Prof. Dr. Pálffy Géza, a Szent Korona Kutatócsoport vezetője (Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet) történész, a Magyar Királyság, Horvátország és a Habsburg Monarchia közötti kapcsolatok, a magyar uralkodókoronázások és a Szent Korona kora újkori történetének jeles és elismert kutatója tartott előadást könyvtárunkban. A kitűnő előadás a magyar Szent korona viszontagságokkal teli történetét, tizenegy hazatérését vázolta fel. Az előadás során számos érdekes információval, kutatási tényeken alapuló hiteles adattal lettünk gazdagabbak. A hallgatóságot lekötötte az előadó stílusa, közvetlen előadásmódja. Professzor úr arra is vállalkozott, hogy az est végén, a közönség tagjaival beszélgessen a magyar Szent Korona történetét övező mítoszok és legendákról, válaszoljon a felmerült kérdésekre.
Postacím:
Nyitvatartásunk:
2019-ben újabb értékkel gazdagodott városunk értéktára. A felterjesztéseknek köszönhetően újabb tíz helyi érték vált „Gyomaendrődikummá”, melyek a következők:
Hamarosan átadják megújult Hősök terét. Ehhez kapcsolódva, már feltettünk dokumentumokat 
A Hősök terén álló II. Világháborús hősök tiszteletére állított emlékművet 1990. május 5-én avatták fel (Mladonyiczky Béla alkotása). Az emlékművön kereszt alakban felírt nevek rézből készített betűit folyamatosan rongálták. A felújításkor került az emlékműre a kereszt alakú márványtábla, amelyre felvésték a neveket. A városi összefogással felújított emlékművet 2002. május 26-án megrendezett Hősök napi ünnepségen avatták föl újra. Szentmise után, Latorcai János országgyűlési képviselő ünnepi beszédét követően, Iványi László plébános megszentelte a felújított emlékművet. Áldást mondott Gergely Ágnes és Sipos Tas Töhötöm. Az ünnepség koszorúzással zárult. A II. Világháborús emlékművet 2009-ben ismét megrongálták, elvitték a kereszt alakú márványlapot. A felújítást és a helyreállítást Iványi László tb. kanonok kezdeményezte és szervezte meg. A 380000 forintba kerülő felújítás után, 2010. május 30-án a Hősök napján szentelték újra.
Megjelent a Gyomaendrődi Hírmondó márciusi száma
Az idén is sokan jelentkeztek és meséltek aranyfonál mesemondó versenyünkön. A zsűrizésben Mészáros Mihály színművész és Megyeriné Csapó Ildikó volt segítségünkre. 1996-ban kezdtük el fonni a mese aranyfonalát, amellyel a népmesemondás hagyományára, a meseolvasás fontosságára kívántuk felhívni a figyelmet. Az eltelt, több mint két évtized alatt egyszer, 2013-ban, a könyvtár költözése miatt maradt el a mesemondóverseny. Nagyon sok szép mese, megható pillanatok, kitűnő mesemondók emlékét őrizzük. Az idén utoljára csendültek fel a népmesekincs gyöngyszemei versenyünkön. A búcsú tehát nem csak egy évre szól.
Az Így főzünk mi programsorozat február 26-i előadása a húsok sütéséről szólt. A témához illeszkedve Dinyáné Bánfi Ibolya az Endrődi Füzetekből olvasott fel részleteket, majd Takács Bálint a hússütés rejtelmeibe vezette be az érdeklődőket. Elmondta, hogy minden a jó alapanyagtól függ – ezért ők saját és helyben előállított alapanyagokat használnak. A hús elkészítési módjánál figyelembe kell venni, hogy sertés, marha vagy baromfi kerül az asztalra, amit süthetünk serpenyőben, sütőben, szabadtéren, grillrácson, és az olaj, zsír mellett használhatunk alufóliát, sütőzacskót. El kell dönteni, hogy a hús íze domináljon, vagy a fűszerezés kapjon nagyobb hangsúlyt. Az est folyamán beszélt arról, hogy ő milyen technikákat és eszközöket alkalmaz a Birkacsárdában és az otthoni, családi hússütések alkalmával. Az oldott, közvetlen hangulatú program résztvevői feltett kérdéseikre válaszokat, a húsok sütéséhez sok hasznos tanácsot és finom kóstoló falatokat kaptak.
Könyvkínáló dobozokat vásároltunk. A fadobozok könnyen mozdíthatók, ami fontos szempont volt, rendezvényeink miatt. A legkisebbeknek ajánlott leporellók mellett, újságokat és a nagyon kedvelt „ablakos” könyveket tettük a dobozokba. Nagyon kedves lufibohóc fogadja az apróságokat, a könyvtár kedves Barátnőjének ajándéka!
Sokan voltak kíváncsiak a Radnóti és Kosztolányi című zenés előadásra, mely a téma és a közreműködők miatt is vonzó volt. Február 21-én Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész és Pomázi Zoltán énekes-dalszerző volt könyvtárunk vendége. A magyar irodalom klasszikusai közül Radnóti és a Kosztolányi család áll Bíró-Balogh Tamás kutatásának fókuszában, az elmúlt években több kötete is napvilágot látott velük kapcsolatban. Legutóbb a Radnóti Miklós levelezését közreadó munkájának első kötete (Különben magyar költő vagyok) és a költő összegyűjtött dedikációit tartalmazó könyve (Könyvvel üzenek néked) jelent meg. A gyomai születésű irodalomtörténész nemcsak a közismert alkotókról, hanem a kutatómunkájának során felbukkanó irodalomtörténeti érdekességekről, saját oknyomozó munkájáról és a Pomázi Zoltánnal közös műsorukról is beszélt előadásában. A költészet és a zene találkozásából születtek meg azok a csodálatos megzenésített versek, melyeket Pomázi Zoltán tolmácsolt a közönségnek. Radnóti megzenésített versei mellett a Bojtorján együttes néhány közismert dala is felcsendült az est folyamán. A tartalmas, remek hangulatú zenés irodalmi est közvetlen, baráti beszélgetéssel és dedikálással zárult.
Helytörténeti gyűjteményünk újabb dokumentumokkal gyarapodott. A könyvtárunkba került gyomai, endrődi és gyomaendrődi képeslapok között vannak régebbiek és egészen friss kiadásúak is. A képeslapokat három helyen, a 