Greenpeace alapításának napja
A Greenpeace a világ legnagyobb, független természetvédelmi és környezetvédelmi szervezete, amely aktívan cselekszik a pozitív változásokért, egy élhető és békés jövő érdekében. Erről olvashat 2020. szeptember Hónap ajánlatában. (kép forrása)
Az ózon világnapja
Az ózon (O3): három oxigénatomból álló molekula. A Nap legerősebb UV-sugaraitól a Föld felett kialakult, felhőszerű réteg, az ózonpajzs véd meg minket. E nélkül nem is létezhetne élet a Földön. Erről bővebben olvashat a Gyermekkönyvtár Hónap ajánlata 2019. szeptember havi menüpontban. (kép forrása)
Nemzetközi Vörös Panda Nap
Minden évben szeptember harmadik szombatján tartják a Nemzetközi Vörös Panda Napot, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet e különleges, ugyanakkor súlyosan fenyegetett ázsiai faj védelmének fontosságára. A vöröspanda vagy kis panda Ázsia hegyvidéki erdeiben (Bhutánban, Kínában, Indiában, Laoszban, Mianmarban és Nepálban) fordul elő, ahol élettere drasztikusan lecsökkent az erdei erőforrások túlzott mértékű kitermelése, valamint az illegális állatkereskedelem miatt. Vörös macskamedvének is nevezik, mivel medvére emlékeztető külseje mellett ugyanolyan jól mászik fára, mint a macska. Bundáját is a macskához hasonlóan tartja tisztán. Egyébként a panda elnevezés a 19. században csak a vörös macskamedve neve volt, az óriás panda csak később kapta ezt a nevet. A szó jelentése ’bambuszevő’. (kép forrása)
Takarítási világnap
A takarítási világnap nem kötődik konkrét dátumhoz. Minden évben, szeptember 20. körüli hétvégén ünneplik. A hagyomány Ausztráliából indult. 1989-ben egy vitorlásverseny során az egyik versenyző, Ian Kiernan, teljesen felháborodott a szemetes óceánon és parton. Ennek hatására ő szervezte meg az első takarítást a sydney-i kikötőben és környékén. Magát a takarítási világnapot hivatalosan először 1992-ben hirdették meg az ENSZ Környezetvédelmi Programja keretén belül, ami arra buzdítja a Föld lakóit, hogy tisztítsák meg, varázsolják élhetőbbé a környezetüket, és az eredményt lehetőleg hosszú távon őrizzék meg. Jelszava: „Gondolkodj világméretekben és cselekedj otthon!” (kép forrása)
Zéró Emisszió Nap
Szeptember 21-én van a Zéró Emisszió Nap, amelyet 2008 óta tartanak világszerte. Ez a nap minden évben bolygónk és környezetünk károsanyag-kibocsátások elleni megóvásának fontosságára hívja fel figyelmet. A program célja, hogy töltsünk legalább egy napot fosszilis tüzelőanyagok felhasználása nélkül. Nem tűnik túl nehéznek, de ha jobban belegondolunk, ezek az anyagok (olaj, gáz, szén) a mindennapi életünk részei. Mégis mit tudunk tenni? Minimalizálhatjuk vagy teljesen megszüntethetjük ezen a napon a fűtésből vagy épp a közösségi és egyéni közlekedésből, a zöldhulladék-égetésből származó, levegőminőséget rontó káros anyagok kibocsátását. (kép forrása)
Európai autómentes nap
Az európai autómentes nap 1998 óta minden évben szeptember 22-én megtartott rendezvénysorozat. A rendezvény célkitűzése, hogy rávegye a rendszerint autóval munkába, iskolába járókat, hogy az utazáshoz más közlekedési módokat válasszanak. Például közösségi közlekedési eszközöket, kerékpárt. Ezzel járulhatunk hozzá az egészség és az életminőség javításához és a környezet védelméhez. Felelősségteljes, tudatos gondolkodás szükséges ezen a területen is. (kép forrása)
Az orrszarvúak világnapja
Ezen a napon az orrszarvúak számának drámai mértékű csökkenésére és a fennmaradásukat fenyegető veszélyekre igyekeznek felhívni a közvélemény figyelmét szerte a világon. A 19. század fordulóján körülbelül 1 000 000 orrszarvú élt a földön. 1970-ben körül már csak alig 70 000. Jelenleg 28 000 orrszarvú él a vadonban. A faj megritkulásának számos oka van, sajnos az emberi tényező a legtöbb esetben szerepet játszik. A természetes élőhelyek zsugorodnak. Ezek nagy részét az ember teljesen átalakítja: mezőgazdasági művelésbe vonja, utakat épít rajta, településeket hoz létre. A példányszám csökkenésének másik jelentős oka az illegális vadászat, amit a tilalom ellenére az orrszarv iránti komoly feketepiaci kereslet tart életben. A vadászat mellett az illegális kereskedők akár múzeumokból, sőt állatkertekből is képesek az arany árával vetekedő orrszarvat beszerezni. (kép forrása)
A tiszta hegyek napja
A tiszta hegyek napját 2003 szeptemberében indította útnak a dél-koreai Han Wang Yong. Magyarország 2008-ban csatlakozott a minden évben megismétlődő eseménysorozathoz. Számos esemény hívja fel ezen a napon a figyelmet a hegyek szépségére, a világban betöltött szerepük fontosságára, és arra, hogy vigyázzunk rájuk. A tiszta hegyek napja témáról bővebben olvashat a Gyermekönyvtár Hónap ajánlata 2018. szeptember menüben. Ehhez a naphoz kapcsolódik a Hónap ajánlata 2021. szeptember menü is, melyben hazai hegyeinkről olvashat. (kép forrása)
Veszettség elleni világnap
A veszettség elleni küzdelem napjainkban is fontos. 2006-ban Louis Pasteur [lui pasztőr] halálának évfordulóját (szeptember 28-át) választották a téma világnapjává, hiszen a francia tudósnak köszönhetjük a veszettség elleni védőoltást. A vírusra a kutyák, rókák, macskák és a denevérek a legfogékonyabbak. Évente közel 59 ezren halnak meg a betegség következtében, de majdnem minden esetben kutyaharapás okozza a fertőzést. A veszettség a központi idegrendszert támadja meg, és a fertőzésnek kezdetben nem feltétlenül vannak tünetei. Hetekkel, sőt, esetenként hónapokkal a harapást követően okozhat általános gyengeséget, rossz közérzetet, lázat vagy fejfájást. A fertőzés előrehaladtával akár hallucináció és álmatlanság is felléphet. Ha a fertőzött személy nem részesül időben megfelelő orvosi ellátásban, meg is halhat. Jó hír, hogy a kutyák kötelező oltásával és a veszettséggel kapcsolatos oktatási programok segítségével meg lehet törni az ebekről az emberre terjedő veszélyt. (kép forrása)
Folyók Világnapja
Szeptember utolsó vasárnapja, a folyók napja. A víz az élet alapja, ezért sok világnapja van. Ilyen a víz világnapja, az óceánok napja, a folyók napja. Talán azért van ennyi vizes világnap, mert a víznek minden formája fontos. De nem csak a víz tisztaságát és az élővilágát kell védenünk, hanem az ártereket is. Fontos az ártér hulladékmentessége. (kép forrása: hgyvk)
Az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelem nemzetközi napja
Az élelmiszer-pazarlás jellemzően a gazdagabb országok problémája, de már a szegényebb országokban is egyre nagyobb gondot okoz. - Abból, ami jelenleg a konyhánkban van, négy helyett öt embert lehetne etetni, ha nem dobnánk ki ételt. A kutatók olyan egyszerű megoldásokat ajánlottak az élelmiszer-hulladék csökkentésére, mint az élelmiszeradagok csökkentése, vagy ne vásároljunk túl sokat egyszerre. (kép forrása)
Csomagolásmentes nap
Az általunk termelt hulladék kb. fele csomagolóanyag. Túl sok csomagolt terméket vásárolunk, és túl sok rétegű csomagolást használunk. Vannak olyan termékek is, amelyeket nem is lenne szükséges becsomagolni. Pl. a zöldséget, gyümölcsöt. A műanyag csomagolás a legrosszabb, mert azt lehet a legkevésbé újra használni, az bomlik le leglassabban, és annak a gyártása kerül a legtöbb szennyezésbe. Vásárlásnál a csomagolás minél kevesebb rétegből álljon, lehetőség szerint többször használjuk újra, és ha mód van rá, ne műanyag legyen. Így ártunk legkevesebbet a környezetnek. És erre hívja fel a figyelmet minden évben a csomagolásmentes világnap. (kép forrása)