Endrőd népi vallási hagyományai és népszokásai
Endrőd népi vallási hagyományainak és népszokásainak gazdagságára már az 1960-70-es években felhívták a szakkutatók a figyelmet. Balassa Iván az endrődi sajátos gazdálkodásra, Beck Zoltán az endrődi Háromkirályjárásra és betlehemesre, Erdélyi Zsuzsanna pedig az itt megőrzött archaikus imákra. A gyűjtőmunkát Vaszkó Irén tanárnő, az endrődi tájház létrehozója végezte el. Kutatásaiból az Endrődi Füzetek sorozat közölt összegzéseket. A téli ünnepkör dramatikus vallási szokásait (Betlehemezés, Háromkirályjárás) már több mint tíz éve, minden Vízkeresztkor felelevenítik a gyermekcsoportok a tájházban és a népházban.
Kállai Ferenc hagyaték
Kállai Ferenc Kossuth-díjas színművész, a Nemzet színésze, a magyar színjátszás kimagasló alakja. 1925-ben Gyomán született és a család Budapestre költözéséig élt itt. A szülőföldhöz szorosan ragaszkodott, ha tehette, hazalátogatott. A művész halála után özvegye, Kállai Ferencné férje személyes tárgyaiból, kitüntetéseiből és egyéb dokumentumokból álló hagyatékát Gyomaendrődnek adományozta, melyet az Endrődi Tájház és Helytörténeti Gyűjtemény gyűjteményi anyagában őriznek.
Papp Zsigmond hagyaték
A Papp Zsigmond hagyaték a 20. század eleji Gyoma mezőváros parasztpolgári kultúrájának eredeti hordozója. Papp Zsigmond már fiatal korától alkotó személyisége volt a városnak. Munkái ma is díszítik Gyomaendrőd több pontját. Egyik leghíresebb alkotása a Gyomai Református templom belsőépítészeti tervezése és az orgona díszburkolatának elkészítése. Sírszobrai a város temetőiben állnak. családi síremléke országosan jegyzett műemléki alkotás. A hagyaték darabjait tematikus elrendezésben mutatja be a Munkácsy László által fenntartott Papp Zsigmond Emlékház.
Endrődi Füzetek könyvsorozat
Felbecsülhetetlenül értékes helytörténeti sorozat, amely autentikus gyűjtő, kutató, feldolgozó munka során jött létre. Az elkötelezett hiteleséggel bemutatott szűkebb pátria: az endrődi paraszti élet, a viharsarki, Dél-alföldi parasztság életmódját, tárgyi kultúráját őrizte meg, társadalomszerkezetét mutatja be. A módszeres néprajzi munka során létrejött kötetek ma már pótolhatatlan információk, adatok gyűjteménye.
Gyomaendrődi Zenebarátok Kamarakórus
A Gyomaendrődi Zenebarátok Kamarakórus működésének célja a zene szeretetének erősítése - elsősorban a magyar - kórusművészet hagyományainak ápolása, illetve a nemzetközi zenei tradíciók megtartása. Törekvésük a kórus szellemiségének megőrzése, magas színvonalú zenei tevékenység, a barátság ápolása. Elkötelezett igényességük, példaértékű, munkájuk a város javát szolgálja.
A Knerek szellemi öröksége Gyomán és az egyetemes kultúrában
Kner Izidor klasszikus alapító, modern gondolkozású vállalkozó volt. Felismerte a közigazgatási nyomtatványok készítésében rejlő lehetőségeket. A közigazgatás szakembereivel együttműködve készítette, majd forgalmazta a nyomtatványokat és a belőlük összeállított mintatárakat. A nyomda termékeivel bekapcsolódott az ország vérkeringésébe: a Gyomán készült közigazgatási nyomtatványok és művészi báli meghívók eljutottak az ország valamennyi településére. A magas szakmai követelményeknek és a reklámnak köszönhetően a Kner névhez a minőség párosult.
Körösmenti Táncegyüttes
Kiemelkedően értékes az a tevékenység, amelyet a Körösmenti Táncegyüttes az elmúlt ötven évben a népi kultúra, a népzene, a néptánc kultúra megőrzésében, terjesztésében, a kulturális élet színvonalának emelésében elért. A népi kultúra folyamatos fejlesztése, a népzene, a néptánc megszerettetése, elfogadtatása, igényes művelése jellemzi őket. Jelentős szerepet játszanak a testvérvárosi kapcsolatok fejlesztésében, a kapcsolattartásban.
A Szilasok nevű gyomaendrődi halomsor
A Szilasok nevű gyomaendrődi halomsor igen különleges 5 db haloból álló halom-együttes, mely meghatározó szerepet töltött be Gyomaendrőd és a megelőző korok életében. A halom együttes a Jozefiánus térképeken is megtalálható, mivel a tájékozódási pontok voltak. Több ezer éves halmokról van szó, mely nagy valószínűséggel a tell-típusú halmok közé voltak sorolhatók. A halmok több ezer éves tanúi a környékbeli folyamatoknak.
Aranka Játékbaba Múzeum
A babagyűjteményt Dr. Latorcai-Ujházy Aranka és Dr. Latorcai János ajándékozta Gyomaendrőd városának 2016-ban. Az ajándékozók gondoskodtak a babák esztétikus bemutatásához szükséges installációról, különféle díszítő elemekről és egy interaktív babasarok kialakításáról is.
Endrődi szőttesminták
Endrőd néprajzi emlékeiből gyönyörű szőttesek maradtak fenn, melyek motívum és színvilága néprajzi és helytörténeti szempontból is különleges. Az endrődi emberek a házi szőtteseket nagy értéknek tartották, mert ott voltlak a mindennapi életükben, használati tárgyak voltak, díszítették velük a lakást, és fontos szerepük volt a konyhában is. Endrődön a szőttesek készítésénél a piros színt használták, a fehér és piros színösszetétel igen ízléses és elegáns.
Színfolt Mazsorett Táncegyesület
Az 1994-ben alapított Színfolt Mazsorett Táncegyüttes a mazsorett kultúra megőrzésében, terjesztésében, a gyomaendrődi kulturális élet színvonalának emelésében elért eredményei tiszteletre, elismerésre méltóak. Nem csak a város kulturális életének meghatározó formálói, nevük ismert a hazai mazsorett együttesek körében is. Ugyanakkor Európa számos országában felléptek már, messzire repítve városunk hírét.
Márton Gábor helytörténeti munkássága
Márton Gábor a népszerű pedagógus hűséges krónikásként rótta a sorokat, gyűjtötte az adatokat: megírta több endrődi kötődésű személy életrajzát, feldolgozta az endrődi iskolák és helyi üzemek, tsz-ek, az endrődi és gyomai labdarúgás történetét. Hosszabb-rövidebb terjedelmű írásai a Városunk című helyi lapban jelentek meg rendszeresen, amelynek évtizedekig munkatársa volt.
Határ Győző Városi Könyvtár
A Határ Győző Városi Könyvtár megfelel a mai könyvtári terminológia egyik népszerű szlogenjének, mely úgy szól: „A könyvtár a harmadik hely.” Ennek megfelelően az intézmény az otthon és a a munkahely után a harmadik legfontosabb tartózkodási helye lehet a polgároknak, ahol nemcsak kulturálódhatnak, információkhoz juthatnak, szórakozhatnak, hanem társas életet is élhetnek, találkozókat is szervezhetnek.
Endrődi Tájház
Az Endrődi Tájház a város egyetlen népi műemléke, mely megőrizte az egykori Endrőd hagyományos paraszti építészetének utolsó példányát. Az impozáns épület országos és helyi védettség alatt áll. A múzeumként működő tájház kiállításaival, múzeumpedagógiai foglalkozásaival, kulturális programjaival a helyi hagyományok őrzését és átadását végzi. A város kulturális életének egyik színtere, ahol a helyi értékek, tárgyi és szellemi örökségünk őrző és bemutatóhelyeként működik már több mint negyven éve. A tájház és néprajzi gyűjteménye a város néprajzi és helytörténeti értéktára, ahol folyamatosan gyűjtik, feldolgozzák és őrzik a lokális paraszti kultúra emlékeit.
Endrődi cigányzenész hagyományok és emlékhely
Az endrődi cigányság között voltlak olyan családok, akik a hagyományos foglalkozások (vályogvetés, libatépés, birkanyírás) mellett muzsikálással is foglalkoztak. A muzsikálás tudománya apáról fiúra öröklődött, sokszor apa-fia, nagybácsi, sógor játszott együtt a zenekarban. A 20. század első felében már neves cigánybandák működtek Endrődön, számuk elérte a 10-et.
Tímár Máté irodalmi munkássága
Tímár Máté 1922. november 22-én született Endrődön. Tizenévesen már verseket is írt, amelyek a korabeli, környékbeli lapokban jelentek meg. Első kötete 1958-ban jelent meg, a Majoros Ádám krónikája címmel, Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok ... alcímmel. A kritika jól fogadta és üdvözölte elbeszélő tehetségét, életszerű történetformálását, színes, hajlékony nyelvezetét.
 |
Endrődi csizmadia és cipész hagyományok |
|
Értéktárba kerülés ideje: 2015. Gyomaendrődi Értéktár |
|
|
Az endrődi csizmadia és cipész kézműves mesterségnek jelentős hagyományai vannak. A két egymással összenőtt kézműipar Endrőd község iparostársadalmának legnépesebb táborát alkották. Az endrődi parasztcsizma és lovaglócsizma kiváló minősége miatt keresett termék volt nemcsak a szűk piaci (vásári) körzetben (Mezőtúr, Szarvas, Dévaványa, Körösladány), hanem a Sárrét távolabbi településein (Komádi, Berettyóújfalu, Füzesgyarmat stb.) is. Erre a fejlett kézműipari hagyományokra épült az Endrődi Cipész Szövetkezet, mely virágkorában 1500 embernek adott munkát és termékei világhírnevet adtak Endrődnek. Jelenleg, a válságok ellenére Gyomaendrőd iparában még mindig számottevő a cipész kisüzemek és cipőkészítő kisvállalkozások száma és termék-előállítása. Az endrődi lábbelikészítés céhes alapokra épülő hagyománya a 20. század elejére Endrőd legfontosabb kézműiparává tette a mesterséget, majd ezekre a tradicionális értékekre épült fel a világhírű Endrődi Cipész Szövetkezet. A településen ma is működő cipészvállalkozások tovább éltetik a két évszázadra visszatekintő endrődi lábbelikészítő hagyományokat. |
|
|
|
|
  |
Endrődi csizmadia és cipész hagyományok
Az endrődi csizmadia és cipész kézműves mesterségnek jelentős hagyományai vannak. A két egymással összenőtt kézműipar Endrőd község iparostársadalmának legnépesebb táborát alkották. Az endrődi parasztcsizma és lovaglócsizma kiváló minősége miatt keresett termék volt nemcsak a szűk piaci (vásári) körzetben (Mezőtúr, Szarvas, Dévaványa, Körösladány), hanem a Sárrét távolabbi településein (Komádi, Berettyóújfalu, Füzesgyarmat stb.) is. Erre a fejlett kézműipari hagyományokra épült az Endrődi Cipész Szövetkezet, mely virágkorában 1500 embernek adott munkát és termékei világhírnevet adtak Endrődnek.
 |
Úri kaszinó épülete |
|
Értéktárba kerülés ideje: 2018. Gyomaendrődi Értéktár Előterjesztő: |
|
|
A gyomai városrész egyik régi impozáns épülete a Hősök útján álló Úri Kaszinó, mely Gyoma társasági életének fontos színhelye volt. A Gyomai Úri Kaszinó alapítási éve 1867. A kaszinót az értelmiségiek, köztisztviselők, módos polgárok látogatták. Az Úri Kaszinó tagjai elindítottak és felkaroltak számos városfejlesztő, városszépítő és jótékonysági kezdeményezést. Az 1911-12-es években olyan eredményesen működött a kaszinó, hogy bele mertek vágni a 40 ezer koronás építkezésbe. Az épületet Wagner József békéscsabai építőmester tervezte, Lévai Lajos (1870-1948) építette. Elegáns, magasföldszintű, alápincézett, kontyolt cseréptetős, jó arányú ház. Az udvar felől lépcső vezetett a kaszinó fő helyiségeibe. A bálteremben tartották a nagyobb rendezvényeket, estélyeket. A kisebb teremben, a szalonban olvasgatni, beszélgetni és játszani lehetett. Az épület nagyméretű ablakai biztosították a termek természetes megvilágítását. A lépcső melletti lejárat az alagsorba vezetett, ahol a konyha, raktár és egyéb kiszolgáló helyiségek kaptak helyet. A kaszinóban élénk társasági élet folyt. A hétköznapi kaszinói élet mellett kulturális programok is várták a tagokat és vendégeiket: ünnepségeket, színi előadásokat, hangversenyeket, ünnepi vacsorákat és bálokat rendeztek, jótékony célú estélyeket szerveztek. A kaszinónak országosan is ismert, híres vendégei is voltak. 1927-ben Békés megyei előadói körútja alkalmával Móricz Zsigmond itt tartott felolvasó estet. 1927-ben Istók János szobrának (Hősök szobra) avatási ünnepsége kapcsán a József főherceget és kíséretét, a vármegye és a város prominens személyiségeit látták itt vendégül. |
|
|
|
|
|
|
 |
Református Templom épülete |
|
Értéktárba kerülés ideje: 2018. Gyomaendrődi Értéktár Előterjesztő: |
|
|
Hazánk egyik legszebb református temploma a gyomai városrész központjában áll. 1807-1813 között épült Fischer Ágoston kecskeméti építész tervei szerint copfstílusban, 1813. augusztus 8-án szentelték fel. Egyhajós, a templombelsőt boltívekkel tagolták, melyek az elegancia és könnyedség érzetét adják. A templom egyik különlegessége a hajó két oldalán található a kétszintes karzat. Az 1936-38 közötti külső-belső felújítás során alakult ki a templom jelenlegi állapota. A gyomai születésű polihisztor, Papp Zsigmond presbiter egy évi munkájával járul hozzá a felújításhoz. Ő faragta a tölgyfa ajtókat és az ő érdeme az orgona látványa. A templombelsőt három szín uralja: a fehér a tisztaság és szentség színe, az arany az isteni szín, a piros pedig a Jézus vérét jelképezik. Ugyanekkor parkosították a templomkertet is, ekkor ültették a jegenye vagy tornyostölgyeket, tiszafákat és buxus bokrokat. A templom akusztikája kiváló, több alkalommal volt világi rendezvények (hangversenyek, nemzeti ünnepségek) helyszíne is. A Református Templom épülete műemlékvédelem alatt áll. Gyomaendrőd és a gyomai református közösség egyik ikonikus épülete. Kivitele, története, a település életében betöltött jelentős szerepe miatt is értékes épület. |
|
|
|
|
    |
 |
Kner-villa épülete (Kner Nyomdaipari Múzeum) |
|
Értéktárba kerülés ideje: 2018. Gyomaendrődi Értéktár Előterjesztő: |
|
|
Kner Imrének, a magyar és egyetemes nyomdatörténet, könyvművészet kiváló alakjának egykori lakóháza – a Gyomai Kner Nyomda szomszédságában, a Kossuth Lajos utca 16. szám alatt található.1925-ben épült népies barokk stílusban, tervezője Kozma Lajos (1884-1948) neves építész, iparművész, grafikus volt. Kner Imrét szoros barátság fűzte Kozma Lajoshoz, aki korábban megtervezte a gyomai nyomda barokk stílusú könyvdíszeit, így Kner barátját kérte fel családi házának tervezésére is. Kozma a tervezéskor mindig szem előtt tartotta a benne élők személyiségét és szokásait, így Kner Imrével közösen tervezte meg a lakóházat, mely „L” alakú, egyszintes, pincével és padlástér beépítéssel. Az épület külső-belső díszítései emlékeztetnek a barokk könyvdíszekre. A Kner-villában sok ismert, híres ember megfordult, Knerék a könyvszakmai és a művészeti élet képviselőit gyakran látták vendégül otthonukban. Kner Imre és családja elhurcolásukig, 1944-ig éltek a házban. Az épületet 1952-ben államosították, a helyi tanács kezelésébe került és az 1950-es évek közepétől óvoda működött benne. Az 1960-as évek végén visszakerült a nyomda tulajdonába és 1970-ben nyílt meg benne a múzeum. Az egykori Kner-villa Gyomaendrőd egyik legszebb épülete. Tervezője és lakója miatt is értékes, különleges. |
|
|
|
|
|
|
 |
Jézus Szíve Templom épülete |
|
Értéktárba kerülés ideje: 2018. Gyomaendrődi Értéktár Előterjesztő: |
|
|
Gyomaendrőd egyik nevezetessége, jelképe a Fő úton álló római katolikus templom. Kapriórai Wodiáner Albert és neje, szül: Boros-Jenői Atzél Zsófia építtette a templomot, akik az árva-és szeretetotthon alapítói is voltak. A templom Hauszmann Alajos neves építész, műegyetemi tanár tervei alapján épült. 1877. május elsején rakták le a templom alapkövét. A felépült templom szentelését Jézus Szíve tiszteletére Lipovniczky István nagyváradi megyéspüspök végezte 1878. október 27-én. A templom neoreneszánsz stílusú, egyhajós, téglából épült, külső architektúráját a vörös és a sárga színű tégla kombinációja határozza meg. Homlokzata előtt karcsú sisakkal fedett négyszintes torony, melynek első szintjén helyezték el Szent Péter és Szent Pál szobrait. A főhajó két oldalán egy-egy kápolna. A templomhajóhoz csatlakozik a Szent Kereszt tiszteletére emelt négyzet alaprajzú kriptakápolna, ahol az építtető Wodiáner család tagjai nyugszanak. A hajó festett famennyezetét G. Gregersen, a szentek brüsztjeit Kratzmann Ede készítette. A freskókat és a Jézus Szíve főoltárképet id. Vastagh György festette. Az üvegablakok Kratzmann Ede üvegfestő művész munkái. A karzaton található a templom orgonája, amelyet valószínűleg Jónás István épített, majd 1981-ben Keve József építette át. Kiemelkedő színvonalúak a templom egykorú, nagyrészt Hauszmann Alajos rajzai után készült berendezési tárgyai: oltárok, szószék, padok, gyóntatószék, keresztelőkút, rekesztőrácsok, csillárok, lámpások, gyertyatartók, hímzett templomi zászlók. A műemléki védelem alatt álló épület nem csak a helyi katolikus közösség, hanem a gyomai közösség, az újratelepült lakosság ikonikus épülete. Sorsa, története jól példázza az újjászületést. |
|
|
|
|
|
|
 |
Holler Szálloda épülete |
|
Értéktárba kerülés ideje: 2018. Gyomaendrődi Értéktár Előterjesztő: |
|
|
A több mint 100 éves szálloda Gyoma egyik híres épülete. Gyoma központjában, a Szabadságtéren található, szemben a városházával. Tulajdonosai, bérlői, üzemeltetői mindig nagy szeretettel működtették. Szálláshelyet adott a vidékről ide érkezőknek, és jó hírű konyhája miatt sokan ismerték, kedvelték. Közösségi szempontból is fontos az épület, mert táncmulatsággal egybekötött műkedvelő eladások, társas vacsorák, bálok, különféle jótékony célú kulturális rendezvények, később lakodalmak helyszíne volt egykor, csakúgy, mint napjainkban. Az emeletes sarki épület 1912-ben épült Wagner Ádám tervei alapján. Eklektikus díszítésű emeletes ház, homlokzatát pilaszterek és szecesszióra hasonlító vakolatdíszek díszítik. Az épület nagyon logikus elrendezésű: a földszinten, az utcai frontokon a vendéglátóhelyek, míg az udvari oldalon a kiszolgálóhelyiségek találhatók. Az emeleten pedig a szálloda szobái kaptak helyet. Kivitele, története, a település közösségi életében betöltött jelentős szerepe miatt is értékes épület. Az épület helyi védettség alatt áll. |
|
|
|
|
|
|
 |
Gyomai Városháza épülete |
|
Értéktárba kerülés ideje: 2018. Gyomaendrődi Értéktár Előterjesztő: |
|
|
Gyoma legjelentősebb közigazgatási épülete, a városháza, a Szabadság tér 1. szám alatt található. Eklektikus épület, neoreneszánsz homlokzati formajegyekkel, thympanonos ablakkeretezésekkel. Tervezője Schloszárik József orosházi építőmester, kivitelezői Zámecsnik Ádám békéscsabai ács-és építőmester, Schloszárik József orosházi építész, Schuch Soma békéscsabai lakatosmester voltak. |
|
|
|
|
|
|
 |
Endrődi Szent Imre Katolikus Templom |
|
Értéktárba kerülés ideje: 2018. Gyomaendrődi Értéktár Előterjesztő: Határ Győző Városi Könyvtár |
|
|
A templom alapkövét 1798. november 6-án tették le és az elkészült templomot 1804. november 5-én Majzik János kunszentmártoni esperes plébános áldotta meg. A templom 1805. május 30-án készült el véglegesen, amikor a torony csúcsára a keresztet is felhelyezték. 1824. május 9-én Vurum József nagyváradi püspök szentelte fel a templomot, melynek védőszentje Szent Imre herceg. Copfstílusú, boltozott templom, karzata feletti toronnyal, párnatagos toronysisakkal. A külső homlokzatán lévő fülkébe Szent Péter és Szent Pál apostolok szobrait 1808-ban helyezték el. A Szent Kereszt oltár feszülete 1805-ben készült. A Lourdes-i oltár 1860-ból való, alkotója Mardos István asztalos. Az oltárképet 1860-ban festette Fischer Károly gyulai mester. A főoltár 1912-ben készült, úgy hogy a régi oltárt borították be az újjal. A templom belső díszítését Müller Károly nagyváradi aranyozó mester készítette. Az endrődi templomban a leghíresebb tiroli fafaragók – Malknecht, Runggaldier, Rifesser, Delago – szobrait csodálhatjuk. A jelenlegi orgona 1915. szeptember 7-én készült el, Angszter József és fia készítette. A templom öt harangjából négyet az első világháborúban, 1917 májusában elvittek, 1921-ben indulhatott meg a gyűjtés a pótlásukra. Az idők folyamán a templomot többször felújították. A műemléki védelem alatt álló szakrális épület az endrődi katolikus közösség és a város ikonikus épülete, Endrőd messziről is jól látszó jelképe.
|
|
|
|
|
|
|
 |
Szent Antal Sütőház |
| Értéktárba kerülés ideje: 2015. Gyomaendrődi Értéktár
|
|
|
A sütőház 1903-ban Kiszely Márton endrődi parasztgazda felajánlásából épült azzal a céllal, hogy a település rászoruló családjainak itt süssenek nagyobb ünnepeken kenyeret és kalácsot. Az országosan is jelentős Szent Antal kultusz endrődi elterjesztésében nagy szerepe volt a sütőháznak és Kiszely Márton további adományainak. A ház az 1950-es évekig a falu szociális házaként működött, majd a kommunizmusban elvesztette eredi funkcióját. 2001-ben új erőre kapott a házhoz köthető Szent Antal hagyomány és megújult szakrális pontja lett városunknak. Asz országosan is egyedülálló létesítmény 2015 júniusára megújulva hirdeti tovább Szent Antal eszméjét, a „szentantal-kenyerének” mai is aktuális üzenetét.
|
|
|
|
|
|
|
Szent Antal Sütőház
A sütőház 1903-ban Kiszely Márton endrődi parasztgazda felajánlásából épült azzal a céllal, hogy a település rászoruló családjainak itt süssenek nagyobb ünnepeken kenyeret és kalácsot. Az országosan is jelentős Szent Antal kultusz endrődi elterjesztésében nagy szerepe volt a sütőháznak és Kiszely Márton további adományainak.
Endrődi Szent Imre Katolikus Templom
A templom alapkövét 1798. november 6-án tették le és az elkészült templomot 1804. november 5-én Majzik János kunszentmártoni esperes plébános áldotta meg. A templom 1805. május 30-án készült el véglegesen, amikor a torony csúcsára a keresztet is felhelyezték. 1824. május 9-én Vurum József nagyváradi püspök szentelte fel a templomot, melynek védőszentje Szent Imre herceg.
Gyomai Városháza épülete
Gyoma legjelentősebb közigazgatási épülete, a városháza, a Szabadság tér 1. szám alatt található. Eklektikus épület, neoreneszánsz homlokzati formajegyekkel, thympanonos ablakkeretezésekkel. Tervezője Schloszárik József orosházi építőmester, kivitelezői Zámecsnik Ádám békéscsabai ács-és építőmester, Schloszárik József orosházi építész, Schuch Soma békéscsabai lakatosmester voltak.
Holler Szálloda épülete
A több mint 100 éves szálloda Gyoma egyik híres épülete. Gyoma központjában, a Szabadságtéren található, szemben a városházával. Tulajdonosai, bérlői, üzemeltetői mindig nagy szeretettel működtették. Szálláshelyet adott a vidékről ide érkezőknek, és jó hírű konyhája miatt sokan ismerték, kedvelték. Közösségi szempontból is fontos az épület, mert táncmulatsággal egybekötött műkedvelő eladások, társas vacsorák, bálok, különféle jótékony célú kulturális rendezvények, később lakodalmak helyszíne volt egykor, csakúgy, mint napjainkban.
Jézus Szíve Templom épülete
Gyomaendrőd egyik nevezetessége, jelképe a Fő úton álló római katolikus templom. Kapriórai Wodiáner Albert és neje, szül: Boros-Jenői Atzél Zsófia építtette a templomot, akik az árva-és szeretetotthon alapítói is voltak. A templom Hauszmann Alajos neves építész, műegyetemi tanár tervei alapján épült. 1877. május elsején rakták le a templom alapkövét. A felépült templom szentelését Jézus Szíve tiszteletére Lipovniczky István nagyváradi megyéspüspök végezte 1878. október 27-én.
Kner-villa épülete (Kner Nyomdaipari Múzeum)
Kner Imrének, a magyar és egyetemes nyomdatörténet, könyvművészet kiváló alakjának egykori lakóháza – a Gyomai Kner Nyomda szomszédságában, a Kossuth Lajos utca 16. szám alatt található.1925-ben épült népies barokk stílusban, tervezője Kozma Lajos (1884-1948) neves építész, iparművész, grafikus volt.
Református Templom épülete
Hazánk egyik legszebb református temploma a gyomai városrész központjában áll. 1807-1813 között épült Fischer Ágoston kecskeméti építész tervei szerint copfstílusban, 1813. augusztus 8-án szentelték fel. Egyhajós, a templombelsőt boltívekkel tagolták, melyek az elegancia és könnyedség érzetét adják. A templom egyik különlegessége a hajó két oldalán található a kétszintes karzat.
Úri kaszinó épülete
A gyomai városrész egyik régi impozáns épülete a Hősök útján álló Úri Kaszinó, mely Gyoma társasági életének fontos színhelye volt.
A Gyomai Úri Kaszinó alapítási éve 1867. A kaszinót az értelmiségiek, köztisztviselők, módos polgárok látogatták. Az Úri Kaszinó tagjai elindítottak és felkaroltak számos városfejlesztő, városszépítő és jótékonysági kezdeményezést. Az 1911-12-es években olyan eredményesen működött a kaszinó, hogy bele mertek vágni a 40 ezer koronás építkezésbe. Az épületet Wagner József békéscsabai építőmester tervezte, Lévai Lajos (1870-1948) építette.
Gyomai Evangélikus Templom épülete
A Mezőberényből Gyomára áttelepült német, evangélikus vallású emberek 1862-ben templomot építettek. 1887-ben jelentős kár érte, kigyulladt a teteje és elpusztult a teljes berendezése. A leégett templom az összefogásnak köszönhetően újjá épült, 1888. december 2-án szentelték fel.
Hantoskerti termálkút
A gyomai városrész központjában, az Áchim utca elején található a Hantoskerti termálkút. Elődje a Holler szálloda mellett működött, 1958-ban nyitották meg, ahonnan bárki hazaviheti a termálvizet. Városunk életében több évtizede jelentős szerepet tölt be a Hantoskerti termálkút. A kútból származó gyógyvíz hatása és többcélú felhasználása miatt is jelentős.
Hősök Emlékműve (Endrőd)
A Hősök terén található az I. világháborúban elhunyt endrődi hősök emlékműve. Horváth Géza alkotását 1925. október 4-én avatták.
Hősök Emlékműve (Gyoma)
Gyoma legrégibb köztéri szobra a Fő út és a Hősök útja kereszteződésében, a református templom kertjében található. Istók János alkotása az 1848-49-es szabadságharc katonáinak és az első világháború hősi halottainak állít emléket állít, 1927. november 20-án avatták. 1990-ben hozzáillesztették Varga Géza alkotását, két domborművet a II. világháborús áldozatok neveivel, így az emlékmű a három nagy háború gyomai áldozatainak mementója.
Kner tér
A Kner tér központi elhelyezkedése és szépsége miatt igen kedvelt Gyomaendrőd lakóinak és turistáinak körében. 1999-ben, Kner Albert centenáriumi ünnepségén merült fel a tér kialakításának gondolata, és a megvalósítás után, 2005. május 27-én került sor a tér avatására. Sziráczki Mihály táj- és kertépítő mérnök kellemes pihenő-és emléktérré alakította az egykori piacteret.
| H | K | Sze | Cs | P | Szo | V |
|---|---|---|---|---|---|---|
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
| ||
|
7
|
8
|
9
|
10
|
11
|
12
|
13
|
|
14
|
15
|
16
|
17
|
18
|
19
|
20
|
|
21
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
|
28
|
29
|
30
|
31
| |||
100.0%
Hungary
