Az idén is sokan jelentkeztek és meséltek aranyfonál mesemondó versenyünkön. A zsűrizésben Mészáros Mihály színművész és Megyeriné Csapó Ildikó volt segítségünkre. 1996-ban kezdtük el fonni a mese aranyfonalát, amellyel a népmesemondás hagyományára, a meseolvasás fontosságára kívántuk felhívni a figyelmet. Az eltelt, több mint két évtized alatt egyszer, 2013-ban, a könyvtár költözése miatt maradt el a mesemondóverseny. Nagyon sok szép mese, megható pillanatok, kitűnő mesemondók emlékét őrizzük. Az idén utoljára csendültek fel a népmesekincs gyöngyszemei versenyünkön. A búcsú tehát nem csak egy évre szól.
Az aranyfonál mesemondóverseny eredményét itt olvashatják. Az elért pontszámokat az iskolában tudhatják meg.
Búcsúzóul hallgassanak meg egy mesét. A felvételen Nyíri Dóra mesél, a 2019-es Népmese Napja rendezvényünkre küldte el, ahol közönséggel közösen hallgattuk meg. Itt hallgathatja.
Az Így főzünk mi programsorozat február 26-i előadása a húsok sütéséről szólt. A témához illeszkedve Dinyáné Bánfi Ibolya az Endrődi Füzetekből olvasott fel részleteket, majd Takács Bálint a hússütés rejtelmeibe vezette be az érdeklődőket. Elmondta, hogy minden a jó alapanyagtól függ – ezért ők saját és helyben előállított alapanyagokat használnak. A hús elkészítési módjánál figyelembe kell venni, hogy sertés, marha vagy baromfi kerül az asztalra, amit süthetünk serpenyőben, sütőben, szabadtéren, grillrácson, és az olaj, zsír mellett használhatunk alufóliát, sütőzacskót. El kell dönteni, hogy a hús íze domináljon, vagy a fűszerezés kapjon nagyobb hangsúlyt. Az est folyamán beszélt arról, hogy ő milyen technikákat és eszközöket alkalmaz a Birkacsárdában és az otthoni, családi hússütések alkalmával. Az oldott, közvetlen hangulatú program résztvevői feltett kérdéseikre válaszokat, a húsok sütéséhez sok hasznos tanácsot és finom kóstoló falatokat kaptak.
Könyvkínáló dobozokat vásároltunk. A fadobozok könnyen mozdíthatók, ami fontos szempont volt, rendezvényeink miatt. A legkisebbeknek ajánlott leporellók mellett, újságokat és a nagyon kedvelt „ablakos” könyveket tettük a dobozokba. Nagyon kedves lufibohóc fogadja az apróságokat, a könyvtár kedves Barátnőjének ajándéka!
Sokan voltak kíváncsiak a Radnóti és Kosztolányi című zenés előadásra, mely a téma és a közreműködők miatt is vonzó volt. Február 21-én Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész és Pomázi Zoltán énekes-dalszerző volt könyvtárunk vendége. A magyar irodalom klasszikusai közül Radnóti és a Kosztolányi család áll Bíró-Balogh Tamás kutatásának fókuszában, az elmúlt években több kötete is napvilágot látott velük kapcsolatban. Legutóbb a Radnóti Miklós levelezését közreadó munkájának első kötete (Különben magyar költő vagyok) és a költő összegyűjtött dedikációit tartalmazó könyve (Könyvvel üzenek néked) jelent meg. A gyomai születésű irodalomtörténész nemcsak a közismert alkotókról, hanem a kutatómunkájának során felbukkanó irodalomtörténeti érdekességekről, saját oknyomozó munkájáról és a Pomázi Zoltánnal közös műsorukról is beszélt előadásában. A költészet és a zene találkozásából születtek meg azok a csodálatos megzenésített versek, melyeket Pomázi Zoltán tolmácsolt a közönségnek. Radnóti megzenésített versei mellett a Bojtorján együttes néhány közismert dala is felcsendült az est folyamán. A tartalmas, remek hangulatú zenés irodalmi est közvetlen, baráti beszélgetéssel és dedikálással zárult.
Helytörténeti gyűjteményünk újabb dokumentumokkal gyarapodott. A könyvtárunkba került gyomai, endrődi és gyomaendrődi képeslapok között vannak régebbiek és egészen friss kiadásúak is. A képeslapokat három helyen, a 
Az Így főzünk mi rendezvénysorozatunk legutóbbi programján a kukoricából készült ételek kerültek terítékre. Dinyáné Bánfi Ibolya megidézte a múltat, amikor az Endrődi füzetek Édesanyám emléke című kötetéből olvasott fel kukoricás ételekkel kapcsolatos részleteket. Vendégünk, Csákvári Kata otthon sütött szilvalekváros kukoricaprószával kínálta a megjelenteket, majd a helyszínen puliszkát főzött és pattogatott kukoricát készített. Kellemes, családias hangulatú beszélgetéssel, régi emlékek felidézésével és konyhai fortélyok megosztásával gyorsan telt az idő, míg a finomságok elkészültek. Ma már ritkábban készítünk ételeket kukoricából, ám változatosabbá tehetjük vele étrendünket és a glutén érzékenyek is fogyaszthatják azokat.
Január 24-én Dávid Benjámin volt a könyvtár vendége, aki történelem szakos hallgatóként évek óta az első világháború helyi áldozatainak kutatásával foglalkozik. Kutatási eredménye, az általa összegyűjtött veszteséglista a Ki kicsoda Gyomaendrődön 2017 című kötetben is megjelent. A gyomai és endrődi hősök emlékműveivel kapcsolatban tartott érdekes előadását korabeli fotókkal, újságcikkekkel színesítette, információkat osztott meg az emlékműállítások történetéről, a szobrok alkotóiról és az avatási ünnepségekről.
Könyvtárunk honlapján olvashatók a városunkban megjelenő helyi lapok. Adatbázisunk most bővült, a korábbi lapszámok mellett a 2018-as újságok számai is elérhetőek. Gyomaendrődön 2018-ban három helyi lap informálta a lakosságot. A Gyomaendrődi Hírmondó című lapnak 10, a Szó-Beszédnek 11 és a Városunk című lapnak 12 száma jelent meg. A helyi lapokat itt olvashatja: