Védett növények > >
> > >A Nemzeti Parkban meghatározók a folyómenti területek, a szikes puszták, az egykori mocsárvidékek, árterek helyén a folyószabályozásokat követően is fennmaradt természetközeli területek, valamint a löszpusztagyep és erdősztyep maradványokhoz kötődő élőhelyek. > >
> > >Magyar sóballa > >
> > >
Kiemelt értékeit képviselik a pannóniai bennszülött növények, melyek közül ki kell emelni a kisfészkű aszat, az öldöklő aszat, a pécsvidéki aszat a magyar szegfű, a magyar látonya, az erdélyi útifű és a magyar sóballa előfordulását.
>
>
Volgamenti hérics > >
> > >
A Körös-Maros Nemzeti Park területén három fokozottan védett és 71 védett növényfaj fordul elő. Az egyik fokozottan védett faj a Volgamenti hérics.
>
>
Őszi csillagvirág > >
> > >
A szikes pusztákon néhány tíz centiméteres szintkülönbség is jelentős változást mutat a növényzetben. A padkák legmagasabb részén, ahol a felső humuszos réteg még megvan, vastagságától függően löszpusztagyep, löszlegelő, cickafarkos füves szikespuszta és ürmös szikespuszta társulást találhatunk. Az ürmös szikespuszta társulás jelentős védett növénye a szubmediterrán elterjedésű őszi csillagvirág, amely ürmös gyepekben csak a Dél-Tiszántúlon fordul elő.
>
>
Pusztai tyúktaréj > >
> > >
Szintén ürmös gyepekben újonnan került elő a Nemzeti Parkban egy márciusban virágzó növény, a pusztai tyúktaréj, melyet Magyarország területéről korábban nem ismertek.
>
>
Kígyófarkfű > >
> > >
A magas sótartalmú padkák aljai tavasszal vízzel borítottak, majd nyárra gyorsan kiszáradnak. A padkás szikes iszapfenék jellemző növényfaja a kígyófarkfű.
>
>
Bárányparéj > >
> > >
A szikpadkák alján és tövében képződött sós talajú lankákon él bárányparéj.
>
>
sziki varjúhá > >
> > >
A padkák szegélyzónájában él az apró termetű, védett sziki varjúháj.
>
>