Bustyaházán
Aludj, aludj álmok nyomorultja,
ígérgetőn ölel át az éj,
ne riadj, ha kísért kósza árnyék,
ezer csillag azt fényli: Ne félj!
Holnap is lesz s a halál is várhat,
sejtelmesen suttog a setét,
hogyha fáznál, dunyhaként magadra
hazudj néhány áltató mesét:
A bajokat átlépni kevés vagy,
s észrevétlen elmellőzni sok,
sikertelen ugrándozni rosszabb,
és kábultan ábrándozni jobb...
Ne jelentkezz ígérgető szóra,
ha rohamra hív a trombita.
Miért halnál hősnek-híva másért?
Hős élőket kíván a Haza!
Aludj, aludj, álmok áldozatja,
tizenkettőt órafény jelez,
álmodd meg a pantallós jövendőt,
s feledd az angyalbőrös jelent...
Máramaros - Bustyaháza, 1944
(Lélekváltság, 1996)