Egy település hangulatát az épített és a természeti környezete határozza meg. A különböző építmények gyakran a település szimbólumai is egyben és meghatározzák annak arculatát. Ám a város és lakói élik mindennapjaikat, és a település az idők folyamán változik. Jöhet természeti katasztrófa, házakat bontanak le és építenek újjá, ipari létesítményeket hoznak létre, iskolát, templomot, utat, hidat építenek – és még sorolhatnánk. Ezek gyakran olyan jelentőséggel bírnak, hogy évtizedek múlva is emlegetik, szinte helyi időszámítási pontokká válnak. Az átalakulást, változást jól tükrözik a különböző időszakokban készített fotók, képeslapok, hiszen megörökítették a települések fontosabb épületeit, eseményeit. Talán azért is nézegetjük szívesen a régi fotókat, képeslapokat, mert bepillantást nyerhetünk elődeink életébe.
Gyomán is éltek olyan emberek, akiket érdekelt a múlt, összegyűjtötték annak megmaradt és fennmaradt emlékeit, dokumentumait. Közülük valaki eljutott a szerencsi múzeumba, ahol hazánk legnagyobb képeslap gyűjteménye található. A múzeum gyűjteményében lévő gyomai és endrődi képeslapokat lefotózták, s a lapokról készült fotómásolat egyik példányát átadták a könyvtárnak. A helytörténeti gyűjteményünkben őrzött régi képeslap másolatok egyrésze tehát a Zempléni Múzeum gyűjteményéről készült, az eredeti képeslapok megtekinthetők a múzeumi képeslap katalógusban.
Mások saját örömükre, vagy kérésre készítettek fényképeket a település épületeiről, utcáiról, rendezvényeiről – fontos dokumentálása ez a város történetének. Ezekből a fotókból jónéhány a könyvtárba került, de sajnos a fotósok és az ajándékozók nevét a legtöbb esetben nem tudtuk kideríteni, azonosítani.
A helytörténeti gyűjtemény gyomai vonatkozású fotóit, fotó másolatait most digitalizálva, az alábbi csoportosításban tesszük közzé honlapunkon:
Gyomai fotók
Gyomai fotómásolatok
Gyomai képeslapok
Gyomai képeslap másolatok
Feldolgozásuk során a könyvtári leírás szabályai szerint jártunk el. A dokumentumon szereplő szöveget, megnevezést tekintjük címnek. A leírásban közöljük a fotódokumentummal kapcsolatos adatokat, szögletes zárójelben adjuk meg a külső forrásból származó információkat. Miután a fotók, fotómásolatok készítőinek személye és a készítés időpontja is ismeretlen, itt nincsenek adataink. Ha a fotón megörökített esemény, vagy látnivaló időpontja kideríthető, akkor azt a leírásban közöljük. Képeslapok esetében a kiadót tekintjük szerzőnek, a lap hátoldalán szereplő címzést, szöveget az eredeti írásmód szerint – olykor helyesírási hibákkal közöljük.