Január - Boldogasszony hava
Január régiesen Januárius az év első 31 napos hónapja a Gergely naptárban. Nevét Ianusról kapta, aki a kapuk és átjárók istene volt az ókori római mitológiában. A népi kalendárium szerint Boldogasszony hava. A 18. században a magyar nyelvújítók a Zúzoros nevet adták ennek a hónapnak. Szabályos években a január a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az adott év októbere. (kép forrása)
A hónap ajánlatai
2025: Téli madáretetés
2024: Januári népszokások, hagyományok
2023: Madárvédelem
2022: Kner Izidor - kezdetek
2021: A fák
2020: Az Antarktisz az örök hó és jég birodalma
2019: Sarkvidéki emberek
2018: Hóemberek
2016: Téli sportokról
2015: Hó-és jégszobrok
2014: Dakar rali
2013: Árpádház kihalása
2012: Téli olimpiai játékok
2011: a Magyar kultúra napja
Január 1. |
Újév napja | |
Január 1. |
Petőfi Sándor születésnapja | |
Január 6. |
Vízkereszt | |
Január 16. |
Mikszáth Kálmán születésnapja | |
Január 18. |
A Hóemberek Világnapja | |
Január 22. |
A Magyar kultúra napja | |
Január 23. |
Széchenyi Zsigmond születésnapja | |
Január 26. |
Fekete István születésnapja | |
Január 29. |
Pásztor János születésnapja |
Az újév első napját népiesen kiskarácsonynak hívjuk. Ezen a napon a szerencsét és az esztendőre kitartó sikert köszöntőkkel, jókívánságokkal is igyekeztek biztosítani. Úgy tartották, hogy amit ezen a napon csinálnak, az hatással lesz az előttük álló évre. Éppen ezért nemcsak a köszöntőknek lett számos változata, de tiltások sora is kapcsolódik ehhez a naphoz. Ezekről itt olvashatsz. (kép forrása)
Január 1. - Petőfi Sándor születésnapja
Petőfi Sándor a magyar irodalom egyik legismertebb alakja 1823-ban ezen a napon látta meg a napvilágot Kiskőrösön. A költő az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején, annak kiemelkedő alakjaként ért pályafutása csúcsára. Forradalmi gondolatait, hazaszeretetét a nép nyelvén adta át olvasóinak. Rövid, de annál termékenyebb költői pályája során közel ezer verset írt, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra. Legismertebb műveit számos nyelvre lefordították. (kép forrása)
Január 6-án zárul a karácsonyi ünnepkör, és kezdődik a farsang időszaka. Ezen a napon emlékezik meg az egyház a napkeleti bölcsekről és Jézusnak a Jordán vizében történt megkeresztelkedéséről. Ez utóbbi emlékére e napon szentelti a vizet az egyház. Ebből a szertartásból ered a magyar vízkereszt elnevezés. Házszenteléseket és háromkirályjárást is ekkor tartottak. Ezekről a szokásokról itt olvashatsz bővebben. (kép forrása)
Január 16. - Mikszáth Kálmán születésnapja
Mikszáth Kálmán 1847. január 16-án született Szklabonyán, Nógrádban. Az 1880-as évek elején indult írói pályája. Kezdetben novellákat írt, majd regényeket. Hivatali munkáját szerkesztői állásra váltotta, majd élete során újságíró, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság rendes tagja, valamint a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora lett. Jellegzetes alakja volt a hazai irodalomnak és közéletnek. Jókai mellett ő lett a magyar regényirodalom másik nagy mestere. (kép forrása)
Január 18. - A Hóemberek Világnapja
A világnapot Cornelius Graetz német gyűjtő találta ki, aki hóemberrel kapcsolatos tárgyakat gyűjt, amivel a Rekordok könyvébe is bekerült, hiszen több mint 3000 darabból áll a gyűjteménye. Maga a dátum is egy szimbólum, hiszen a 8-as két hógömbből álló hóembert is jelképezhet, az egyes pedig kezében a seprű. Több dolgot tudhatsz meg a hóemberekről HA hónap ajánlata 2018. január menüben.
Január 22. - A Magyar kultúra napja
A Magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc (1790–1838) ezen a napon, 1823-ban tisztázta le a Himnusz kéziratát.
E naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával, továbbá 1993 óta az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos díjakat.
A Határ Győző Városi Könyvtár az emléknap alkalmából ismét rendezvénnyel készül, amelyre szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt! (Meghívó)
Január 23. - Széchenyi Zsigmond születésnapja
Széchenyi Zsigmond (1898–1967) vadász, író. A magyar vadászati kultúra kimagasló alakja. Afrika, India, Alaszka és Európa vadásza. Vadászkönyvtára Magyarország legjelentősebb vadászati szakkönyvgyűjteménye, mely jelenleg a Magyar Természettudományi Múzeumban tekinthető meg. (kép forrása)
Január 26. - Fekete István születésnapja
Fekete István (1900–1970) író, számos ifjúsági könyv és állattörténet írója. Az „erdész-vadász irodalom" legismertebb művelője. Legismertebb művei: Tüskevár, Téli berek, Vuk, Kele, Bogáncs, Lutra, Hajnal Badányban, A koppányi aga testamentuma.
„A berekben nincs protekció, és a tél nem ismer pótvizsgát. Itt állandóan tudni kell az egész anyagot, mindennap felelni, súgni nem lehet, és egyetlen rossz felelet az élet bukását jelenti." (Téli berek) (kép forrása: A bereki ember – Fekete István élete)
Január 29. - Pásztor János születésnapja
Pásztor János szobrászművész Gyomán született 1881. január 29-én. A budapesti Országos Magyar Iparművészeti Iskolában tanult szobrászati ismereteket. Első jelentősebb munkája a szegedi Vásárhelyi Pál emlékmű két oldalfigurája. 1903-1905-ig állami ösztöndíjjal Párizsban tanult. Hazatérése után Hódmezővásárhelyen telepedett le, majd 1910-től Budapesten élt. A II. világháborúban a Budapestet érő bombázások alatt vesztette életét. (kép forrása)