A fél évszázad mezsgyéjén című könyv az 1870-es évektől 1931-ig kíséri nyomon a szegény könyvkötőinas kalandos pályafutását, sikeres nyomdaalapítását szülővárosában Gyomán. Kner Izidor így emlékezik vissza a családi tradíciókra: „Atyám közel nyolcvan esztendősen mesélte, hogy amennyire csak vissza tudnak emlékezni szülei, nagyszülei mind kompaktornak (könyvkötőnek) ösmerte elődjét, őseit.”

Kner Izidor nagyapja a Pest megyei Gyón községből költözött Békésszentandrásra. A szomszédos Szarvas szellemi gócpont volt. Itt alakult meg Réthy Lipót könyvnyomdája, mely később Gyulára majd Aradra költözött. Ez a nyomda ellátta munkával Kner Izidor nagyapját.

A szlovák evangélikus lakosság Tranoscius-féle énekeskönyve, német Gesangbuch melyeket újra és újra kiadtak, de csak egymásba rakott ívekben. Népszerű volt ebben az időben a Magyar Alföldi Kis Képes Kalendárium is. Sokan használták a Ballagi–féle Német - magyar magyar – német szótárt is. Ezeket a könyveket szívesen bekötették az emberek.

Kner Izidor édesapja Kner Sámuel 1854-ben költözött Szarvasról Gyomára „nyomasztó volt neki a gondolat, hogy szarvasi munkálkodással atyja jövedelmét dézsmálta.” Három évvel később, 1857-ben kérhetett iparengedélyt Gyomán.

„A majdnem összeérő Gyoma-Endrődöt egész csomó olyan község övezi, ahol könyvkötő azelőtt alig fordult meg.”Kner Sámuel „másod-harmad hetenként járta a szomszédos községeket és hozta vitte a falusi lélekszükséglet nélkülözhetetlen táplálékait.”Énekeskönyveket, bibliákat, szótárakat, családi kalendáriumot köttetek be a falusi lakosok. Ezt a nehéz megélhetést jelképezi a könyvhordó figura, amely később a Kner nyomda jelképévé vált.

„Négyesztendei küszködés után apám biztosítva látta megélhetését és 1857. szeptember 23-án oltárhoz vezette Gesmey Katalint.”
1860. február 5-én született a család első fiúgyermeke Kner Izidor.