író, költő Tímár Máté nevét. A könyvtár névadója 1922. november 22-én született Endrődön. Születésnapjára emlékezve, az eddigi, legteljesebb Tímár Máté versgyűjteményt tesszük közzé, jelentetjük meg honlapunkon. A költő verses köteteiben, a Városunk című havilapban, illetve más folyóiratokban megjelent versek - korántsem teljes- gyűjteményét tudjuk az érdeklődök elé tárni. Mégis, így hiányosan is, ez az egyetlen olyan gyűjtemény, amely Tímár Máté legtöbb versét tartalmazza. A versek a címek betűrendi sorrendjében találhatók. Az adatbázisban kereshető formában is megtalálható a versgyűjtemény. Szándékaink szerint mind a versgyűjteményt, mind az adatbázist bővíteni fogjuk, a teljesség igényével.
Könyvtárunk névadójának születésnapja, illetve halálának 5. évfordulója alkalmából emlékeztünk meg Határ Győzőről.
Rendhagyó módját választottuk az ünneplésnek: Határ Győző versekkel ízelítőt adni a szómágus, betűvarázsló, sziporkázó elméjű költő, író, műfordító, filozófus munkásságából. Megyei szavalóversenyt hirdettünk, amelynek feltétele volt, hogy csak Határ Győző versekkel szerepelhettek a résztvevők.
A szavalóverseny résztvevői után, néhány igen kedves barátunk is mondott verseket: Cserenyecz Éva, Polányi Éva, Turnár Mariann és Mészáros Mihály színművész. A versek elhangzása után - amíg a zsűrizés zajlott- került sor a Határ Győző hagyatékból rendezett állandó kiállítás megnyitására. Az eredményhirdetés után, közkívánatra újra meghallgattuk a két győztes: Szabó Kinga és Sipos Fanni versét. Mészáros Mihály a Visszakapaszkodás című verssel zárta a megemlékezést. A szavalóverseny résztvevői könyv és oklevél jutalomban részesültek.
Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) kiadásában, El van bütülve címmel megjelentetett kötetével látogatott el könyvtárunkba Salamon Ferenc. A Sepsiszentgyörgyön született, de Kézdivásárhelyen élő nyugalmazott tanár, a háromszéki szólásokat, kifejezéseket gyűjtötte össze hét esztendei kutató és gyűjtőmunkával. Korábbi művének: a Székely szótárnak készítésekor határozta el, hogy összegyűjti szűkebb pátriája szólásait, kifejezéseit, állandó szókapcsolatait.
Az igen kellemesen eltöltött esten, szép számú közönség ismerkedett meg a jellemző kifejezésekkel, érdekes szókapcsolatokkal. Megtanultuk, hogy az "el van bütülve" kifejezés azt jelenti: valami elrendeződött, jól megoldódott, mint ahogyan ez a tanulságos találkozó is.
2011. október 23-án - szent misét követően- a Hősök terén került sor a városi ünnepségre, amelyen az 1956-os forradalom és szabadságharc napjaira, hőseire, eseményeire emlékeztünk.
A Népházban ünnepi testületi ülést tartott Gyomaendrőd Város Képviselő testülete. Az ülésen Várfi András polgármester úr adta át a Díszpolgári címeket, amelyet Gergely Ágnes is átvehetett.
Gergely Ágnest több civilszervezet és intézmény is felterjesztette a kitüntető címre.
A Határ Győző Városi Könyvtár beterjesztése itt olvasható
A könyvtár honlapjának legnépszerűbb rovata az Adatbázis menüpontban lévő Anyakönyvek, ahová most újabb anyakönyvek kerültek fel, a Honismereti Alapítvány jóvoltából. Az endrődi rész
születések 1897-1915
házasságok 1895-1945
halálozások 1895-1975.
Az anyakönyvek lapjai képdokumentumok, az érdeklődőknek saját maguknak kell az adatokat megkeresni benne, akár a valódi anyakönyv esetében. A lapokra kattintva látható az anyakönyv aktuális oldala, oldalpárja. Ha a letöltés gombra kattintanak, a kép nagyobb méretben lesz megnyitható, tovább nagyítható, mozgatható. Az anyakönyv olvashatóságát nagyban befolyásolja az is, hogy aki éppen az időben vezette, milyen kézírással írt.
„A háziszőtteseknek igen fontos szerepe volt a konyhában. A szép mintájú abroszok adták meg egy-egy ünnepi ebéd vagy vacsora alaphangulatát. A sütő-abrosszal terítették le a kenyértésztát. Abroszon száradt a mák, az aszalt gyümölcs, a pár a párszárítón. "Batuzó" abrosszal vitték az asszonyok a piacra az árut. Szakajtóruha, szalvéta, zacskók – mind háziasszonyi kellékek. Mi most mégsem a szőttesek funkcióját, hanem a falu népi kultúrájában betöltött szerepét vizsgáljuk..." írta Hornok Lajosné az Édesanyám emléke... című kiadványban, amely az Endrődi füzetek c. sorozatban jelent meg.
A millecentenáriumi év apropóján egy már régebben megfogalmazódott terv: egy címer- és családtörténeti kiállítás a település történetéből, került megrendezésre. Céljaként jelölték, hogy az itt élt, élő nemesi családok, emberek történetét, sorsát, tevékenységét és kötődését Gyomához, Endrődhöz ezen keresztül mutassák be.
A Gyomai Szülőföld Baráti Kör és az Endrődi Honismereti Egyesület rengeteg munkával állította össze a nem mindennapi anyagot. A kiállítás értelmi szerzője, rendezője Holdmézesi Serb dr. Szerb Györgyné és Kovács János, a Bethlen iskola – akkori-igazgatóhelyettese volt. Rendezője és kivitelezője Hornokné Németh Eszter, Kovácsné Nagy Katalin voltak, a könyvtárosokkal együtt. Segítőtársak Fekete László, Tímár Sándor, ifj. Kruchió László, László Kruchió, voltak.
„Harmincegy címer található a közszemlén, de a címer nélküli nemesi családok száma is 10-12-re tehető a településen. Például látható a Gyuricza család óriási családfája, kik ugyan nem nemesek, de érdemes a tanulmányozásra. A kiállítás apropója: a családkutatás lehetősége; a fiatalok minél többet megtudjanak szülőhelyükről és családjukról... Az idősebb nemzedék feladata, felelőssége, hogy ezt a múltat megmutassa. A címerek és családok történetei nagyon fontos dokumentumok." mondta el a kiállításról Hornok Lajosné. (In: Híradó- Gyomaenrőd Város Önkormányzatának Lapja. 16. évf. 1997. 1. sz. p. 8.)
