A drágaköveket titokzatos megjelenésük, gyönyörű színeik, különleges csillogásuk is becsessé teszi, de ritkaságuk, keménységük, tartósságuk még inkább növeli az értéküket. Szépségük miatt értékes ajándéknak számítanak. Az ásványoknak gyógyító hatást is tulajdonítanak. A történelem során a gazdagság és a hatalom megjelenítésének tekintették. A hatalom szimbólumait: koronákat, jogarokat, gazdagon ékesített díszruhákat ékkövekkel díszítették. A könyv 130 féle drágakövet ismertet.

A drágakövek általában olyan ásványok, melyek megmunkálhatók és díszítésre használják őket. Többnyire ásványok: természetes eredetű szervetlen vegyületek, állandó kémiai összetétellel és és rendezett belső szerkezettel. Néhány drágakő, mint a borostyán és a gyöngy növényi vagy állati eredetű szerves anyag. Léteznek mesterségesen készített drágakövek is.

A gyöngy osztrigában, kagylókban keletkezik természetes védekezésként a bekerülő irritáló idegen anyadokkal szemben. Az idegen anyag körül gyöngyház választódik ki és fokozatosan felépül a gyöngy. Gyöngyöt mesterségesen is lehet tenyészteni.

Az ásványi eredetű drágakövek kőzetekben vagy az azokból származó hordalékban találhatók. A kőzeteket egy vagy többféle ásvány építi fel és három típusba sorolhatók. 1. Magmás kőzetek 2. Metamorf kőzetek 3. Üledékes kőzetek. A kőzetek ciklusokban képződnek.

 
A magmás kőzetek kétfélék lehetnek:

„Extruzív” vagyis vulkánkitörésből, származó kőzet, mint a láva, hamu és vulkáni bomba anyaga.
Az „intruzív”magmás kőzetek a felszín alatt szilárdulnak meg. Minél lassabban hűl le és szilárdul meg egy kőzet, annál nagyobb kristályok képződnek benne és így a bennük kristályosodó drágakövek is annál nagyobbak. Sok nagyméretű drágakő a pegmatit néven ismert intrutív magmás kőzetben keletkezett.

A metamorf kőzetek vulkáni vagy üledékes kőzetekből keletkeztek nagy nyomás és magas hőmérséklet hatására, hegységképződés során. A gránát csillámpalában keletkezett, amely valaha agyag volt.

Az üledékes kőzeteket a földfelszínen lévő kőzetek mállása hozza létre. A jég, a víz, a szél, a kémiai hatások felaprítják a kőzeteket és a gleccserek, folyók és a szél elszállítják a törmeléket. A részecskék üledékes rétegként rakódnak le tavakban, deltákban, dűnékben és a tengerfenéken. A legtöbb üledék a kontinentális talapzatokon rakódik le, de bekerülnek az óceáni kanyonokba is. Földrengéskor az üledék mélyre kerül, és metamorf kőzetté válik. Ha a hőmérséklet és a nyomás tovább nő teljesen elolvad és ismét magmás kőzet lesz belőle. A türkiz az üledékes agyagpala kőzetben fordul élő.

A drágaköveket vizsgáló szakember a gemmológus. Megvizsgálja a kövek fizikai tulajdonságait: fajsúly, sűrűség, keménység, hasadás és törés, kristályalak. A drágakövek optikai jellemzői a következők: szín, fény, fénytörés. A drágakövek egyik legjellemzőbb tulajdonsága a szín. Vannak színtelen kövek, mint például a gyémánt.

A rodokrozit rózsaszínje a mangántól származik. Drágakő minőségű is előfordul, gyűjtőknek csiszolják is, de a finomszemcsés csíkos követ inkább díszítésre használják. Argentínában van a legrégebbik bánya és az innen származó sávos köveket „rozinká”-nak is nevezik.

A rubin vörös színárnyalatai – rózsaszíntől a bíborig vagy barnásvörösig – a kő króm és vastartalmától függnek. Világszerte előfordul vulkáni, metamorf kőzetekben, vagy vízkoptatta kövek formájában, hordalékokban. A legszebb kövek Burmából származnak.

A rózsaszín közepű és zöld színű turmalin kristályt dinnye turmalinnak nevezik, mert színezése hasonlít a görögdinnyéhez. Dél-Afrikában, Kelet-Afrikában, Braziliában fordul elő.

A rutil többnyire tűszerű zárványként fordul elő kvarcban vagy más kövekben, ahol a tömeges megjelenésű rutil kristály a fényszóródás következtében csillaghatást okoz. Vulkáni és metamorf kőzetekben és hordalékban található Ausztráliában, Brazíliában, Olaszországban, Norvégiában.

A krizakolla általában fényeszöld vagy kékes bekérgezés vagy fürt alakú csoportként fordul elő. Chilében és Zairében és a volt Szovjetunió területén rézbányákban található.

A malachit általában átlátszatlan zöld, tömeges formában található. A kristályai túl kicsik a csiszoláshoz, fazettáláshoz. De a tömör anyagot sokféleképpen fényezik és faragják, hogy kiemeljék a világos- és sötétzöld szín változásait. Zaire a legfontosabb termelő.

Az azurit egy azúrkék rézásvány, néha prizmás kristályok formájában is megtalálható. Ritkán fazettálják. Gyakrabban fordul elő vaskos formában. Elsősorban Chilében, Ausztráliában, Kínában fordul elő.

A drávit nagyon sötét színű, általában barna. A drávit előfordulhat, mint önálló kristály, vagy párhuzamos esetleg sugaras csoportokban. A drávit lelőhelyei: Srí Lanka, Kanada Mexikó. A drávit név a Dráva folyótól származik.