A hónap ajánlata
Karácsony eredetéről, történetéről:
A karácsony keresztény ünnep, amelyen Jézus Krisztus születésére emlékezünk. Minden év december 25-én tartják világszerte, habár nem ezt a dátumot tartják számon Jézus születésének. Talán azért esett erre a napra a választás , mert ekkor van a téli napforduló. A kereszténység elterjedése előtt, a pogány időkben ezen a napon nagy ünnepségeket tartottak.
Az ókori feljegyzések alapján, nyomon követhető, hogy a pogányok már jóval a kereszténység megjelenése előtt megünnepelték azt a napot, amit ma karácsonyként tartunk számon.
Az évszakok váltakozásától való függőségük egyfajta tiszteletet, később pedig imádatot váltott ki az emberekből.
A pogány kultúrákban éppen ezért kialakult az a szokás, hogy hálaadó és köszöntő rítusokkal ünnepeljék meg a téli napfordulót. Így bontakozott ki egyre több pogány kultúrában a téli napforduló eseményének vallási ünnepként való tisztelete. De minden vallási kultúra a saját maga által elgondolt és kiválasztott istennel kötötte össze, és töltötte fel tartalommal ezt az ünnepet.
A keresztény vallás kezdeteikor a Mithrász-kultusz volt a legelterjedtebb a Római Birodalom európai területén. A Mithrász kultusz tárgyi és feliratos emlékei azt mutatják, hogy volt idő, amikor Mithrász vallása is világvallás volt.
Mithrász kb.600 évvel Jézus előtt lett Istenként elfogadva perzsa nap- vagy fényisten, akit a Római Birodalomban is, mint egyik főistenként tiszteltek. A tulajdonságai szinte azonosak voltak Jézuséval. December 25-én született egy szűztől (más mítoszok szerint sziklából). Nagymesternek tartották, ő volt a bölcsesség, az igazság és a hit. Megváltónak is hívták.
Kultuszának csak a kereszténység terjedése vetett véget, Mithrász képe 323-ban tűnik el a római pénzekről. A Mithrász-vallás több mint egy évszázadon át a kereszténység komoly ellenfele volt.
Miután a kereszténység államvallássá vált, hamarosan hivatalos ünneppé nyilvánították Jézus születését. Karácsony ünnepe 325-ben került át december 25-re, az első nikaiai zsinat döntése alapján.
Az első nikaiai zsinat határozata értelmében lett ez a nap Jézus Krisztus földi születésének emléknapja: az öröm és békesség, a család és gyermekség, az otthon és szülőföld ünnepe.
A kutatók többsége egyetért abban, hogy december 25-e nem Jézus születésének időpontja. A korai keresztények nem ünnepelték Jézus születését, és nem is próbálták meghatározni az időpontját.
A ránk maradt ókori forrásokból nem lehet pontosan megállapítani, hogy mikor született Jézus. Mára nehezen bár, de sikerült valószínűsíteni, hogy születése i. e. 7-ben vagy 8-ban történhetett. A kutatást a betlehemi csillag segítette. A betlehemi csillag valószínűleg egy különleges, meglehetősen ritka csillagászati esemény, egy speciális bolygóegyüttállás volt. Időszámításunk előtt 7-ben ugyanis a Jupiter és a Szaturnusz három alkalommal is igen közeli együttállásba került a Halak csillagképben. Ezt észlelhették azok a keleti bölcsek, akiket „három királyok" néven ismerünk a bibliai történetből.