Mesekönyveink júliusban is kölcsönzésre csábítanak. Berg Judit Lengemeséi, Tatu és Patu vonatos utazása vagy a sárkányt bőszen kutató, de sehol sem találó rettenthetetlen lovag meséje - mind izgalmas kalandokat ígérnek.
Mindemellett olvashattok az évszakok körforgásáról, változásáról a nyári napforduló ünnepéről, a Szent Iván-éjről és megismerhetitek a Trójai háború történetét a ló szemszögéből.
Szépirodalmi olvasmányaink sorát a Csend apó titokzatos kertjét bemutató könyv nyitja meg, melyben számos – az olvasónak szóló - agyafúrt kérdés és logikai feladvány teszi izgalmassá a barangolást. A sort több kortárs író - Dániel András, Fiala Borcsa és Kertész Erzsi - legújabb kötetei folytatják, de találnak friss köteteket azok is, akik Geronimo vagy Tea Stilton sorozatának rajongói.
Szakkönyveink tökéletes társak lehetnek a nyári vakáció bármely helyszínén – olvashattok a világ legszebb nemzeti parjkairól, Magyarország legszebb természeti és épített örökségéről, a Kihalt állatok atlaszában megelevenednek előttetek a kék bolygó örökre elvesztett élőlényei, a Mókás, gyors & egyszerű című vidám és színes receptgyűjtemény pedig segít abban, hogy néha ti varázsoljatok ételt az asztalra vagy rágcsálni valót a közös társasjátékozáshoz, vagy épp pancsoláshoz.
Július az év hetedik hónapja, és 31 napos. A római naptárban, kezdetben ez az ötödik hónap volt. Ennek megfelelően latinul eredetileg Quintilis („ötös") volt a hónap neve, csak később Julius Caesarról nevezték át júliusra. A népi kalendárium Szent Jakab havának nevezi. A 18. századi nyelvújítók Kalászonos néven nevezték. A 
József Attila: Hangya
Ősi magyar néven, Napisten hava, az év hatodik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Nevét Júnóról kapta (római istennő), aki Jupiter felesége volt. A 18. századi nyelvújítók szerint a június: Termenes. A népi kalendárium Szent Iván havának nevezi. A júniusi 
A május ősi magyar nevén Ígéret hava. Nevét Maiaról kapta, aki ősi termékenység istennő volt a római mitológiában. A népi kalendárium Pünkösd havának nevezi, a 18. századi nyelvújítók Zöldönös néven nevezték. A 
Április az év negyedik hónapja, 30 napos. A hónapot Mars kedveséről, Venusról nevezték el, Venust ugyanis Aperirének is hívták. A név a latin aperire szóból származik, melynek jelentése „megnyitni" – ez valószínűleg utalás az ekkor kinyíló természetre. Az április ősi magyar nevén Szelek hava. A 18. századi nyelvújítók a Nyilonos nevet adták ennek a hónapnak, a népi kalendárium Szent György havának nevezi.
Március az év harmadik hónapja. Nevét Marsról, a háború istenéről kapta. Mars hadisten emléke már rég kiveszett a március hó fogalmából, de a tél elmúlásának, a tavasz megszületésének ünnepét még mindig a március fogalmához kapcsolja az emberiség. A népi kalendárium böjt máshavának (vagy másképpen böjtmás havának) nevezi. A 18. századi nyelvújítók Olvanosnak nevezték el ezt a hónapot. A