A hónap ajánlata
A karácsonyi mézeskalácsról
A mézeskalács olyan sütemény, mely változatos alakjával és díszítésével sokféle lehet. Fő hozzávalók a liszt, a méz, a tojás és fűszerek. Készítése komoly hagyományokkal rendelkezik, eredetileg az isteneknek felajánlott eledel, majd emberek közötti ajándék szerepét töltötte be.
A karácsonyi ünnepek szinte kötelező kelléke dekorációként és/vagy tartós édességként a mézeskalács. Talán nincs még egy ilyen széleskörű népszerűségnek és tiszteletnek örvendő aprósütemény a gasztronómia történetében.
Ismerkedjünk meg kicsit a történelmével!
Sokan vannak, akik a mézeskalácsot hungarikumnak tartják, de a történeti feljegyzések és a régészeti leletek azt bizonyítják, hogy a mézeskalács készítése egyidős a méz használatával, és már az ókorban is ott illatozott az ínyenc rómaiak asztalán. A méz hosszú időn át pótolhatatlan édesítőszer volt, így megbecsülése a belőle készített tésztára is átment. Helyenként misztikus erőt is tulajdonítottak neki.
Az ókori görögök a halott szájába is mézeskalácsot tettek, hogy ezzel engesztelhesse ki Cerberust, az alvilág mogorva őrét.
Cerberus háromfejű kutyaként látta meg a napvilágot, és apjától óriási méreteket örökölt. A hatalmas teremtményt az istenek közül Hadésznek /alvilág istene/ sikerült megszelídítenie, és így birodalmának őrzőjévé tennie. Cerberus bárkit beengedett az Alvilág kapuján, azonban onnan ki senkit nem eresztett.
A Pallas Athéné templomát őrző sárkánynak is mézeskalácsot adtak, és ha érintetlenül hagyta, azt szerencsétlenségre utaló jelnek tartották.
A Biblia is megemlíti Melkisédek zsidó pap kiváló mézes süteményét, így sajnos cáfolnunk kell azt a hiedelmet, hogy a mézeskalács magyar találmány lenne.
Hazánkban már az aquincumi ásatásoknál is találtak több mézeskalács sütésére használt égetett cserépformát.
Római harci kocsi. Lepénysütő minta a Pcatus műhelyből. 1-2. század.
Aquincumi Múzeum, Budapest.
Egy másik verzió szerint a mézeskalácsot egy örmény szerzetes hozta el Európába a 10. században, ahol francia papokat és keresztényeket tanított meg a mézeskalács elkészítésének módjára. A mézeskalács hamar tért hódított Németországban és Angliában is, a 13. századra már a skandináv országok is megismerték. 1444-es dokumentumok alapján svéd apácák gyomorrontás enyhítésére is alkalmazták. Ugyanakkor már festették is a kekszeket és ablakokat díszítettek vele.
A magyar mézeskalácsosság az Árpád-házi királyok idején már nyomon követhető – a saját méhészettel rendelkező kolostorokban formákat, mézes italokat és süteményeket is készítettek. A mézes pogácsa és mézesbáb elnevezéseket a 16. században már jegyezték a krónikák. A leghíresebb mézesek magyar nyelvterületen Debrecenben és Erdélyben készültek.
Az első mézeskalács kereskedésről a 17. századból van feljegyzés, mely szerint eladásra került gyógyszertárakban, piacon és kolostorban.
1643-ban jött létre a német Lebkuchner nevű céh Nürnbergben, melynek mézeskalácsai olyan magas minőséget és ezáltal értéket képviseltek, hogy még adót is lehetett velük fizetni. A Lebkuchen mézeskalácsokat mai napig gyártják Nürnbergben.
Amerikába svájci szerzetesek vitték el a mézeskalács receptjét, akik betegek részére sütötték, és ünnepek alkalmával.
A világ sok országában különböző időszakokban és helyi tradíciók szerint készítik a mézes finomságot. Például az angoloknál is nagy hagyománya van a karácsonyi mézes sütésének, ilyenkor készül a Ginger Bread, az emberke formájú, gyömbéres kalács.
A skandinávok és germánok vaddisznó alakú mézeseket sütöttek a téli napforduló eljövetelekor. A németek körében is nagy hagyománya volt a mézeskalácsnak. A Jancsi és Juliska meséje is két német mézesbábos konkurenciaharcának szájhagyomány útján elterjedt története. Katherina Shrader nagyon neves mézeskalács készítő asszony volt, akinek a spessarti erdőben állt a háza. Őt vádolta meg boszorkánysággal, kikosarazott udvarlója, Hans Metzler, aki szintén mézeskalács készítő volt, azt állítva, hogy embereket csábít magához, felhizlalja és megeszi őket. Az asszonyt végül a vád alól felmentették, de a feljelentő nem nyugodott bele az ítéletbe, és belökte áldozatát a forró mézeskalácssütő kemencébe.
A mézeskalácsosság nevezetes mesterség volt Debrecenben a korábbi századokban. 1713-ból származnak ennek az iparnak az első emlékei. Debrecenben nyáron is divat a mézeskalács. A múlt század harmincas éveiben még hetven mézeskalácsos élt Debrecenben, ma kettő. A debreceni mézeskalács mitől lett híres? Nehéz megmondani. A recept évszázadok óta változatlan. A titok talán az arányokban rejlik. A mézeskalács (a kenyér, a bor, az olívaolaj mellett) az emberiség legrégibb kultúrkincse. Debrecenben minden júliusban megrendezik a Mézeskalács-fesztivált, amely a mézeskalács mellett a mézről, a méz kultúrtörténetéről, sokrétű felhasználási lehetőségeiről is szól.