Zöldnapok február
A Tisza élővilágának emléknapja
Ezen a napon a magyar természetvédelem egyik legnagyobb katasztrófájára emlékezünk. 2000. január 31-én a Szamos felső folyásának vízgyűjtő területén működő román-ausztrál tulajdonú Aurul nevű bányavállalat cianiddal és nehézfémekkel szennyezte a Szamos és a Tisza folyókat. Ez a szennyeződés február 1-12. között vonult le a Tiszán ökológiai katasztrófát okozva a folyó élővilágában.
A vizes élőhelyek napja
1971. február 2-án az indiai Ramsar városában fogadták el az ún. Ramsari Egyezményt, amelyben az aláíró 18 ország arról döntött, hogy a víz környékén élő madarak védelme a cél, ez azonban mára kiterjedt a víz tisztaságának megőrzésére és a halak védelmére is. Magyarország 1979-ben csatlakozott a paktumhoz, és ma hazánkban 29 ilyen védett területet van, ezek között találsz tavakat, mocsarakat, szikes tavakat, lápokat, holtágakat, folyószakaszokat, nedves réteket, valamint ember alkotta halastavakat, víztárolókat. A teljesség igénye nélkül ide tartozik például a Rába-völgy, a Balaton és a Kis-Balaton, Gemenc, a Felső-Tisza, a Bodrogzug, a Hortobágy, a Rétszilasi-halastavak, a Tatai-tavak, vagy a Fertő-tó. Az egyezményt aláíró országok száma mára száz fölé emelkedett, s a hatálya alá tartozó vizes terület pedig közel 80 millió négyzetkilométer.
Sünök világnapja
Az Amerikai Egyesült Államoknak köszönhetjük a sünök világnapját, ami náluk a mormoták ünnepe volt, és egy tavaszváró, időjárásjósló hagyományhoz kapcsolódott. A sünöket sokan kedvelik, nem hiába. Nagyon hasznos állatok, hiszen fő táplálékuk a rágcsálók, csigák, bogarak, melyek nagy része a kertbarátok számára kártevőnek számít. De kedveli a lehullott gyümölcsöket és bogyókat is, ezért azokat a kerteket, ahol sok a gyümölcsfa, előnyben részesítik. Nappal ritkán találkozni velük, mert ilyenkor elbújnak egy bokor alá, vagy egy odúba, és éjjel indulnak el zsákmányszerző körútra. Ha megfelelően gondoskodunk a zavartalan nyugalomról és rejtekhelyéről, a süni jól érzi magát nálunk, és ragaszkodni fog otthonához, ellenkező esetben gyorsan tovább áll.
Vízilovak világnapja
A szárazföldi állatok között az elefántok után a második legnagyobb termetűek, holtversenyben az orrszarvúakkal. A vízilovak a Szaharától délre élnek Afrika vízfolyásaiban, tavaiban, a névadó folyóból, a Nílusból azonban mára kihaltak. Annak ellenére, hogy idejük nagy részét a vízben töltik a vízilovak, valójában nem is tudnak úszni. Egész egyszerűen csak sétálnak a folyó alján, ahonnan időnként fellökik magukat, ha oxigénre van szükségük. A vízilovak átlag 4-5 percet töltenek a víz alatt, de akár 15 percig is képesek lent maradni egyhuzamban. Kicsinyeiket is a víz alatt hozzák világra és gyakorta alszanak a felszín alá merülve. Alvás közben reflexszerűen a víz felszíne fölé emelkednek levegőért, majd visszasüllyednek a mélybe. Rengeteg időt töltenek a vízben tanyázva, ugyanakkor alkonyatkor és éjszaka a szárazföldön portyázva járnak élelem után.
Bálnák világnapja
A bálnák emlősök, de mégis a halakra hasonlítanak, és teljesen alkalmazkodtak a vízi életmódhoz. Ezeket az állatokat összetett viselkedés jellemzi, beleértve a fejlett hangkommunikációt is. Az inuitok, a vikingek, a baszkok és a japánok ősidők óta foglalkoztak bálnavadászattal. Az óriási tengeri élőlények elsősorban húst adtak, de az állatok felső állkapcsából kinövő, a táplálék megszűrésére hivatott szilát kalapok, kötelek és horgászzsineg készítésére is használták. Évszázadokkal később a bálnákat már egy másik nyersanyagért, a bálnaolajért vadászták le. A bálnaolajat elsősorban lámpaolajként hasznosították, illetve a szappankészítés egyik fontos alapanyagává vált. A cetek szempontjából az igazi sötét korszak a 20. század volt: 1904 és 1987 között egyedül a Déli-sark körzetében 1,4 millió bálnát vadásztak le. A bálnák túlvadászata az 1980-as évek elejére kritikus méreteket öltött, így 1982-ben a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság lépett és tilalmat hirdetett a kereskedelmi bálnavadászatra. A bálnákat vadászó országok, élükön Japánnal és Norvégiával a mellett érvelnek, hogy mára a populációk eléggé megnőttek ahhoz, hogy a kereskedelmi célú bálnavadászat újra engedélyezett legyen.
Tobzoska világnapja
A Tobzoska világnap az afrikai Tobzoska Munkacsoport (APWG) kezdeményezésére született meg, 2012 óta február harmadik szombatján ünneplik. A tobzoskafélpék nagyon érzékeny állatok, egyre közelebb kerülnek a kihaláshoz. Jelenleg a létszám fenntartása lehetetlen a szaporodás mértéke miatt (párzásonként csak egy utódot nevel a nőstény). Emellett illegálisan vadásszák, mert húsuk ízletes, de sok állat veszti életét áramütés vagy gázolás miatt.
Nemzetközi Jegesmedve Nap
A klímaváltozásnak leginkább kitett Északi-sarkvidéken honos jegesmedve egyike a végveszélybe került fajoknak. A populáció rohamos csökkenését a kutatók egy az egyben a globális felmelegedés számlájára írják. A sarki jégvilág olvadása drasztikusa hatással van a tápláléklánc végén található fajokra. A jegesmedvék napjainkban már átlagosan három napig úsznak, hogy fókát találjanak. Ha pedig a jóval kevésbé tápláló szárazföldi zsákmányokra kényszerülnek, akkor ennél is jóval több ideig és jóval nagyobb távolságokat kell bejárniuk, ezzel négyszer nagyobb energiát kell kifejteniük a túlélés érdekében.