A Szarvasi Felsőfokú Óvónőképző Intézet második évkönyve 1962-ben jelent meg. A kötet szerzői között találjuk Kató Józsefet is, aki tanulmányában a dualizmus kori hazai és Békés megyei népművelésről írt. A gyomai születésű, mindössze 47 évet élt Kató József irodalmi munkássága szerteágazó: író, költő, műfordító és lapszerkesztő volt. A rövidéletű irodalmár emlékét egykori lakóházán emléktábla jelzi, nevét utca viseli. A könyvnek van másik helyi vonatkozása is: a gyomai Kner Nyomdában készült. Az évkönyv helytörténeti gyűjteményünkben található Kató József verseskötetei mellett. Könyvtárunk hosszi ideig várt arra, hogy a könyvet beszerezhessük, antikváriumon keresztül sikerült végre.
Postacím:
Nyitvatartásunk:
Helytörténeti gyűjteményünkbe újabb értékes dokumentumot tudtunk megvásárolni. 1942-ben Budapesten, az Officina kiadónál jelent meg A nyomtatott betű művészete. A gazdagon illusztrált könyv összefoglaló ismereteket ad a tipográfiai stílusokról, betűtípusokról, híres betűmetszőkről. A könyv szövege Gyomán, Kner Izidor könyvnyomdájában készült, szerzője a nyomdaalapító elsőszülött unokája, Haiman György. A nyomdász dinasztiába született fiatalt családtagjai segítették a mesterség megismerésében, szakmai felkészítését nagybátyja, Kner Imre szervezte. Gyakornoki ideje alatt megismerte a nyomda- és rokonszakmák területeit és későbbi munkásságában kamatoztatta ezt a sokrétű tudást. Nemzetközileg elismert szaktekintély volt, akinek városunk 1996-ban posztumusz díszpolgári címet adományozott. A könyv Haiman György első önálló munkáinak egyike. Egykori tulajdonosa Pavlovszky Ferenc gépmester volt, aki szakmáját az Egyetemi Nyomdában tanulta. Felszabadulását követően 1930-tól a nyomdász szakszervezet tagja lett, ahol idővel egyre magasabb tisztségeket töltött be. A nyomász szakszervezet központi vezetőségének tagja, majd elnöke, halála előtt a SZOT alelnöke volt. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon, www.arcanum.hu)
A Határ Győző Városi Könyvtár felvállalva a helyi értékek védelmét és népszerűsítését, honlapján létrehozta az 
Megjelent a Gyomaendrődi Hírmondó júliusi száma. 
Így főzünk mi programsorozatunkban mártogatósok, krémek voltak napirenden. Csákvári Kata - Nagylaposi Birkacsárda- volt a vendégünk, aki megosztotta a közönséggel receptjeit és a helyszínen készítette el a finomságokat. Az alapanyagok közismertek: cukkini, cékla, bab és lencse, amit párolás-sütés után hagymával, olajjal, tejföllel, sajttal, sprotnival és különféle friss fűszernövényekkel lehet ízesíteni. A zöldség alapú krémek könnyen, gyorsan elkészíthetők és változatosabbá tehető velük az étrend. Jó szívvel ajánljuk diétázóknak és egészségesen táplálkozóknak könnyű vacsorára, gyermekeknek uzsonnára, de vendéglátás alkalmával is kiválóak.
Július 3-án kalózokkal töltötték a délutánt a könyvtárba érkező gyermekek és szüleik. Városunk ifjú lakói közül sokan alkalomhoz illően öltözve, kalóz jelmezben érkeztek. A jól ismert dallam felcsendülése után. Jack Sparrow és Barbossa kapitány nemcsak jó humorával szórakoztatta a közönséget, de játékos feladatokkal felmérte a gyereksereg ügyességét is. Az apró ajándékok mellett sok nevetés, felhőtlen szórakozás volt a jutalom.
Gergely Ágnes két korábbi regénye jelent meg egy, új kötetben, A szomjúság ára címmel.
Kunkovács László könyve: Nánási vásárok, nánási pásztorok címmel jelent meg
Én olvasok, Te olvasol, Ők olvasnak még? címmel került megrendezésre június 14-én a Lehet-e, kell-e olvasóvá nevelni? – témájú konferencia a Határ Győző Városi Könyvtárban. A kérdés nagyon is aktuális felgyorsult, információkban gazdag világunk és az elektronikai eszközök nagyfokú térhódítása miatt. Toldi Balázs polgármester elmondta, szülőként is nagyon fontosnak tatja, hogy minél többet olvasson gyermekeinek, hogy ez által olvasóvá váljanak. A köszöntő után neves szakemberek tartottak előadást a témában.
Június 13-án Bauer Barbara volt könyvtárunk vendége. A közönségtalálkozón sok érdekességet megtudtunk róla és írói útjáról: témaválasztásairól, regényeinek megszületéséről és írói módszeréről. Első regényei, a stewardessek és pilóták világában játszódó könyvei tették ismertté. A Vakrepülés című regényének szerepelői már más területre viszik el az olvasót. A vak zongorista története és az utána megjelent kötetei pedig az élet nagy kérdéseire keresik a választ: honnan jövünk, hogyan hat ránk felmenőink élete? Saját életében is feltette a kérdéseket: ismerjük-e őseink, déd-és ükszüleink életét? Hogy jobban megértse a múltat, felkereste családjának történelmi helyszíneit s ez további munkára inspirálta. Regényeinek története fiktív, de egy-egy valós személy, történelmi eset, háttér mindig szerepel benne. Mindezt komoly kutató munka előzi meg, amiben férje is segíti. Különleges élményt jelentett számára a szabadkígyósi kastély meglátogatása, amikor Weinckheim Krisztina életével foglalkozott behatóbban. Az írónő beszélt készülő regényéről és további terveiről, majd kötetlen beszélgetéssel és dedikálással folytatódott az este.
Megjelent a Gyomaendrődi Hírmondó 2018. júniusi száma. 
40 éve, 1978. január 5-én került vissza az Amerikai Egyesült Államokból a Magyar Szent Korona. Az évforduló kapcsán, június 6-án tartott előadást könyvtárunkban Dr. Valastyán Pál, aki a Magyar Szent Korona történetének kutatásával foglalkozik.