Tímár Máté mellszobra
Mihály Bernadett mellszobra Tímár Máté endrődi születésű írónak állít emléket.
A szobor Gyomaendrődön, a Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola bejáratával szemben látható. A mészkő talpazaton elhelyezett modern köztéri mellszobor anyaga bronz. A talpazata Szigeti Márton alkotása.
Előzmények:
Tímár Máté 1922. november 22-én született Endrődön. Szeghalmon érettségizett. Egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1942-ben kezdte meg. Tanulmányait a II. világháború és az orosz fogság miatt nem fejezte be. Dolgozott könyvelőként és gondnok is volt egy állami gazdaságban, majd a Földművelésügyi Minisztérium előadójaként helyezkedett el. 1956-ban letartóztatták, majd rendőri felügyelet alá helyezték. Később ügyintéző volt egy ipari üzemben. Tímár Máté élményanyagát a paraszti világból, a világháborús megpróbáltatásokból, hadifogsága szenvedéseiből merítette. Cselekményes, sok szálon futó történeteinek formálásában Tamási Áron és Veres Péter ihletését is érezni lehet.
Endrőd életében jelentős társadalmi szerepet vállalt.
Művei:
Majoros Ádám krónikája I–II. (regény, 1958); Hajnal hasad, fényes csillag ragyog (regény, 1960); Száz tű hossza (elbeszélés, 1960); Asszonycsere (elbeszélés, 1962); A Jövendő tavaszán (útinapló, 1962); Karcsi, a csicskás (kisregény, 1962); Szőrtarisznya (regény, 1963); Hogy a világ előre menjen (elbeszélés, 1966); Eleven parázs (elbeszélés, 1967); Késő virradat (regény, 1967); Ítéletidő (regény, 1969); Hadiérettségi (regény, 1970); ...és azután a tizenhetedik napon (regény, 1971); Talponálló szerelem (elbeszélés, 1972); Hazai harangszó (válogatott elbeszélések, 1979); Hét marék zsarát (elbeszélés, 1981); Az első eltávozás (elbeszélés, 1984); Nagy vizeknek sodra (elbeszélés, 1984); Az Isten széke alatt (elbeszélés, 1988); Amikor a szerelem véget ér (elbeszélés, 1994); Napáldozatja előtt (regény, 1994); ...és a Berettyó folyik tovább (regény, 1995); Lélekváltság (versek, 1996); Utószüret (versek, 1997); Élet a küszöb fölött (színmű).
Díjai, kitüntetései:
SZOT-díj (1959), József Attila-díj (1962), Kiváló Munkáért (1974, 1980, 1984, 1986), az MR Nívódíja (1975), a Lapkiadó Vállalat Nívódíja (1981), a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje (1986, 1993), 56-os Emléklap (1991), Gyomaendrőd díszpolgára (1996).
A szobor felavatása:
A szobor felállítását az Endrődiek Baráti Köre kezdeményezte. A költségei több mint egymillió Ft-ot tettek ki. Az avatásra 2001. június 17-én került sor. Az avatóbeszédet Várhegyi Attila kulturális államtitkár tartotta. Az ünnepségen jelen volt Latorczai János, Túri-Kovács Béla, Gergely Ágnes, Domokos László, Császárné Gyuricza Éva, Dávid Imre. Az ünnepségen dr Szilágyi Ferenc és Vaszkó Tamás idézték fel a szeghalmi Péter András Gimnáziumban Tímár Mátéval együtt töltött éveket.
A Városunk című folyóirat júniusi száma a címlapon emlékezett meg az eseményről.
Az alkotó:
Mihály Bernadett szarvasi származású szobrászművész. Több alkotása is megtalálható Békés megyében: pl. Bolza Pál és Ruzicskay György mellszobrai Szarvason.
Források:
Gyomaendrődi ki kicsoda, Szerk.: Kovácsné Nagy Katalin, Gyomai Kner Nyomda 2004.; Tímár Máté bibliográfiája, szerk.: Fehér József; Gyomaendrőd.com; Wikipédia.
