Pár nappal ezelőtt, a Békés megyei Tudásház és Könyvtár adott otthon Dippold Péter szakmai vezetésével, Országos Széchenyi Könyvtár és az eAnimation Kft munkatársai, valamint néhány Békés megyei városi könyvtár részvételével lezajlott szakmai találkozónak. A találkozó célja a ország könyvtáraiban fellelhető digitalizált tartalmakról egy adatgyűjtés, és az erre épülő nyilvántartás létrehozása. Ennek alapvető célja, hogy a magyarországi könyvtárakban található digitális közvagyon átláthatóvá és sokoldalúan felhasználhatóvá váljon. A központi nyilvántartás ezen felül segíti a további digitalizálási tervek optimalizálását, a duplikálások elkerülését, a költségek ésszerű csökkentését, a központi támogatás átgondolt elosztását, valamint az elkészült tartalmak újrahasznosítását.

A felmérés egy tananyag fejlesztési projekt : "21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció", TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002 részeként valósul meg. Az adatfelvétel és elemzés közvetlen célja, hogy lehetőleg teljes körű információt nyújtson

• a magyarországi könyvtárakban korábban lezajlott, illetve jelenleg folyó digitalizálási tevékenységről;
• a jelenleg elérhető digitális gyűjteményekről, dokumentumokról;
• a jövőben tervezett digitalizálási projektek prioritásairól;
• a digitalizálást folytató intézmények elérhetőségi adatairól és ráfordításairól;
• a digitalizálás és a szolgáltatás céljára rendelkezésre álló hardver és szoftver eszközökről.

Amilyen kalandos életet élt könyvtárunk világhírű névadója, olyan kalandos hagyatékának története. Érvényes végrendelet híján, a hagyaték hosszú ideig bizonytalan sorsra volt ítélve. Határ Győző Londonban lévő lakását - minden bútorával, berendezési tárgyával, személyes tárgyaival együtt- törvényes örökös és végrendelet híján az angol hatóságok lezárták. A Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai igyekeztek minden tőlük telhetőt megtenni azért, hogy a páratlan szellemi értékű hagyaték megfelelő, magyar kezekbe juthasson.

A lakásra és a benne lévő tárgyakra Angliában ugyan senki sem tartott igényt, mégis évekbe tellett, hogy a hagyaték sorsa megnyugtató módon rendeződjön. A lakást ez idő alatt többször feltörték, drogosok, hajléktalanok laktak benne, beázott. Évek múltán előkerült egy régi keltezésű végrendelet, amelynek jogosságát a megfelelő hatóságok elismerték és elfogadták: e szerint, a hagyatékra az Országos Széchenyi Könyvtár jogosult. Amit lehetett hazaszállíttattak, hagyatéki leltárba rendeztek. A hagyatékból részesült a Petőfi Irodalmi Múzeum is, akiknek munkatársai nagyon jó és rendszeres kapcsolatot tartottak fenn és ápoltak Határ Győzővel.

Nyitvatartási időben a Kossuth L. út 50 szám alatt.

A Márai-program mű- és olvasó-központú program. Alapvető célkitűzése, hogy a magyar könyvpiacon megjelenő legfontosabb művek eljussanak a könyvtárak közvetítésével az olvasókhoz. A Márai-program lebonyolítására a Nemzeti Kulturális Alapot kérték fel. A listára került könyvek 30%-a az úgynevezett nemzeti minimumot jelentő alapcsomag része.

Olyan könyvek tartoznak e körbe, amelyeket minden magyar olvasónak el kellene olvasnia. A másik 70% kiválasztásánál a Kollégiumok a könyvtári olvasók igényeit vették figyelembe. A Márai-program pályázataira 2011-ben a kiadók nyilvános könyvesbolti forgalomban lévő magyar nyelvű kötetekkel pályázhattak, egyenként 60 címmel olyan könyvekből, amelyekből legalább 200 példányos készlettel rendelkeznek, és amelyek között nem szerepelhetett egyetemi jegyzet, tankönyv, hobby-könyv és szórakoztató irodalom. A pályázóknak a kiskereskedelmi árhoz képest legalább 25 százalékos engedményt kellett vállalniuk, és fedezniük a könyvek szállításának költségeit. Az NKA a Márai program lebonyolításával a KELLO-t (Könyvtár Ellátó Nonprofit Kft.) bízta meg.

A könyvtárak kiértesítése már megtörtént. A látogatottság, a beiratkozott olvasók száma alapján döntöttek arról, hogy egy-egy könyvtár mekkora összegben vásárolhat. Könyvtárunk 650.000 Ft-ot költhet el a program keretein belül. Június másodikától nyilvános a Márai-program első fázisában támogatott ötszáz könyv (iik, tik) listája. A listák már eljutottak hozzánk, kiválogatásra kerültek a dokumentumok, amelyeket a könyvtár választ.

TÁMOP-3.2.4-08/1 „Békés Tudásdepó-Expressz" – a könyvtárhasználók igényeire szabott összehangolt szolgáltatásfejlesztés az olvasási és digitális kompetenciák fejlesztésének elősegítésére megnevezésű pályázat a végéhez érkezett. A pályázatról, a megvalósításra került vállalásokról sajtótájékoztatót és projektbemutató rendezvényt tartott a könyvtár.

Meghívott vendégeink voltak:

Várfi András polgármester, Dr. Hajnal Lajos a Békés Megyei Tudásház és Könyvtár igazgatója, Rakonczás Szilvia a Békés Megyei Könyvtár vezetője, projektmenedzser, valamint a pályázatba partnerként bevont iskolák képviselői, civil szervezetek.

A könyvtár tavaly indította útjára levelezős játékát, amely a szövegértő olvasást támogatja amellett, hogy könyvtár és olvasásnépszerűsítést is felvállal. Azok a gyerek, akik a legtöbb pontszámot érték el, meghívást kaptak egy közös, vidámhangulatú játékra. A város három általános iskolájából érkezett gyerekek (3. osztálytól 8. osztályig) a helyszínen alakítottak csoportokat.

Nem csak életkor szerint, hanem az iskolájukat tekintve is, vegyes csoportok alakultak ki. A 9 csapat két fordulóban játszott. A csapatok fele először a szerencsekeréknél kipörgetett feladatokat igyekezett megoldani. E közben a többi csapat egy-egy mesét dramatizált, amelyhez illusztrációt, vagy díszletet is készítettek. Félidőben cseréltek: az addig színi mesterséggel próbálkozók pörgették szerencsekereket, s a többiek is megrendezték a saját meseelőadásukat. A feladatok között könyvtárhasználati, irodalmi, ügyességi feladatok voltak, és olyanok is, amelyek kapcsolódtak a könyvtár honlapjához, az elektronikus katalógushoz. A feladatok egy részét számítógépen kellett megoldani.
A játék végén előadták a meseprodukciókat. A zsűri – a szokásostól eltérően- könnyű helyzetben volt, mert olyan jó mini színdarabok születtek, hogy mindenki magas pontszámot kapott. A résztvevők oklevelet és könyvjutalmat, csokoládét, tollat kaptak. A zsűrizés ideje alatt megvendégeltük a gyerekeket.

Nagyon megható volt, hogy a gyerekek annak ellenére, milyen életkori különbségek voltak közöttük, illetve, hogy gyakran nem is ismerték egymást, remekül dolgoztak együtt. Példamutató volt toleranciájuk, együttműködő képességük és készségük, irigylésre méltóan kreatívak voltak, s szerencsére a humorérzéküket is magukkal hozták a vetélkedőre.

Képek a galériában.

Gyomai Híradó. - Gyoma : MSZMP Gyomai Községi Bizottsága, 1977-1981. - Folytatása: Gyomaendrődi Híradó (1982. májusától), ISSN 0238-8391 A Gyomai Híradó című helyi kiadvány könyvtárunkban hozzáférhető, 1977 és 1982 között negyedévenként megjelent számait tesszük közzé. [Hiány: 2. évf. 4, sz.; 3. évf. 1. sz.; 4. évf. 2.,3.,4., sz.; 5. évf. 4. sz.(ha volt ilyen!)] A folyóirat mindössze 250-400 példányban jelent meg és minden számát más-más gyomai üzem, vállalat „házi sokszorosítójában" nyomtatták. A lap értékét növeli, hogy a címlapját Honti Antal (1921-2008) helyi képzőművész tervezte. Tovább a dokumentumokhoz

Ez a helyi sajtóorgánum a Községi Pártbizottság Agitációs és Propaganda Központja szerkesztésében jelent meg azért, hogy „...az olvasókat és rajtuk keresztül a lakosság minél nagyobb részét megismertesse községünk időszerű társadalmi, gazdasági, mozgalmi és kulturális helyzetével, a gondokkal és a feladatokkal..." . A lap a korszakra jellemző propagandisztikus hangvétele ellenére sok - akkor publikus - ismeretet, adatot tartalmaz Gyomáról.