A Helvétziai Vallástételt tartó Gyomai Ekklésia Históriája / Dávidházy Bekes Sámuel .- Gyoma, 1834-1837.- 51 p.

Az egyik legkorábbi história Dávidházy Bekes Sámuelé. Gyoma első krónikása 1818-tól negyvennégy esztendeig volt a református gyülekezet lelkipásztora. Könyvtárunk dokumentuma a gyomai református egyházban őrzött kézirat másolata. Negyvenkilenc számozott lapból áll, 1834-től 1837-ig vezette Dávidházy. A leírás számos adatot tartalmaz az 1700-as és 1800-as évek gyomai történetéből.
A kéziratot fia, Dávidházy János református lelkész ajándékozta a gyomai református egyháznak. A kézirat szerkesztett változata megjelent folytatásokban a Békés Vármegyei Régészeti és Művelődéstörténeti Társulat 1888-1889-1990. évkönyveiben, a XIII-XV. kötetekben.

Krónika / Dobó András .- Gyoma, 1864-1913 .- 6, [7] p.

1864-től 1913-ig írta Dobó András, majd utódai a Krónika-feljegyzések könyvét. A kézírásos munkát Szerető Elemér, a Kner Nyomda egykori expedítora, munkatársa 1981-ben átmásolta, írógéppel átírta az eredetiből. A gépirat egy példányát a könyvtárnak ajándékozta. A krónikás Gyoma újratelepítésétől kezdve felsorolta a bírók neveit és a település fontosabb eseményeit.

Gyoma község hajdana és történeti fejlődése / K. Nagy András .- Gyoma, 1905-1923.- 16 p.

K. Nagy András kézírásos krónikájának gépirata is megtalálható helytörténeti gyűjteményünkben. K. Nagy András 1837.december 7-én született. 1913-ban betöltötte a 76.évét és eddig tartott a tollal írt feljegyezése. Még tíz évig folytatta a feljegyzéseket, reszkető kézzel, tintaceruzával írta az utolsó évek krónikáját, ami 1923-as adatokkal zárul.

Jegyzet a gyomai református egyház történetéből / Kiss Mihály .- Gyoma, 1939.- 9.p.

1939-ből származik Kiss Mihály munkája, a Jegyzet a Gyomai Református Egyház történetből. Írásának forrása Harsányi Pál gyomai református lelkész 1913-ban készült összefoglaló munkája. A kivonat az alábbi fejezetekre tagolódik: Gyoma község rövid története. A templom építésének története. A gyomai református szent eklézsia története 1813-1913. Kiss Mihály – egyházi feljegyzésekre hivatkozva – leírja, hogy Gyomát „1717. november havában kezdték lakosai újra megülni”.

Sütő Teréz gyomai krónikája

Sütő Teréz krónikájának két változatáról van tudomásunk. Az egyik kockás fedelű füzetben vezetett, eredeti kézírásos példány, míg a második egy bekötött fénymásolat. A két krónika nem teljesen azonos, valószínűleg egymás másolatai, és nem egyértelmű, melyik készült korábban.

Gyomai krónika / Szilágyi Gáborné Sütő Teréz .- Gyoma, 1909-1931.- [48] p.

Az eredeti kézírásos krónika az 1200-as évektől írja le Gyoma történetét és 1931-es adatokkal zárul. A történelmi visszatekintés után felsorolja Gyoma fontosabb eseményeit, nagyobb építkezéseit, a bírók neveit, olvashatunk az időjárásról, betegségekről, járványokról, a termények és az állatok árairól. A szövegben régies szófordulatokkal és írásmóddal találkozunk, a hallás utáni írásmód miatt több mondat nehezen érthető. A krónika Kun Béla tulajdonában van.

Gyomai krónika / Szilágyi Gáborné Sütő Teréz .- Gyoma, 1909-1923.- 49, [4] p.

A másik – szintén Sütő Teréznek tulajdonított – krónika más kézírású, tartalma hasonló az előbbihez, de lényegesen jobb helyesírással, pontosabb megfogalmazással íródott, könnyebben olvasható. A krónikához fűzött megjegyzések szerint Sütő Teréz 1909. december 5-én kezdte el a krónikát vezetni és halála után Kató Antalné örökölte a naplót 1926-ban. A kéziratos krónika másolata könyvtárunk helytörténeti gyűjteményét gazdagítja.

Gyomai „gyalogsátán”-ok / Virágh Ferenc .- In: Néprajzi Közlemények, 1960. 3-4. sz.- p. 290-294.

A házasságkötéssel kapcsolatos régi szokást mutatja be a tanulmány: a gyalogsátánok, mint követek hogyan segítettek abban, hogy a menyasszony vagy vőlegény családja kifürkéssze a kiszemelt házastárs családjának hajlandóságát.