Gyarapodott a Települési Értéktár – újabb anyagok kerültek fel a Gyomaendrődi Digitális Archívumba
Határ Győző irodalmi munkássága
Határ Győző 1914. november 13-án született Gyomán. Az idén ünnepeljük születésének 110 évfordulóját. Könyvtárunk elkészítette Határ Győző irodalmi munkásságának értéktári előterjesztését, amelyet az Értéktár Bizottság elfogadott. (Határ Győző részletes életrajza.)
Határ Győző az 1989–90-es fordulat után rendszeresen publikált hazai folyóiratokban. Többször lépett fel vidéki városokban, sőt Kassán és Pozsonyban szervezett előadóesteken is. Neve fokozatosan ismertté vált a szélesebb közönség előtt; kialakult hazai olvasótábora. Könyvei sorra jelentek meg különböző hazai kiadóknál; haláláig hatalmas szellemi frissességgel dolgozott, figyelemmel kísérte mind a politikai, mind az irodalmi élet jelenségeit. Naprakész publicisztikával állást foglalt vitás kérdésekben, s tanácsaival, véleménye nyilvánításával hozzájárult a művészeti élet anomáliáinak tisztázó rendezéséhez. Külföldön egyre-másra jelentek meg írásai. Rendkívül sokoldalú alkotó volt, regények mellett kultúrfilozófiai esszéket, verseket, elmélkedéseket ír. Széles skálán alkalmazta a stilisztikai eszközöket, amelyekkel a rá jellemző hangulatokat – akár a gúny, akár az irónia - fejezte ki, a gondolati tartalmak közvetítésére. Gyakran alkalmazott a tartalom kifejezésére hatásnövelő formai megoldásokat is. Regényeinek nagy számában bizonyította, hogy szépírói tevékenységében nem tudott elszakadni az őt érdeklő gondolatoktól. A filozófiai megközelítés az, amely miatt műveinek befogadása nem könnyű feladat. Idősebb korában többször is visszatérhetett szülővárosába, erősödött kötődése településünkhöz.
A részletes előterjesztést itt olvashatja, itt láthatja a képeket.
Vaszkó Irén helytörténeti munkássága
Vaszkó Irén korán felismerte, hogy Endrőd népi kultúráját meg kell menteni az utókor számára. Így már a negyvenes évektől elkezdte gyűjteni az endrődi kultúra szellemi és tárgyi emlékeit, megnyilatkozásait. A gyűjtésbe diákjait is bevonta, így tanítva meg őket az értékek becsülésére.
1977-ben hivatalos az ő áldozatos munkájának köszönhetően jött létre az endrődi tájház. A tájházat az akkor élő, idős asszonyok útmutatásai alapján rendezte be. A szellemi értékek gyűjtésében nagy lehetőséget kínált számára az akkoriban elterjedő magnetofon, amelynek segítségével kazettára tudta venni az idős endrődi asszonyok és férfiak emlékezetében megőrzött archaikus imákat, énekeket, balladákat, táncokat, a Betlehemest, a Háromkirály-járást, az egykori endrődi nép gondolatvilágát, történeteit. Gyűjtésének köszönhetően az utolsó pillanatban megmenekültek az endrődi kultúra legfontosabb tárgyi eszközei és szellemi emlékei. Az Endrődi Tájház a '80-as években a keresztény-nemzeti kultúra szellemi bázisává vált. 1999-ig vezette a tájházat, de még ezután is aktívan közreműködött annak működésében.
A részletes előterjesztést itt olvashatja
A tartalomból:
A képviselő-testület februári ülése jóváhagyta könyvtárunk Szervezeti és Működési Szabályzatát. A módosítást indokolta, hogy belső szabályzatot módosítottunk, pontosítottunk, megszűnt az endrődi fiókkönyvtár, emiatt változott az Alapító okiratunk is. A testület jóváhagyta a Könyvtárhasználati Szabályzatot is, amelyet a könyvtárban a kölcsönzőpultnál, a hirdetőtáblánál tekinthetnek meg, valamint itt olvashatnak.
Márciusban megérkezik a tavasz, vele együtt a változékony idő. A változatosságot szem előtt tartva ajánljuk könnyedebb újdonságainkat a derűs, napsütötte napokra, és a szívet melengető olvasmányokat, tartalmilag fajsúlyosabb műveket a borúsabb időre.
Steigervald Krisztián évek óta tart előadásokat arról, milyen történelmi, technológiai és kulturális események hatására változtunk meg az utóbbi csaknem száz évben, hogyan hatottak az egyes korszakok a gondolkodásunkra és világlátásunkra, miért alakultak ki ebből a különböző generációk, melyiknek milyen jellegzetességei vannak, miképpen viszonyulnak egymáshoz, és hogyan érthetnék meg egymást ezek tagjai a jobb együttműködés érdekében, egy sikeresebb, boldogabb élet reményében. Generációk harca című könyvének legfontosabb célja, hogy letisztítsa a generációkról az igaztalan sztereotípiákat, valamint feltárja értékeiket. Így mindenki felismerheti a saját generációs korlátait, és a nemzedékek között dúló csatározások helyett képesek leszünk magunkat kívülről szemlélni, másokat megérteni vagy akár nevetni is azokon a szituációkon, amikor csupán a generációnk beszélt belőlünk.
A huszadik század első felében született írások főszereplője a kutya. Hol megrendítő, hol balladai-drámai, hol derűs történetek a magyar klasszikusok (Gárdonyi Géza, Herczeg Ferenc, Kóbor Tamás, Krúdy Gyula, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Babits Mihály, Nagy Lajos, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Kóbor Tamás, Harsányi Zsolt, Csáth Géza, Hunyady Sándor, Szerb Antal, Bálint György) tollából. A novellák egy része kötetben soha nem jelent meg, így irodalmi felfedezésnek számít.
Év Hala választás
A Magyar Haltani Társaság által meghirdetett Év Hala választáson 2024-ben a réticsíkra szavaztak a legtöbben. A kitüntető címre egyébként hazai vizeinkben élő őshonos halak lettek jelölve.
Márciusban az alábbi környezet- és természetvédelmi eseményekre hívjuk fel a figyelmet:
| Március 1. | Újrapapír világnapja |
| Március 3. | Vadvilág világnapja |
| Március 6. | Nemzetközi energiahatékonysági nap |
| Március 14. | Gátellenes világnap (Nemzetközi Akciónap a Folyókért) |
| Március 18. | Újrahasznosítás világnapja |
| Március 20. | Verebek világnapja |
| Március 21. | Erdők nemzetközi napja |
| Március 22. | A Víz Világnapja |
| Március 23. | A Föld órája |
Varró Dániel sokszor lép fel együtt a gyermek- és felnőtt verseit megzenésítő Molnár Györggyel, aki 5 éven keresztül volt az Eszterlánc mesezenekar tagja, zeneszerzője, gitárosa és énekese, valamint számos kortárs költő verseinek, gyerekverseinek megzenésítője és előadója. A két művész jól kiegészíti egymást, interaktív programjaik közkedveltek. Így volt ez könyvtárunkban is, ahol óvodások általános iskolások várták szépszámmal, hogy kellemesen teljen el a péntek délutánjuk. Ez maximálisan sikerült is, aktívan, interaktívan vettek részt gyerekek és a felnőttek is programon.
Február 23-án Jakupcsek Gabriella volt könyvtárunk vendége. Az ismert televíziós műsorvezető legújabb könyve (A napos B oldal) apropóján osztotta meg tapasztalatait közönségével életünk változásai, az önismeret és a pozitív életszemlélet témájában. Élményeit, tanácsait szakemberek gondolataira építve adta át. Műsoraiból is ismert humorával és enyhe iróniával mutatta meg, mit tehetünk azért, hogy sokáig jó fizikai és mentális állapotban legyünk. Azok, akik egy-egy történetben magukra ismertek, azzal az érzéssel távozhattak, hogy talán nincs is okunk kétségbeesni, hiszen (negyvenen, ötvenen, hatvanon túl is) tekinthetünk az előttünk álló évekre számos új lehetőség, új öröm forrásaként. Köszönjük az értékes gondolatokat és a jó humorú előadást!
