Búcsú-szimfónia
"Hazamentek! – Becsületszavamra!''-
¬így a kapitány, ukrán Dobzsenok,
s hinni kéne, talán lehetne is,
idáig sem ígért, se hazudott,
csakhogy reggel vérereset köptem
a kendővé rangosult kapcarongyba,
nehéz lenne a hálálkodás...
Felnézek inkább a Szevernij - dombra,
hol a kóbor szeptemberi szellő
fésüli az árvalányhajat
bő-ezernyi holt bajtárs felett:
Szebb lesz az álmom honi föld alatt,
Szpaszibo Pán Kapitan! Köszönet!
Magnitogorszk, 1948. szeptember
(Lélekváltság, 1996)