Vincze Andrea Békés Megyei Könyvtár informatikusa tartott előadást az Őszi Könyvtári Napok rendezvénysorozaton belül. A BékésWiki mellett bemutatta a Békés Megyei Elektronikus Könyvtárat is.
2013.október 7-én este születésnapi könyvbemutatót rendeztek Budapesten a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében. A házigazda, E. Csorba Csilla főigazgató kedves szavakkal üdvözölte a megjelenteket. Az ünnepelttel Két szimpla a Kedvesben című új könyvéről Barna Imre, az Európa Könyvkiadó főmunkatársa beszélgetett.
A Népmese Napja először 2005-ben került megrendezésre Benedek Elek születésnapján, szeptember 30-án.
Városunkban a Határ Győző Városi Könyvtár szervezi a Népmese Napjához kapcsolódó programokat. „Elindult hát világot látni" – hirdeti az idei esztendő mottója. Ennek szellemében egy mesélő leány és fiú és járta a várost, hogy minél több gyomaendrődi gyermeknek és felnőttnek mondjanak mesét.
Jártak a Rózsahegyi Kálmán Általános Iskolában, a Szent Gellért Katolikus Általános Iskolában, a Kis Bálint Általános Iskolában, a, a Gyermekliget a Százszorszép, a Margaréta és a Szivárvány Óvodában a Városi Könyvtárban és a Járási Hivatalban.
Minden helyszínen nagy szeretettel fogadták őket, a hallgatóság örült a szépen előadott meséknek. A Békéscsabáról érkezett mesélők, Pápai Éva és Ormándy M. Keve (Békéscsabai Színitanoda) most már boldogan élhetnek, hiszen teljesítették fogadalmukat: Gyomaendrődön sok embernek szereztek kellemes perceket, okoztak örömöt meséikkel.
2014-ben ünnepeljük Határ Győző születésének 100. évfordulóját. A világhírű író, költő, filozófus Gyomán született 1914. október 13-án. Tisztelettel adózva felbecsülhetetlen értékű munkásságának, emléknapokkal kezdődik a Határ Győző Emlékév. Az Írók Alapítványa, a Magyar Versmondók Egyesülete, Gyomaendrőd Önkormányzata és a Határ Győző Városi Könyvtár országos versmondó versenyt hirdet, amellyel hagyományt kíván teremteni és szeretné elérni, hogy a versszerető közönség minél szélesebb körben ismerje meg Határ Győző költészetét, gyakrabban olvassák verseit, prózáit és mutassák be színműveit.
A Magyar Olvasástársaság javaslatára 9 évvel ezelőtt, Benedek Elek születésnapját választották a Népmese Napjának, azóta ezen a napon ünneplejük népmeséinket, mesemondóinkat, mesegyűjtőinket, az egész magyarság mesekincseit.
Az idei év mottója: „Elindult hát világot látni" – Könyvtárunk szervezésében elindul a mesebeli szegénylegény és szegényleány, akik megfogadták nem élnek addig boldogan, míg minél több embernek nem mondanak mesét Gyomaendrődön. Több közintézményében, iskolákban, óvodákban, hivatalokban állnak meg és mondanak mesét.
Plakát megtekintése: itt (pdf)
Endrőd történetéhez elkészült legfrissebb anyagunk képeslapokból, fotókból áll.
A képeslapok nagy része Megyeri István gyűjtése és ajándékaként került a könyvtárba. Mint láthatják, Endrődnek is voltak nagyon szép épületei, a képek hatására szinte érezhető az idilli, békés hangulat, amely a falut jellemezte.
Vallás, egyház, templom címet kapta az a gyűjtemény, amelyben két különösen érdekes fotót is bemutatunk: az 1904-ben készült fotó azt örökítette meg, amikor a templom tetejére emelték gömböt a kereszttel. A másik fotó 1917-ben, a harangok elvitelekor készült. Az 1994-ben készült templomi fotósorozat feldolgozásában Iványi László tb. kanonok plébános volt segítségünkre.
Az endrődi templom 200 éves történetét 2004-ben örökítették meg egy szép kiadványban.: itt olvashatja
Életünk elválaszthatatlan része a halál. Egy ember utolsó útja a temetés, amely egy halotti szertartás vége, s amelynek története egyidős az emberiséggel. Tájanként, koronként vallásonként változatos hagyományok alakultak ki, amelyek napjainkban is alakulnak, jönnek létre. A temetők, amelybe egy-egy közösség halottait temeti, segítenek abban, hogy elhunyt szeretteink emlékét ápoljuk. Sírjukat látogatva, gondozva őrizzük emléküket. Honlapunk digitalizált dokumentumai között foglalkoztunk már temetéssel, temetkezéssel. Legújabb anyagunkban temetőkről, sírokról, keresztekről készült fotókat teszünk közzé.
A Rózsahegyi Ház (Öregszőlői Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér) munkatársainak szervezésében diákok látogatták meg a városi könyvtár új helyén. A könyvtár szolgáltatásaival, állományával ismerkedtek meg. A gyerekek könyveket, folyóiratokat olvasgattak, kölcsönöztek.
Gyoma történetében meghatározó szerepet töltött be a Kner család. Településünkön meghonosították az ipart, nyomdájuk révén ismertté tették Gyoma nevét itthon és külföldön.
1854-ben költözött át Szarvasról Gyomára Kner Sámuel könyvkötő. Gyermekei között 1860-ban születetett Izidor nevű fia, aki 1882-ben nyomdát alapított. Színvonalas munkának és jó üzleti érzékének köszönhetően egyszemélyes vállalkozása fejlődésnek indult és egyre több embert alkalmazott. Az első világháborút megelőző években már 150 alkalmazottja volt. A nyomda gazdasági alapját a közigazgatási, ügyviteli nyomtatványok készítése jelentette. Knerék napi kapcsolatban álltak a közigazgatás szakembereivel, a megrendelhető nyomtatványokat mintatárakban tették közzé. A hivatalok teljesebb körű kiszolgálása érdekében irodaszereket is forgalmaztak. Neves művészeket nyertek meg a művészi báli meghívók illusztrálásához.
Egy település hangulatát az épített és a természeti környezete határozza meg. A különböző építmények gyakran a település szimbólumai is egyben és meghatározzák annak arculatát. Ám a város és lakói élik mindennapjaikat, és a település az idők folyamán változik. Jöhet természeti katasztrófa, házakat bontanak le és építenek újjá, ipari létesítményeket hoznak létre, iskolát, templomot, utat, hidat építenek – és még sorolhatnánk. Ezek gyakran olyan jelentőséggel bírnak, hogy évtizedek múlva is emlegetik, szinte helyi időszámítási pontokká válnak. Az átalakulást, változást jól tükrözik a különböző időszakokban készített fotók, képeslapok, hiszen megörökítették a települések fontosabb épületeit, eseményeit. Talán azért is nézegetjük szívesen a régi fotókat, képeslapokat, mert bepillantást nyerhetünk elődeink életébe.
Az Esély Klub tagjai betartották ígéretüket – amelyet legutóbbi látogatásukkor tettek-, hogy ezentúl gyakran látogatják a könyvtárat. Folyóiratokat, könyveket olvasgattak.
Velük egy időben érkeztek meg a nyári napközis tábor résztvevő is. A gyerekek megismerkedtek a könyvtárral, beiratkoztak, kölcsönöztek is.
