December - Karácsony hava
December az év tizenkettedik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Neve a latin decem (tíz) szóból származik, utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A magyar népi kalendárium Karácsony havának nevezi. A 18. századi nyelvújítók szerint a december: Fagyláros.
A Hónap ajánlatai:
2023: Luca napi népszokások, hagyományok
2022: LEGO történet
2021: Drágakövek
2020: Hogyan díszítsük a fenyőfát?
2019: A karácsonyi ünnepkör
2018: Honnan ered a karácsonyi ajándékozás szokása?
2017: Néhány ötlet az ajándékok csomagolásához
2016: A szaloncukor
2015: Karácsonyi mézes
2014: Karácsony eredete
2013: Kreatív karácsony
2012: Karácsony más országokban
2011: Karácsonyi népszokások
Jeles napok:
| December 1. |
Vörösmarty Mihály születésnapja | |
| December 3. |
Advent első vasárnapja | |
| December 6. |
Erre jár a Mikulás! | |
| December 10. |
Emberi jogok napja | |
| December 11. |
Márton Gábor születésnapja | |
| December 13. |
Luca napja | |
| December 16. |
Kodály Zoltán születésnapja | |
| December 21. |
Téli napforduló | |
| December 24. |
Szenteste | |
| December 25. |
Karácsony | |
| December 26. |
Karácsony másnapja, István napja | |
| December 28. |
Aprószentek napja | |
| December 31. |
Szilveszter |
December 1. - Vörösmarty Mihály születésnapja
1800. december 1-jén született Vörösmarty Mihály költő, író, ügyvéd. Apja halála után, 17 éves korától neki kellett a családról gondoskodnia, ezért házitanítói állást vállalt. Jogi tanulmányait magánúton folytatta. Mindeközben a költészet, az irodalom is élénken érdekelte. Vörösmarty irodalmunknak olyan ritka alakja, aki minden műfajban otthonosan mozgott, írt eposzt, balladát, vígjátékot és tragédiát, ódát és epigrammát, s neki köszönhetjük Shakespeare Lear királyának és Julius Caesarának fordítását. Művei közül kiemelkedik a hazaszeretetre, a jelen és a jövő felelős alakítására buzdító 1836-ban írt Szózat, amelyet Egressy Béni zenésített meg.
December 3. - Advent első vasárnapja
Advent a keresztény kultúrkörben a karácsonyt megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak. Az advent szó latin eredetű, jelentése "eljövetel". Advent tehát a keresztények számára a Megváltó eljövetelére várakozás és a karácsonyra történő lelki felkészülés időszaka.
Advent jellegzetes szimbóluma az adventi koszorú, melyet 19–20. század óta szokás készíteni. Általában fenyőágból készül, és négy gyertyával díszítik. A gyertyák közül három lila, egy pedig rózsaszínű a katolikus szokásrend szerint. Minden adventi gyertya egy-egy fogalmat szimbolizál: a hitet, a reményt, a szeretetet és az örömöt. A rózsaszínűt, az ún. pásztorgyertyát gyújtják meg a harmadik héten, mely az örömet és a böjti időszak végét jelképezi. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt.
December 6. - Erre jár a Mikulás!
December 6-án Miklós napján érkezik, a jó gyerekeknek ajándékot, a rosszaknak virgácsot rak a szépen kipucolt csizmákba a Mikulás. A piros ruhás, nagy fehér szakállú Mikulás kísérői a fekete krampuszok, akiktől a rossz gyerekek méltán félnek, hiszen hozzájuk köthető a virgács, amivel régen bizony oda is suhintottak a rosszaknak. Ma már nálunk is elterjedt szokás, hogy a gyerekek levelet küldenek a Télapónak, a kiscsizmák mellé sütit és tejet raknak, hogy kedveskedjenek az ajándékot hozónak. Minden gyerek ismeri Rudolfot, a legkedvesebb rénszarvast is a kilenc közül, akinek a többivel ellentétben piros az orra.
December 10. - Emberi jogok napja
Ez a nap minden évben jó alkalom annak felidézésére, hogy az emberi jogok egyetemesek, oszthatatlanok, elidegeníthetetlenek, kölcsönösen függenek egymástól, és összefüggenek egymással. Az emberi jogok minden embert születésüktől fogva egyenlően megilletnek. Olyan alapvető jogokat foglalnak magukba, mint az élethez vagy a szabadsághoz való jog, a vélemény és kifejezés szabadsága, a törvény előtti egyenlőség, a kulturális életben való szabad részvétel joga, élelemhez, neveléshez és munkához való jog. Az ENSZ Közgyűlése 1950-ben jelölte ki december 10-ét az Emberi jogok napjának, mert 1948-ban ezen a napon fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát.
December 11. - Márton Gábor születésnapja
Márton Gábor (Endrőd, 1924. december 11. – Gyomaendrőd, 2010. január 7.) – Marci bácsi - neve fogalom volt Endrődön. Derűs, kedves személyiségű, igazi reneszánsz ember: nemzedékek tanítója, helytörténész, régész, kutató, korábban amatőr színész-rendező, író, költő, újságíró, testedző, sportbarát, elnyűhetetlen focirajongó volt. Hűséges krónikásként rótta a sorokat, gyűjtötte az adatokat. Szép családi életet élt, három gyermeke és unokái sok örömet, boldogságot jelentettek számára. Szinte naponta látogatta az endrődi könyvtárat, mindig hozott valamit ajándékba! Ha mást nem, egy jó szót, kedves történetet, huncut mosolyt mindig kaptunk Tőle. Írásait a könyvtárnak ajándékozta, mindig elmondta: ott van azoknak a legjobb helye!
Hazánkban számos névnaphoz tartozik valamilyen hagyomány vagy népszokás. Így van ez Luca napján is. De kihez köthetők és melyek ezek a szokások? Erről bővebben olvashatsz a Hónap ajánlata 2023. december menüben.
December 16. - Kodály Zoltán születés napja
Kodály Zoltán a magyar zeneszerzés, népzenekutatás, zenepedagógia és művelődés történetének kiemelkedő jelentőségű alakja. 1882. december 16-án született Kecskeméten. Népdalgyűjtő munkásságát 1905-ben kezdte el, barátságot kötött Bartók Bélával, közös kiadványuk Magyar népdalok címmel jelent meg. 1907-ben a Zeneakadémia tanárává nevezték ki, ahol zeneelméletet, majd zeneszerzést tanított. Két alkalommal ismerték el Kossuth-díjjal a munkásságát, amely jelentős volt mind a néprajz, mind a zenetörténet, zeneesztétika, zenekritika, irodalomtörténet, a nyelvészet és nyelvművelés területén. Egész életén át küzdött az ifjúság zenei neveléséért, ideértve az iskolai énekoktatást, a zenei írás-olvasás (szolfézs) alapvető funkcióját a tantervben. A Kodály-módszer ma világszerte ismert és követett példa a zenepedagógiában.
December 21. (22.) - Téli napforduló
A téli napforduló általában december 21-re esik. 2023-ban viszont december 22-én pénteken lesz, egészen pontosan 03:28-kor. Ezen a napon a leghosszabb az éjszaka és a legrövidebb a nappal. Ettől kezdve a Nap újra erőre kap, ezért lett kiemelt fontosságú időpont: a fény győzelmét ünnepeljük a sötét felett, és ezzel a reményt, hogy győzhet a jó. A történelemben a téli napforduló mindig kiemelt szerepet kapott, és gyökeret vert szinte minden vallásban. Ilyenkor a fény diadalát ünnepelték, ami a bölcsességet, tudást, a tiszta, teremtő isteni energiát is jelképezi.
Régen szigorúak voltak a böjti szokások, szenteste a hal kivételével nem tálaltak húst az ünnepi asztalra. Olyan csemegék is helyet kaptak a vacsorán, mint az alma, dió, méz, ostya, fokhagyma. A menühöz az alábbi alapanyagokat használták: bab, lencse, káposzta, gomba, aszalt gyümölcsök, sült tök. Már csak azért is, mert úgy tartották, hogy aki karácsonykor mákot, babot vagy tököt fogyaszt, annak sok pénz üti majd a markát! Így a böjtös, egyszerű vacsora fontos étele volt például az angyali csík, a bejgli vagy a mákos kalács is. A vacsora utáni órákat a család együtt töltötte meghitt beszélgetéssel, majd együtt mentek az éjféli misére.
A karácsonyfa díszítéséhez kaphatsz ötleteket a Hónap ajánlata December 2020. December menüben.
December 25-e karácsony napja, vagy másképpen nagykarácsony napja, karácsony első napja. A kereszténységben ez a nap Jézus Krisztus földi születésének ünnepnapja. A hagyományos paraszti életben ez a nap a család ünnepe volt.
A családok ilyenkor elmentek a templomba, utána megebédeltek a karácsonyi asztalról. Ekkor megszűnt a böjti tilalom, ehettek, ihattak, vigadhattak, viszont semmilyen munkát nem végezhettek.
A karácsonyi ajándékozásról bővebben a Hónap ajánlata December 2018. December menüben olvashatsz.
December 26. - Karácsony másnapja, István napja
Természetesen a karácsonyi ünnep harmadik napjának is megvan az eredete. December 26-án nem Szent István királyt ünnepeljük, hanem névadó szentjét, István diakónust, akit sokan szerettek. Ő volt az egyház első vértanúja. Jó prédikátornak bizonyult, hamar sok ellensége lett Jeruzsálemben, mert a papok és más írástudók attól tartottak, hogy elcsábítja tőlük híveiket. Ehhez a naphoz is kapcsolódnak hiedelmek, népszokások. E napon is jártak még a betlehemesek, de az Istvánok - akikből akkoriban sok volt faluhelyen - egymáshoz is szívesen jártak ilyenkor köszöntgetni, „istvánolni”. Egészség- és termésvarázsló napnak tartották karácsony másnapját. Ha jó idő volt, azt tartották, jó lesz a termés.
December 28. - Aprószentek napja
Ez a nap a Heródes parancsára Krisztus keresésekor megöletett betlehemi kisdedek emlékünnepe. A Biblia szerint Heródes király, amikor megtudta, hogy Jézus megszületett Betlehemben, parancsot adott, hogy minden fiú csecsemőt öljenek meg a városban és környékén. A Szentírás szerint a gyilkosságok során körülbelül 144 ezer kisded vesztette életét. Ezeket az áldozatokat nevezzük aprószenteknek. Az egyik legismertebb népszokás ezen a napon a vesszőzés, amit virgácsolásnak vagy suprikálásnak is neveztek. Egykor sokfelé szokásban volt, de ma már leginkább erdélyi közösségek tartják. A vesszőzés során a legények házról házra jártak, és a lányokat, asszonyokat vagy a gyerekeket vesszővel megcsapkodták. Úgy tartották, hogy a vesszőzéstől a megvert személy egészséges lesz, és a rossz szellemek nem fognak neki ártani.
Az év utolsó napja, melyet világszerte mindenhol megünnepelnek. A régi szilveszteri szokásokból a hangos, vidám évbúcsúztatás szokása maradt meg napjainkra. Szilveszter estéjén az emberek búcsút vesznek az óévtől, annak minden bújával, bánatával együtt. Új reményekkel, tervekkel vág bele mindenki az újévbe.