Árpádházi ének-koszorú

Árpádházi ének-koszorú

1. Szent István király

Halál bére mindenkor az élet.
Mit tehettél volna Vajkból-István,
hogy megváltsd néped szinte tisztán?
Koppány horkával csapoltad a véred...

Templomokkal, tudós iskolákkal,
gazdagult, de, ha rend kívánta
korbácsot is látott latrok háta,
évezredünk fénylik koronáddal.

S mert letört a liliom-virágod,
Imre herceggel ingott a jövendő,
Boldogasszonynak néped s hazádot

felajánlottad. Kegyelmében élünk
száz vész múltán. Országépítőnk,
Szent István király-imádkozzál értünk!

1996. VIII. 19.

2. Imre herceg szonatinája

Szűz Szent Imre, liliomos herceg,
milyen nyelven röfögött a vadkan,
mint a Zrínyié? Iderovom halkan,
Szent ellen csatát sátán sose nyer meg!

Több csillagot rendelt fel az égre
a Jóisten, akár talján, germán
trón-házakból, félvilág uralmán,
mint amennyit Árpád nemzetsége!

Szívbő1 hódollak Liliomos Herceg,
Endrőd-Pátriám Szent Oltalmazója:
Hitünket a holnapoknak mentsd meg!

Arany kalász érjen Körös mentén,
Gyermek bimbózzon ifjúság szerelmén,
S Máriás-hitben újuljon a nemzet!

1996. VII. 3.

3. Ének Szent László királyról

Nagyváradon brekeghet a béka,
Oradea Pece-mocsarából
sose lesz Szent László városából,
Balkán-sikátor, se elomló, léha

határbazár. Inog már a csillag,
harang bondul, mitra és palást
törli a könnyet s enyhíti a gyász,
s az acél-lovas szent pallosa villan.

Ottan bévül, hol ma lélek fészkel,
a hit munkál, erény sarkall s ős vér
honszeretetben pezsdülget a népben...

Tündökölj Várad sok század hitével,
zengjen zsolozsma és a bízó-zsoltár:
Légy ékes holnap Szent László nevével!

1996. VIII. 19.

(Utószüret, 1997)

 

Vissza a címlistához