Szarvasmarhák, magyar bivaly
Magyar szürke
A magyar szürke szarvasmarha vagy magyar szürkemarha a Magyarországon őshonos. Valódi hungarikum, amely szépségével, szilajságával, őserőt sejtető impozáns megjelenésével az Alföld világszerte ismert jellegzetességeihez tartozik. A fajta létszáma a mélypontját az 1960-as években érte el, azóta egyre emelkedik.
Magyar tarka
A magyar tarka szarvasmarha, vagy régebbi elnevezésével magyar pirostarka, egy kettős hasznosítású (tej- és hústermelő), Magyarországon kialakult marhafajta. A magyar tarka szarvasmarha sokféle ősre visszavezethető. Őshonos, törvényileg védett háziállataink közé tartozik. Színe sárga-piros-tarka. Élénk, jóindulatú állat. Átlagosan 607 kg élőtömegű, a tehén 600-700 kg, a bika 800 kg. 271 tejelési nap alatt 3208 kg tejet ad.
Bivaly
A házi bivaly a szarvasmarhánál igénytelenebb őshonos háziállatunk. Tavasztól késő őszig legelőn tartható. A Kárpát-medencébe feltehetően a honfoglalás során, mint igavonó állat került. Első magyarországi említése a XI. századból származik. Tömegesebb elterjedése a török háborúk idejére tehető. Hihetetlen igaerején kívül húsát, bőrét, tejét hasznosították.
A bivaly marmagassága 150-180 cm, tömege 400-800 kg, szarva félhold alakban hátrafelé hajló, testét szürkésfekete ritkás szőrzet fedi.
Sertések
Szőke mangalica
A mangalica Magyarországon őshonos, törvényileg védett háziállatok egyike, világhírű sertésfajta. Szőke mangalica: a leggyakoribb változata. Jól hasznosítja a táplálékot, külterjes és belterjes tartásra egyaránt alkalmas. Zsír- és hústermelésre is bevált. Sok változata ismert, hiszen a fajtára hatott a táplálék, a tartás sokfélesége.
Fekete mangalica
A fekete színű mangalicát a betegségekkel szemben legellenállóbbnak tartották, de gyengébb termelési tulajdonságokkal rendelkezett, mint a szőke változat.
Fecskehasú mangalica
Fecskehasú mangalica: a szőke és a fekete mangalica kereszteződéséből jött létre, hasa szőke, háta fekete. Kisebb termetű, de szaporább, mint a szőke változat.
Vörös mangalica
A vörös mangalica valamivel nagyobb súlyú és szaporább a szőkénél. Ma a mangalica már nem veszélyeztetett, s ebben szerepe van nemzetközi sikerének is: jó minőségű húsa az alapja a világhírű spanyol serrano sonkának..