Az Ózon Világnapja

1987. szeptember 16-án, 46 ország képviselője írta a magaslégköri ózonréteg védelmét szolgáló Montreali Jegyzőkönyvet. Azóta minden jelentős ország csatlakozott az egyezményhez. A Montreáli Jegyzőkönyv konkrét korlátozási kötelezettségeket tartalmaz a magaslégkör ózonrétegének elvékonyodását okozó klór, illetve brómtartalmú freon és halon vegyületek termelésére, felhasználására és kereskedelmére vonatkozóan.

 

 

 

 

 

 

Az ózon (O3): három oxigénatomból álló molekula. Az egyik legerősebb oxidáló és fertőtlenítő anyag, ami hatékonyabb fertőtlenítő hatású, mint a klór. Ha kapcsolatba kerül baktériumokkal, vírusokkal, penésszel, gombával akkor egyszerűen megsemmisíti azt.

 

 

 

 

 

 

 

Christian Friedrich Schönbein fedezte fel 1840-ben. Neve a görög „ozein”=„rossz szagot árasztó” szóból származik. Vélhetően különlegesen érzékeny volt az orra. Őt ugyanis az vezette az ózon nyomába, hogy a vihar egy bizonyos szakaszában mindig ugyanazt a jellegzetes szagot érezte a levegőben. A későbbi vizsgálatok be is bizonyították, hogy villámcsapás közelében nagy mennyiségben keletkezik ózon.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A 19. században az emberek elkezdték hasznosítani az ózont fertőtlenítésre, vízkezelésre, gyógyításra, tisztításra, a táplálék frissen tartására.
Száz év leforgása alatt használata széles körben elterjedt. 1902-ben Németországban hozták létre az első olyan gyárat, amely a víz ózonnal történő fertőtlenítésére és tisztítására szakosodott. Az ózonnal kezelt víz íze és állapota jobb, mint a hagyományos csapvízé.

 

 

Ózonkezeléssel tisztítják pl. Magyarország első, tengeri akváriumát – a Camponában lévő Tropicariumot – is, ahol cápák, ráják és egyéb, különleges tengeri élőlények vizének tisztaságát kell biztosítani.

 

 

 

 

1904-től ugyancsak elterjedtté válik az ózon használata a tej, hús, sajt és fehérjét tartalmazó táplálékok frissen tartásánál.

Ózonréteg

Az ózonréteg a sztratoszféra ózontartalmú része.
/ A sztratoszféra= a Föld légkörének azon rétege, amelyben a magasabb hőmérsékletű légrétegek feljebb, az alacsonyabb hőmérsékletűek pedig lejjebb helyezkednek el /

 

 

 

 

A Nap legerősebb UV-sugaraitól a Föld felett kialakult, felhőszerű réteg, az ózonpajzs véd meg minket. E nélkül nem is létezhetne élet a Földön.
Ez azonban a sztratoszférának csupán az egyik rétege, amelyet elsőként déli-sarki felfedezők észleltek: ők 1912-ben számoltak be arról, hogy fátyolszerű felhőket láttak a sarkvidék felett.
A földi megfigyelőállomások mellett ma már műholdak és repülőgépek is ellenőrzik a pajzsot.

 

A hetvenes években a mérések kimutatták, hogy időnként végzetesnek tűnő mértékben elvékonyodik a pajzs. Sokan úgy fejezték ki magukat, hogy „lyuk keletkezett rajta”.
Világszerte tiltásokat vezettek be az aeroszolos hajtógázokra és a hűtőszekrények hűtőfolyadékaira. Ám amióta mindenütt komolyan veszik a tiltásokat, megállt az ózonpajzs elvékonyodása.
Ha a környezetvédelmi intézkedések megmaradnak, akkor az északi sarkvidéken 2050-re, az antarktiszi régióban pedig 2065-re visszaállhat az ózonréteg eredeti vastagsága.

Magyarországon 2002-ben szigorodtak az ózont károsító anyagok használatának szabályai.