Postacím:
Nyitvatartásunk:
A Jókai úti óvoda történetéről írta szakdolgozatát 1994-ben Cserenyecz Csilla. Ez az óvoda volt Gyoma – és Békés megye - első óvodája. Wodianer Sámuel 1839-ben kezdeményezte felállítását, majd 1841-ben kezdte meg működését a kisdedóvó. Az óvoda történetének 150 évéről ad áttekintést a dolgozat.
A dolgozatot itt olvashatja.
Nemcsak Gyoma életében, hanem a magyar nyomdaiparban és könyvkiadásban is meghatározó szerepet játszott a Kner család. A nyomdaalapító Kner Izidorról és gyermekeinek munkásságáról, könyvművészeti törekvéseikről, eredményeikről sokan publikáltak. Dér Mária A Kner hagyomány kérdéséről című dolgozatában Knerék könyvkiadói programját és a megjelent könyveket elemzi.
A dolgozatot itt olvashatja.
Milyen volt Gyoma kulturális élete a 20. század első felében? Csath Róza munkájából kapunk választ a kérdésre, aki a gyomai közösségi élet és művelődés színtereit vizsgálja dolgozatában.
A dolgozatot itt olvashatja.
A 20. század második felének egyik meghatározó kulturális intézménye volt a Katona József Művelődési Ház. Az 1956-1980 közötti évtizedekről, a helyi közművelődést, a klubok, szakkörök életét szervező és a néptánc együttest menedzselő intézmény történetéről kapunk adatokat Mercz Ilona írásából.
A dolgozatot itt olvashatja.
A művészi fogékonyság, az alkotás és az élmények megosztásának szép példája valósult meg a Kisréti [egykor Vorosilov] utca 19. számú házban. Honti Antal művészi alkotómunkája mellett igen jelentős közösségi-művelődési szerepet is vállalt. Lakásában alakította ki a műhely galériát, ahol a hazai kulturális élet számos képviselőjével találkozhatott a gyomai közönség. A Honti műhelygaléria létrejöttét és működését dolgozta fel Horváth Mihályné.
A dolgozatot itt olvashatja.
Póhalom történetéhez szolgál érdekes adalékokkal Róza Vendel munkája. A gyomai és endrődi birtokviszonyok alakulásáról, Póhalom életéről, fénykoráról és hanyatlásáról olvashatunk a dolgozatban.
A dolgozatot itt olvashatja.
