Születésnapi vers: 24!

Süvít a szél, repül a hó, az orr befagy,
fehér a domb, fehér a hegy, sötét te vagy,
gondod lefest, vágyad belep:
Mi lesz velünk? Nem érdekel! Mi lesz veled!
Szíved lendül, álmod repül hazafele,
de az utat befutta az Ural szele...
Kályha mellé menekülsz, a répa rotyog,
amit loptál. Nem szégyelled: Fogoly-dolog!
Morogsz, ha a tested kiküld. Hol az ebéd?
A szélzene halálhangot hárfáz eléd,
ezer-hangút, idetalál világon át:
Kedves-fiam, férjem-uram, édesapám!
Nyájad alszik, ki horkol, álmodik s beszél:
Ne sírj Hécskám, hazamegyek hozzád, ne félj!
A szél fütyül, kémény dudál, kutya ugat,
lator bendőd örökösen delet mutat.
Ma vasárnap, csak hideg, az acsarog,
s jön a reggel, és vele a gyilkos robot!
Férgek vagyunk, tehetetlen bábok, te, én,
porszemek a sors forgó kocsikerekén,
örüljünk, hogy el nem sodor az őszi szél,
kis reményünk nagy kutyának falat kenyér:
Semminél több! Önámítás gőze vakít:
Mindjárt itt az Újév, hátha hoz valamit?!

Ural, 1946. november 21.
(Lélekváltság, 1996)

Vissza a címlistához