Új szolgáltatással várjuk a könyvtárban ifjú látogatóinkat. Diafilmeket lehet vetíteni a gyermekrészlegben. A diafilmek, amelyek között német feliratosak is vannak, kölcsönözhetők is. A szolgáltatás ingyenesen vehető igénybe.
Régi vágyunk teljesült, hogy könyvtárunkba érkezett a hazai kortárs irodalom két ismert alakja. Február 20-án délután rendhagyó irodalom órák keretében találkoztak városunk általános iskolás tanulóival. Szabó T. Anna az alsó tagozatos gyermekkel osztotta meg saját gyermekkori irodalmi élményeit és a versek szeretetét, még a régi kedves meséskönyveit is magával hozta. Dragomán György a felső tagozatosoknak nemcsak az olvasás fontosságáról beszélt, hanem arról is, hogyan születnek meg novellái, regényei, mi minden befolyásolja őt munkája során.
Az esti közönségtalálkozón még jobban megismerhettük a költő-író házaspárt. Megidéztek több ismert irodalmi alakot, akik hatással voltak rájuk. A hely szelleméhez illően Határ Győző is említésre került, aki „Ez igen!” elismeréssel nyugtázta Szabó T. Anna egyik versét. Kedves intimitással meséltek magukról, munkamódszereikről, az ihletről, a címadás nehézségeiről. A két különböző egyéniség kedves történetekkel szemléltette, hogyan ír a költő, hogyan ír az író. A műfordítások kapcsán az is szóba került, milyen érzés az, amikor egy másik nyelven készül el egy költemény, vagy regény. A felolvasásokkal színesített est folyamán átsugárzott az alkotópár egymás iránti tisztelete és támogatása, sokoldalúsága, hallatlan irodalomszeretete. A kellemes közönségtalálkozó dedikálással, kötetlen bsezsélgetéssel zárult. Mind három program a TOP-7.1.1-16-H-ESZA-2019-00564 azonosító számú Közösségi kompetenciafejlesztés a Határ Győző Városi Könyvtárban című projekt keretében valósult meg.
Február 20-án Szabó T. Anna és Dragomán György lesz könyvtárunk vendége. Dragomán György Jég című könyvét ajánljuk figyelmükbe. Megrázó novella a menekültekről, a befogadásról és a kirekesztésről. Vámos Miklós Hetvenkedő című limerick könyve húsz év termése, mely kifejezi az író örömét, bánatát, azaz önmagát. A kötethez Szabó T. Anna írt előszót. Parti Nagy Lajos könyve is egy hosszabb időszak írásait rendezi egy sorba. Rövidprózák, tárcák, naplócédulák, publicisztikák váltakoznak a Félszép című könyvben. Éves bontás szerint olvashatunk köz- és magánérzet éppen aktuális viszonyairól.
Haan Lajos (1818-1891) békéscsabai evangélikus lelkész Békés vármegye hajdana című munkája 1870-ben jelent meg. A kétkötetes mű a legkorábbi magyarországi megyetörténeti monográfiák sorába tartozik, az első kötet a Történelmi rész, míg a második az Oklevéltári rész címet viseli. Az első kötet a megye általános történetét írja le, majd ezt követi betűrendben az egyes települések, városok és falvak története. A második kötet a Haan kutatása során feltárt oklevélanyag és a 18. századi írásos dokumentumok forráskiadványa.
Az első kötetben megtalálható Endrőd és Gyoma leírása is, melyekkel teljesebbé válnak a korábban már közzétett történeti leírások. Az endrődi leírást itt, a gyomai leírást itt olvashatja.
A közelmúltban tovább gazdagodott a Gyomaendrődi Települési Értéktár, a Kulturális örökség kategóriába került az Endrődi cigányzenész hagyományok és emlékhely. Az egykori zenei hagyományok és az endrődi cigányok életének megismeréséhez további érdekes adalékul szolgálhat egy fényképes kiadvány.
Helytörténeti gyűjteményünkben található az Endrődi cigányok 1966-1985 című munka, mely Bella János adományaként került könyvtárunkba. A kiadvány 39 db fotót tartalmaz. Jelentős részét Karl Keller készítette, de van közöttük néhány, ami „fotó: privat” megjegyzéssel szerepel a kiadványban. Az egyes fotókhoz Bella János írt megjegyzést, magyarázó szöveget, melyek részben az azonosítást szolgálják, részben az ő emlékeit, érzéseit tárják fel. Gyermekkorától kezdve ismerte az endrődi cigányokat, mert szülei háza közel volt a „Cigányváros”hoz. Együtt játszottak, bejáratosak voltak egymás házába, többükkel Németországba költözése után is megmaradt a kapcsolat, endrődi hazalátogatásai gyakran közös énekléssel fejeződtek be. A búcsúesteken elhangzott dalokat hangszalagon is rögzítette, a nóták címei, kezdő sorai a fotók mellett is szerepelnek.
A kiadványban szereplő fotókat itt tekintheti meg.
Cs. Szabó István gazdag és sokrétű néprajzi-helytörténeti munkássága során a temetkezéssel kapcsolatos hagyományokat, szokásokat is kutatta. A református temetők csónak alakú fejfáit vizsgálta, fotókon és rajzokon örökítette meg a sírjelek díszítő motívumait. A temetők és a temetés – Néprajzi adatok a gyomai reformátusok ismertetéséhez című munkájával 1981-ben első díjat nyert egy pályázaton. Kutatómunkáját tovább folytatta, 2008-ban jelent meg a Református temetők, temetés, sírjelek a Körösök és a Berettyó vidékén című tanulmánya, majd egy évvel később a Temetkezési szokások Békés megye református településein (Füzesgyarmat, Gyoma) című írása. A gyűjtőmunka során készült fotók és rajzok fontos információkkal szolgálnak, mert a fa sírjelek egy része az idők folyamán elkorhadt, elpusztult. A fotók a református öregtemetőben, a Kisréti református temetőben, az Ipartelep úti református temetőben, az önkormányzati köztemetőben és a katolikus temetőben készültek. (Városunk temetőiről itt talál információkat.)
Cs. Szabó István könyvtárunknak ajándékozott, a gyomai temetkezéssel kapcsolatos írásai, jegyzetei és a temetőkben készített fotói, rajzai itt tekinthetők meg. Az átadott anyagban van négy db endrődi sírkeresztekről készült fotó, itt nézheti meg őket.
Gyoma történetének különböző korszakaihoz kapcsolódóan érdekes dokumentumokat teszünk közzé könyvtárunk helytörténeti gyűjteményéből.
Hallottak már a gyalogsátánokról? Tudják kik voltak ők? Virágh Ferenc írása választ ad a kérdésre és képet ad az 1910-es évek a házassági szokásairól. Megtudhatjuk, kik és hogyan segítettek abban, hogy a leendő vőlegény vagy menyasszony családja kifürkéssze a kiszemelt házastárs családjának hajlandóságát. A dokumentumot itt olvashatja.
Cs. Nagy Gábor visszaemlékezésében Gyoma régi szövetkezeteiről és a Gyomai Földműves Szövetkezet alapításáról és első éveiről ad képet. A dokumentumot itt olvashatja.
Gyoma történetéhez kapcsolódóan újabb dokumentumok kerültek adatbázisunkba. Az olvasókörök jelentős szerepet játszottak Gyoma lakosainak életében, mert a kultúra és a közösségi élet színterei voltak. A gyomai olvasókörökről Csath Róza szakdolgozatában találnak további információt. Az egykori olvasókörök épületeiről Cs. Szabó István készített fotókat, és a képeket könyvtárunknak adományozta.
A korabeli fotókat itt tekintheti meg.
Megjelent Gyomaendrődi Hírmondó februári száma
A tartalomból:
- Interjú Toldi Balázs polgármesterrel
- Önkormányzati hírek
- óvodák, iskolák és sporthírek
- programajánlók
A lapot itt olvashatja.
Január 29-én Kalmár János előadását hallgathatták meg az érdeklődők, aki a helyi Galaktika klub meghívására érkezett városunkba. Az előadó beszélt a geo-és heliocentrikus világképről és a középkor ismert csillagászairól. Felidézte a középkor további ismert személyeit és azok fennmaradt műveit, felfedezéseit, találmányait. Örök kérdés marad, hogy Kopernikusz, Michelangelo, Leonardo da Vinci és Nostradamus vajon kinek/minek köszönhette ezt a zseniális, korukat jóval meghaladó tudást. Programunk a TOP-7.1.1-16-H-ESZA-2019-00564 azonosító számú Közösségi kompetenciafejlesztés a Határ Győző Városi Könyvtárban című projekt keretében valósult meg.
Január 22-én Bede Róbert járt könyvtárunkban. Könyvbemutató és főző show keretében találkozhattunk a TV Paprika műsorainak népszerű séfjével, akiről az is hamar kiderült, hogy nemcsak kiválóan főz, de remek előadó is. Amíg elkészült a finom saláta és a kapros-tejszínes-tejfölös kelkáposzta főzelék sült karajjal, sok hasznos információt és személyes történetet osztott meg a közönséggel. A kellemes hangulatú este könyvdedikálással fejeződött be. Programunk a TOP-7.1.1-16-H-ESZA-2019-00564 azonosító számú Közösségi kompetenciafejlesztés a Határ Győző Városi Könyvtárban című projekt keretében valósult meg.
Tóth Tamás, a Körös-Maros Nemzeti Park természetvédelmi őre tartott előadást január 16-án a városunkat is övező Körös folyó vidékéről. Az előadó természeti megközelítésből mutatta be a folyó és környezetének kapcsolatát, a táj történetét. Képet adott arról, hogy az ember hogyan alakította át a tájat, milyen változások következtek be a folyószabályozás után. Ahogy az elmúlt századokban, évtizedekben, napjainkban is sok a változás, ezért különösen fontos lenne, hogy az ember környezettudatosan, szimbiózisban éljen a természettel. Programunk a TOP-7.1.1-16-H-ESZA-2019-00564 azonosító számú Közösségi kompetenciafejlesztés a Határ Győző Városi Könyvtárban című projekt keretében valósult meg.
