· |
Tímár Máté író, költő, szerkesztő, fordító.· (Endrőd, 1922. november 22.· –· Budapest, 1999. május 9.) Apja Tímár Máté földműves, édesanyja Papp Mária. Három féltestvére volt, akik apja első házasságából születtek: Vilmos, Mária és Illés. Gyermekei: Máté Áron (1976), Illés (1977-1994).
|
Tanyai iskolában kezdte tanulmányait, majd a polgári iskoláit Endrődön végezte: a Szent Imre Polgári Fiú iskola növendékeként. Később a Szeghalmi Péter András Gimnázium tanulója lett, itt kezdett verseket írni, amelyek a korabeli, környékbeli lapokban jelentek meg.
Érettségi után egyetemi tanulmányait Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1942-ben kezdte meg. Tanulmányait a II. világháború és az orosz fogság miatt nem fejezte be. Karpaszományosként, a Margitszigeten esett fogságba, amely egy Urali higanybányáig zötyögtette a fogolyvonatok sora. Verseit ez idő alatt is írta. Egészsége megromlott, tüdőproblémáit Moszkvában, kórházban kezelték. Hazatérve a fogságból, 1949-től ismét egyetemista vált belőle, de kulák származása és erősödő szókimondása miatt hamar eltávolították a diákok közül. 1951-1955 között könyvelőként, majd gondnokként dolgozott. 1955-56-ban előadóként a Földművelésügyi Minisztériumban.
· | ||
nagyszülei | · | szülei |
Hazakerült, s a Szarvasi Állami Gazdaságban kezdett el dolgozni. Az 1956-os forradalomban sodorta el szülőfalujától. Nyílt szókimondása, az elnyomó hatalommal való szembehelyezkedése a Petőfi-kör tagjai közé vezette, ez a megyei, forradalmi vezérkarral való szoros kapcsolatát is eredményezte. A forradalom leverése után, börtönbe került. Együtt raboskodott Maléterrel, Losonczyval, Gimes Miklóssal.
1957-1961-ig ügyintéző volt, a VÍZÉP üzemi lapjának szerkesztőjelett, majd 1968-tól nyugdíjba vonulásáig a Lapkiadó Vállalat főszerkesztője.
Első kötete 1958-ban jelent meg, a Majoros Ádám krónikája címmel, Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok ... alcímmel. Egy nagyobb ciklus első darabjának szánta, de csak két kötet jelent meg belőle, a második kötet 1960-ban Hajnal hasad, fényes csillag ragyog címen került az olvasók kezébe. A cselekményes, sok szálon futó történeten a számára legnagyobb tekintélynek számító Tamási Áron hatása is érződik. A kritika jól fogadta és üdvözölte elbeszélő tehetségét, életszerű történetformálását, színes, hajlékony nyelvezetét.
· | 1960 után megjelenő művei folyamatosan követték egymást. Regényei, novellái, melyek élményanyagát a megélt paraszti világ, a világháború átélt pokla, a hadifogság szenvedései adták. Prózai realista művei hűen tudósítottak faluban végbement hatalmas változásokról, emberi drámákról, a téesz-szervezés folyamatairól, az életmódváltozásról. |
Anekdotai eszközökkel, színesen, ízesen, árnyalt nyelvi gazdagsággal idézte az alföldi, vidéki jellegzetes figurákat, életrajzi elemekre bőven épített. Szűkebb környezetéből merített történetei aprólékos, realista bemutatását, az aktuális problémákat, társadalmi gondokat megrendítő, vagy mulatságos tálalásban kínálta olvasóinak. Mindvégig megmaradt eredeti stílusánál, formavilágánál, nem hódolt be újító modern irányzatoknak. Művei nyelvi világára felfigyelt Lőrincze Lajos professzor is. Követendő példának állította stílusát és nyelvezetét: „Tímár Máté irodalmi szintre emelte Endrőd nyelvjárását, szókincsét, országnak-világnak megmutatta annak szépségét."
· | Rendszeresen látogatott haza, Endrődre, és egykori gimnáziumába is. Több alkalommal ellátogatott Romániába, a székelyek és csángók közé. Irodalmi barátságot ápolt k Tamási Áronnal, Sütő Andrással. Endrőd életében jelentős társadalmi szerepet vállalt: az Endrődiek Baráti Körének haláláig elnöke volt. A Városunk c. lapban rendszeresen jelentek meg jelennek meg művei. |
Tímár Máté egyike volt azoknak az értelmiségieknek, akik a két falu: Endrőd és Gyoma egyesítését szorgalmazták s hittek ebben. Hite szerint az egyesüléssel, a későbbi városi rang elnyerésével a felemelkedést támogatta, Gyomaendrődinek vallotta magát. 1996-ban Gyomaendrőd díszpolgárának választották.
Az újságírói kérdésre: Milyen érzés volt átvenni a kitüntető díjat? Így válaszolt:
„Mint hazaérkezni! Mikor Szibériából hazaértem, a gyomai vasútállomástól végigsírtam Endrődig gyalog az utat. Lélekben mindig hazaérkezés nekem, ha ez a név kimondódik... Gyomának és Endrődnek együtt, emberszabású módon kellene élni és kistelepülési történelmet csinálni!"
Tímár Máté sikeres irodalmi munkásságát József Attila és SZOT díjjal ismerték el. 1992-ben a Magyar Köztársaság Aranyérdemkeresztje kitüntetést is átvehette. Korábban sajtó, rádiós, és nívó díjakat is kapott. Írt külföldi lapoknak, németül, oroszul is.
· | 1999-ben végleg hazatért. Halálát követően hamvait Endrődön, szülei sírjába temették el. Fia Áron, apja hagyatékát: könyveit, levelezését, íróasztalát, személyes tárgyait Endrődnek adományozta, amelyek egy része a könyvtárban, a tiszteletére kialakított emlékszobában került elhelyezésre. |
Endrőd azonban ezen felül is adózott Tímár Máté emlékének, 2001-ben avatták fel szobrát kitüntető figyelem és illendő külsőségek megadása mellett. Az Endrődiek Baráti Köre Kezdeményezésre, a Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete határozata alapján: a Határ Győző Városi Könyvtár Fiókkönyvtára 2009. május 9-én vette fel Tímár Máté nevét. | · |