Március 10-én Bagi László az asztrofotós volt a könyvtár vendége. Elmondta, hogy 2009-ben kezdte el fürkészni az égboltot és a távcsövével felfedezett csodálatos világot szerette volna megmutatni másoknak is. Ekkor indult az asztrofotózás iránti szenvedélye. Rengeteg időt tölt a csillagos ég alatt, sokat tanult és egyre több tapasztalatot szerzett. Fejlesztette felszerelését és az évek alatt megszerzett tudás birtokában, egyre jobb felvételeket készített. Büszke arra, hogy fotói kiállításokon és rangos folyóiratokban, kiadványokban szerepeltek. A National Geographic egyes fotóit több alkalommal is a legjobb asztrofotók közé választotta. Publikációi jelentek meg az Élet és Tudomány, a Természet Világa folyóiratokban. Előadásában kitért arra is, hogy milyen eszközökkel és módszerekkel dolgozik, és hogy olykor, milyen sok nehézséggel kell megküzdenie. A közönség kérdéseinek megválaszolásával zárult az este. Programunk a TOP-7.1.1-16-H-ESZA-2019-00564 azonosító számú Közösségi kompetenciafejlesztés a Határ Győző Városi Könyvtárban című projekt keretében valósult meg.
Megjelent a Gyomaendrődi Hírmondó márciusi száma. 
A többévtizedes múltra visszatekintő aranyfonál mesemondó verseny az idén fontuk a mese aranyfonalát. Az általános iskolákból érkezett gyerekek korosztályonként adták elő a meséket. A zsűrinek nehéz dolga volt, mert sok ügyes mesemondót hallhattak. Az eredményeket 
Könyvbemutató helyszíne volt február 28-án könyvtárunk, a gyomai, német származású Muth Ádám visszaemlékezései a málenkij robotról című kötetet Dr. Szonda István mutatta be. A könyv a Határ Győző Városi Könyvtár helytörténeti gyűjteményében őrzött kézirat szöveghű másolata, Gyomaendrőd Német Nemzetiségi Önkormányzata és a Szent Antal Népház és Művelődési Ház kiadásában látott napvilágot. A kötet megrázóan ábrázolja a kommunista diktatúra borzalmait, az Oroszországba elhurcoltak – köztük Muth Ádám átélt szenvedéseit.
Február 25-én Bálint András volt a könyvtár vendége, aki önálló estje keretében Márai Sándor naplóiból válogatott és olvasott fel részleteket. A naplórészleteket hallgatva felidéződött a kor, melyben Márai élt. Márai gondolatai a politikáról, a hazaszeretetről, erkölcsről, karrierről, a művészetről és az irodalomról szóltak, a kortársakról szóló szellemes megjegyzésekkel fűszerezve. A megrendítő, néha keserűséggel teli, olykor humoros, ironikus gondolatok között Vörösmarty, Radnóti és Arany János költeményei is elhangzottak, majd zárszóként a Halott beszéd. Programunk a 
Régi vágyunk teljesült, hogy könyvtárunkba érkezett a hazai kortárs irodalom két ismert alakja. Február 20-án délután rendhagyó irodalom órák keretében találkoztak városunk általános iskolás tanulóival. Szabó T. Anna az alsó tagozatos gyermekkel osztotta meg saját gyermekkori irodalmi élményeit és a versek szeretetét, még a régi kedves meséskönyveit is magával hozta. Dragomán György a felső tagozatosoknak nemcsak az olvasás fontosságáról beszélt, hanem arról is, hogyan születnek meg novellái, regényei, mi minden befolyásolja őt munkája során.
Haan Lajos (1818-1891) békéscsabai evangélikus lelkész Békés vármegye hajdana című munkája 1870-ben jelent meg. A kétkötetes mű a legkorábbi magyarországi megyetörténeti monográfiák sorába tartozik, az első kötet a Történelmi rész, míg a második az Oklevéltári rész címet viseli. Az első kötet a megye általános történetét írja le, majd ezt követi betűrendben az egyes települések, városok és falvak története. A második kötet a Haan kutatása során feltárt oklevélanyag és a 18. századi írásos dokumentumok forráskiadványa.
A közelmúltban tovább gazdagodott a 
Cs. Szabó István gazdag és sokrétű néprajzi-helytörténeti munkássága során a temetkezéssel kapcsolatos hagyományokat, szokásokat is kutatta. A református temetők csónak alakú fejfáit vizsgálta, fotókon és rajzokon örökítette meg a sírjelek díszítő motívumait. A temetők és a temetés – Néprajzi adatok a gyomai reformátusok ismertetéséhez című munkájával 1981-ben első díjat nyert egy pályázaton. Kutatómunkáját tovább folytatta, 2008-ban jelent meg a Református temetők, temetés, sírjelek a Körösök és a Berettyó vidékén című tanulmánya, majd egy évvel később a Temetkezési szokások Békés megye református településein (Füzesgyarmat, Gyoma) című írása. A gyűjtőmunka során készült fotók és rajzok fontos információkkal szolgálnak, mert a fa sírjelek egy része az idők folyamán elkorhadt, elpusztult. A fotók a református öregtemetőben, a Kisréti református temetőben, az Ipartelep úti református temetőben, az önkormányzati köztemetőben és a katolikus temetőben készültek. (Városunk temetőiről 
Gyoma történetének különböző korszakaihoz kapcsolódóan érdekes dokumentumokat teszünk közzé könyvtárunk helytörténeti gyűjteményéből.