A gyomai református egyház története / Harsányi Pál ; kiadja a templom 100 éves évfordulójának emlékére a Református Presbytérium. - Mezőtúr : Török Ignácz Könyvnyomdai Műintézetében, 1914. - 53 p. ; 23 cm Gyomán „A református egyház megalapításának időpontjául a reformáció századának – az 1500-as éveknek a végét jelölhetjük meg. Az itt szervezetlenül élő református hívek akkorra erősödtek meg lélekszámban annyira, hogy egyházi szervezetbe tömörülhettek. ... A hívek számának szaporodása, a lakosság anyagi megerősödése és az 1791-ik esztendő szokatlan bő termése lehetővé tette, hogy sok ideiglenes jellegű kísérletezés után végre szilárd anyagból, állandó templom építéséhez fogjanak. Még ugyanazon évben a hatalmas torony fundamentumát le is rakták...a templom építését is befejezték 1914-ik esztendőben..." (Békés vármegye/szerk. Márkus György . – Gyula, 1936). Tovább a dokumentumhoz

 

„...immárom 100 esztendeje őrizte meg elődeink által sok buzgósággal és szeretettel épített ősi református templomunkat, hogy annak megszentelt falai között nemzedékek után nemzedékek nevelkedjenek evangéliumi hitünk tündöklő világosságában, magyar hazánk szeretetének ragyogó fényében... E nagy évfordulón ... Presbitérium elhatározá, hogy e lélekemelő ünnepség alkalmából irattassék meg a gyomai ref. egyház története... tanúbizonyságul a multra,... - s buzdításul a jövőre..." írta Harsányi Pál ref. lelkész,a könyv bevezetőjében.

Hitbéli, lelki, szellemi és kulturális értékek hordozójának is szokták nevezni az egyházakat. A külső épülés tényei, épületének stílusa, befogadóképessége, mind, mind beszédes lenyomata annak a kornak, amelyben az épület megszületett.
Harsányi Pál református lelkész a gyomai református egyház – és egyben a templom történetét - az akkor fellelhető dokumentumokra alapozva írta meg. Az olvasó megismerheti Gyoma református gyülekezetének - mint a település legnépesebb felekezetének - lelki és anyagi erőfeszítését az egyházáért és templomáért.

A szerző 1914-ig rendkívül sok konkrét adatot közöl a gyomai református hitélet történetével kapcsolatban. Felsorolja az egyház lelkipásztorait, kántorait, a szent eklézsia kurátorait, a nevelésügy neves személyeit és az adakozókat, akik adományokkal támogatták a történelem során többször megsemmisült templom építését és az egyházat.